Merimda Beni Salama
Merimda Beni Salama (Merimde Beni Salama, Merimde) egy neolitikus település a Nílus-delta nyugati határán , Kairótól 60 km-re északnyugatra . A predinasztikus korszak egyik legnagyobb települése a Kr.e. 5. - 4. évezred első felére nyúlik vissza . e. , amely időben megegyezik a Badarian korszak végével - a Naqada I időszak kezdetével Felső- Egyiptomban , valamint a Faiyum kultúra A. A település területe mintegy 18 hektár , lakosságát 5-16 ezer főre becsülik. A kultúrréteg vastagsága eléri a 2 métert .
A Merimdében talált kerámia és kőeszközök hasonlóak a neolitikus Faiyum kultúrához A , de a merimdei kerámia precízebb és változatosabb formájú. Sok kőből készült mezőgazdasági eszköz került elő: sarló , gabonareszelő stb., valamint halcsontok, horgok és szigonyok . Ez arra utal, hogy a mezőgazdaság mellett a lakosság egyik fontos elfoglaltsága a halászat volt [1] .
A település fejlődésének korai szakaszában a lakóházak nádból készült, rúddal megerősített, véletlenszerűen elrendezett kis kúpos kunyhók voltak; A kunyhók közelében háztartási gödrök voltak, víztartó edényekkel és gabonakosarakkal. 1982 -ben egy törött terrakotta fejet találtak, amit helyreállítottak. Ez az egyik legrégebbi ismert emberábrázolás Egyiptomban. A nekropolisz ásatása során olyan temetkezésekre bukkantak, amelyekben a halottak ferdén fekszenek, főként fejük délkeletre, arcuk északkeletre.
A településen 1928-1939-ben végezték az első ásatásokat. G. Juncker [2] vezetésével . Másodszor az 1980-as években kutatták a régészek a települést [3] , ennek ellenére azonban még nem a teljes területet, hanem csak három különálló szakaszt tártak fel.
Jegyzetek
- ↑ Hoffman MA Egyiptom a fáraonok előtt. London, 1991. P. 167-181
- ↑ Junker H. Vorläufer Bericht über die Grabung der Akademie der Wissenschaften in Wien auf der neolitischen Siedlung von Merimde-Beni Salâme, I-VI. Bécs, 1929-40
- ↑ Eiwenger J. Merimde-Benisalame. I-III. Mainz am Rhein, 1984-92
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|