Mihajlova, Tatyana Andreevna

Tatyana Andreevna Mihailova (született 1956 -ban [ 2] ) szovjet és orosz nyelvész , keltaológus , fordító, a filológia doktora, a Moszkvai Állami Egyetem Filológiai Karának professzora .

Életrajz

1979-ben diplomázott a Moszkvai Állami Egyetem M. V. Lomonoszovról elnevezett Filológiai Karán romantikus filológia szakon. Már diákéveiben érdeklődni kezdett a kelta nyelvek iránt. Régi ír, közép-walesi és modern ír nyelvet tanult A. A. Korolev , V. P. Kalygin és G. Bannister irányítása alatt. Diplomamunkáját a Mabinogion című walesi eposznak szentelte .

1985-ben megvédte Ph.D. disszertációját "Az ír hősi saga és az epikus formatipológia problémája (az Ulad-ciklus anyagáról )" címmel, és írt kezdett tanítani a Germán Nyelvtudományi Tanszéken (ma Germán Tanszék). és a kelta filológia). 1999-ben védte meg doktori disszertációját „Suibne őrülete – a XII. századi emlékmű” témában.

A Moszkvai Állami Egyetem Filológiai Karának és az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem Nyelvtudományi Intézetének Ősi Nyelvek Tanszékének professzora [3] . Tanfolyamokat olvas: "A középkori narratíva szerkezete", "A szó varázsa az ókori Írországban", "A saga" Da Derg házának lerombolása ": A motívumszerkezet elemzése", "Bevezetés a kelta filológiába", "Történelem" az ír nyelvről”, „A pikt nyelv rekonstrukciójának problémája”, „Nőképek az ír mitológiában”, „Ogham-feliratok”, „Bevezetés a keltológiába”, „Skandináv hódítás és hatása Írország nyelvére és kultúrájára” ”, „A 9-12. század középső ír nyelvének emlékművei”, „Írország nyelve és kultúrája a IV. századtól a 9. századig”. [2] . Az Ulsteri Egyetem (Észak-Írország) ír nyelvi és kelta filológiai tanszékének docense. A Celto-Slavica (2004-ben alapított) nemzetközi társaság társelnöke. A „Problems of linguistic mountship” és az „Atlantic” folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Jegyzetek a történeti poétikához.

Több mint 300 tudományos közlemény [4] szerzője óír és más kelta nyelvekről, történeti lexikológiáról, szemantikáról, epigráfiáról, folklórról. A középkori ír irodalom számos művét lefordították oroszra: "Suibne őrülete", "Az uládok betegsége", "Conchobar születése", "Usnekh fiainak kiutasítása", "Cuchullin születése" (A. Szmirnovval), "Az uládok mámora", "Cuchulainn betegség és Emer egyetlen féltékenysége" (A. Szmirnovval együtt), "Néra kalandja", "Két sertéspásztor veszekedéséről", " Angus látomása", "A Dartada tehenek elrablása", "A Flidas tehenek elrablása", "A Regamon tehenek elrablása", "A tehén megerőszakolása Reghamna", "Lugaid és Dervorgilla halála" , „The Tale of the Boar Mac Dato”, „The Death of Conchobar”.

Férj - kulturológus Vadim Rudnev .

Válogatott művek

Monográfiák :

• Swibn the Mad ír hagyománya, avagy kilátás a 12. századtól a 7. századig. - M., Moszkvai Állami Egyetem, 1999.
• Suibne-Gelt: vadállat vagy démon, őrült vagy kitaszított. Monográfia - M., Agraf, 2001.
• A sors úrnője. Egy nő képe a hagyományos ír kultúrában. M., A szláv kultúra nyelvei, 2004.
• Banshee. Írország mitológiája és folklórja (P. Lysafttal, A. Muradova melléklet ). - M., OGI, 2007.
• Drakula gróf: a leírás tapasztalata - M., OGI, 2009 ( M. P. Odesskyvel együtt )
• Régi ír: egy rövid esszé. - M., A szláv kultúrák nyelvei, 2010.
• Írország a vikingektől a normannokig: Nyelv, kultúra, történelem - M .: A szláv kultúra nyelvei. 2012
• A kora kelta epigráfia mint nyelvészeti és kultúrtörténeti elemzés tárgya. - M., A szláv kultúra nyelvei, 2017.

Oktatóanyagok és oktatóanyagok:

• ír nyelv. I. rész Szövegek, Moszkva, Moszkvai Állami Egyetem, 1989.
• ír nyelv. rész II. Szótár, M., Moszkvai Állami Egyetem, 1990.
• Beszélj írül. Szövegek és gyakorlatok haladóknak (G. Bannisterrel), Dublin, 1991.
• Boí rí amrae… Oktató olvasó óír nyelven. 1. rész Szövegek. Moszkva, Moszkvai Állami Egyetem, 1999.
• Oktatási olvasó óír nyelven. 2. rész. Szótár. M., Moszkvai Állami Egyetem, 1999 (társszerző N. Nikolaevával)
• Régi írek. Munkaanyagok.. Tanulmányi útmutató. M.. MGU, MAKS-press, 2008.

Kiadvány előkészítése:

• Ötletek a halálról és a Másvilág lokalizációjáról az ókori kelták és germánok körében. M., A szláv kultúra nyelvei. 2002.
• A női sors mitológiája az ókori kelták és germánok körében. M., Indrik, 2005.
• Színnevek indoeurópai nyelvekben: rendszertani és történeti elemzés. M., URSS, 2007 (A.P. Vasilevich-csal)
• A bika elrablása Kualnge-ből. M., Science, ("Irodalmi emlékművek" sorozat), 1985 ( S. Shkunaevvel )
• Írország költészete a VI-tól a XX. M., Szépirodalom, 1988 ( G. Kruzskovval )
• Sagas a megállapodásokról. M., Agraf, 2005.

• Saint Columba Irish // Alfa és Omega. 1997. - 3. szám (14). - S. 239-244.
• Ortodox templom Würzburgban // Alfa és Omega. 2000. - 2. szám (24). - S. 348-349.

Jegyzetek

1. ↑ Purishev B. I. . Letöltve: 2021. október 11. Az eredetiből archiválva : 2021. október 27. (határozatlan)
2. ↑ 1 2 A Moszkvai Egyetem Évkönyve . Letöltve: 2020. március 13. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 24. (határozatlan)
3. ↑ Az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetem Nyelvtudományi Intézetének Ősi Nyelvek Tanszéke . Letöltve: 2020. március 13. Az eredetiből archiválva : 2019. július 6. (határozatlan)
4. ↑ IGAZSÁG – Intelligens Esettanulmány Rendszer NA sukometriai adatok . Letöltve: 2020. március 13. Az eredetiből archiválva : 2020. július 4. (határozatlan)

Linkek

• Tatyana Mikhailova oldala az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján
• Tatyana Mikhailova oldala a Germán és Kelta Filológiai Tanszék honlapján
• Tatiana Mikhailova publikációi az ISTINA rendszerben
• Interjú az Exlibris-NG-vel
• Tatyana Mikhailova és Mihail Odessky Alexander Gordon műsorában
• Vélemény a "The Irish Tradition of Swibn the Mad" című könyvről