Jótékonysági Állami Minisztérium

Jótékonysági Állami Minisztérium ( Oroszországi Jótékonysági Minisztérium ) – az Ideiglenes Kormány Minisztériuma, amely az Orosz Köztársaságban a jótékonysági és szociális segélyekért felelt . 1917. május 5-én hozták létre , de a létrehozásáról szóló döntést egy 1917. március 23-i kormányrendelet előzte meg "Az önálló karitatív szervezetek alárendelt osztályoknak és intézményeknek való alárendeléséről".

Funkciók

A minisztérium a következő feladatokat látta el:

1) megteszi a szükséges intézkedéseket a jótékonysági ügy fenntartására, javítására és fejlesztésére az államban;

2) a területen jótékonysági munkát végző intézmények és személyek tevékenységének egységesítése és összehangolása, nevezetesen: zemszti és városi önkormányzati szervek , plébániagondnokok , közszervezetek , egyes intézmények és magánszemélyek;

3) az említett intézmények és személyek tevékenységének figyelemmel kísérése;

4) a szükséges segítségnyújtás számukra.

Miniszterek

Miniszter A szállítmány Hatalom miniszter elvtárs

(minisztériumi vezető)

Rajt vége
Dmitrij Ivanovics Shakhovskoy herceg Kadét 1917. május 5 1917. július 26 egyik sem ( 1917. március 5 - től július 4-ig )
Alekszandr Alekszandrovics Barisnyikov

( 1917. július 4- től november 8-ig )

Ivan Nyikolajevics Efremov Radikális demokrata 1917. július 26 1917. szeptember 25
Nyikolaj Mihajlovics Kiskin Kadét 1917. szeptember 25 1917. november 8

Történelem

1917 márciusától szeptemberéig a minisztérium alatt egy miniszterhelyettes elnökletével külön bizottság dolgozott az általános tevékenységi elvek kidolgozásán, a jótékonysági és karitatív osztályok és intézmények új állami struktúrára való átállásával kapcsolatos kérdések mérlegelésével . segítség a rászorulóknak. 1917. június 29-én a minisztérium mellett megalakult a Katonai Sérülteket Segítő Ideiglenes Nemzeti Bizottság , és a tervek szerint helyi, városi , megyei és megyei bizottságokat hoznak létre . Ebbe a testületbe tartoztak a Bénák Harcosok Összoroszországi Szövetsége , a Zemszkij és a Városi Szakszervezetek , a Munkás- és Katonaképviselők Tanácsa , az összes minisztérium , valamint a háború áldozatainak segítséget nyújtó különféle intézmények és társaságok.

1917 őszére minden vagyonnal és tőkével a minisztériumhoz kerültek: Mária Császárné Intézményeinek Hivatala ; Humanitárius Társaság Tanácsa ; a Legfelsőbb Tanács hivatala a háborúba behívottak családjairól, valamint a sebesültek és elesett katonák családjairól ; Munkaerő-segítő Gyámság ; Romanov-bizottság ; Alekszejevszkij-bizottság ; Szentpétervári Árvaházak Tanácsa ; Vakok gondozása ; A siketek és némák gyámsága , valamint számos más osztály és intézmény.

A minisztérium központi irodáját a következő formában kellett volna létrehozni:

1. miniszter;

2. miniszter elvtársak;

3. Állami Szeretetszolgálati Tanács;

4. Gyermekjótékonysági Osztály osztályokkal:

a) az anyaság és a gyermekkor védelme;

b) a középfokú oktatási intézményekben tanuló kisgyermekek jótékonykodása (az osztály keretében létrejött az Oktatási Bizottság);

5. Általános Szeretetügyi Osztály osztályokkal:

a) jótékonyság a szegényekért;

b) idősek gondozása;

c) jótékonysági vakok és süketnémák számára;

d) a krónikák és a nyomorékok szeretete;

6. Gazdasági irányítás osztályokkal:

a) gazdasági;

b) pénzügyek;

c) műszaki és kivitelezési (irányítás alatt Műszaki és Építési Bizottság jött létre);

7. Jogi tanácsadás rész;

8. Miniszteri Hivatal:

a) a minisztérium archívuma;

b) minisztériumi könyvtár;

c) a minisztérium folyóiratának és kiadványainak szerkesztői;

9. Orvosi és egészségügyi osztály;

10. Statisztikai Osztály;

11. Állami jótékonysági felügyelő.

A minisztériumnak nem volt elég ideje egy ilyen átfogó struktúra létrehozására. 1917. október 10 - én magának a minisztériumnak a létszáma (a hozzá áthelyezett osztályok apparátusait nem számítva) mindössze 19 fő volt.

Az Ideiglenes Kormány bukása után az árvaházak irányítása az 1917. november 1-jén ( 14 ) megalakult Jótékonysági Állami Népbiztossághoz (NKGP) került, amelyhez az egykori karitatív szervezet összes ügye, vagyona és pénze osztályokat helyeztek át.

Források