Metallotionein

A metallothionein alacsony molekulatömegű fehérjék  családja , magas ciszteintartalommal . A molekulatömeg 500 Da és 14 kDa között változik. A fehérjék a Golgi-készülék membránján helyezkednek el . A metallotioneinok képesek megkötni a fiziológiás ( cink , réz , szelén ) és xenobiotikus ( kadmium , higany , ezüst , arzén stb.) nehézfémeket is . A nehézfémek megkötését a cisztein-maradékok tiolcsoportjainak jelenléte biztosítja, amelyek a teljes aminosav-összetétel körülbelül 30%-át teszik ki. [egy]

A metallotioneineket 1957-ben fedezték fel a kadmiumkötő fehérjék lóvesekéregből történő izolálásával. [2] Bár a metallotioneinek funkciója nem teljesen ismert, ezek a fehérjék részt vesznek a nehézfém-toxicitás elleni védekezésben, szerepet játszanak a fiziológiás nehézfémek, a cink és a réz szabályozásában, és védelmet nyújtanak az oxidatív stressz ellen . Emberben a metallotioneinnek 4 izoformája létezik: a metallotionein 1, 2, 3 és 4, a metallotionein 1-et pedig 9 külön gén expresszálja (A, B, E, F, G, H, L, M, X altípusok). Ezekből a fehérjékből nagy mennyiségben szintetizálódnak a májban és a vesékben. A szintézis a cink, réz és szelén, valamint a hisztidin és cisztein aminosavak étrendi szintjétől függ.

Jegyzetek

  1. ↑ Metallotioneinek és rokon kelátképzők  (meghatározatlan) / Sigel, A.; Sigel, H.; Sigel, R.K.O. - Cambridge: Royal Society of Chemistry , 2009. - V. 5. - (Fémionok az élettudományokban). - ISBN 978-1-84755-899-2 .
  2. ↑ Margoshes, M. és B. L. Vallee. A kadmium fehérje a ló vese kéregéből  //  Journal of American Chemical Society : folyóirat. - 1957. - 1. évf. 79 , sz. 17 . - 4813. o . - doi : 10.1021/ja01574a064 .

Irodalom

Linkek