Martakert régió

Ez a cikk a Hegyi-Karabahi Köztársaság Martakert régiójáról szól , a cikk az AzSSR Hegyi-Karabah Autonóm Területének régiójáról  - Mardakert régió

Martakert régió ( Arm.  Մարտակերտի շրջան ) egy közigazgatási egység az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaságon belül . A közigazgatási központ Martakert [1] ( Agdere [2] ).

Földrajz

A Martakert régió három folyó völgyében helyezkedik el, amelyeket hegyláncok választanak el egymástól: a Tatár völgye a régió teljes északi részét, a Khachen folyó völgye a délnyugati részét, a Kusapat völgye pedig a délkeleti részét foglalja el.

Délen az Askeran régióval határos , délnyugaton - a Kashatag régióval , nyugaton és északon - a Shahumyan régióval (az utolsó két régiót teljes mértékben Azerbajdzsán irányítja). Azerbajdzsán a régió területének egy részét is ellenőrzi, köztük Maraga (Shykharkh), Talysh és Matagis (Sugovushan) falvakat.

Történelem

Népesség

Martakert régió lakosságának országos összetétele a 2005-ös népszámlálás szerint:

Történeti és építészeti emlékek

Az alábbiakban a Martakert régió történelmi emlékeinek hiányos listája található: [5]

• Gandzasar kolostor (XIII. század)
• századi khacsen khacskarok mindennapi domborművekkel (Koshik sivatagok, Paravadzor és Darbasner települések Vank közelében [ 1] ( Vyangli ) [2] ). A késő középkorban hasonló khacskarok más helyeken is előfordultak, például Hadrutban és Toghban [1] ( Tug ) [2] .
• Hasan-Jalal Dol palota (XIII. század) a Tarkhanasar-hegyen, szemben a Gandzasar-kolostorral.
• Khachen hercegi palotája Khokhnaberdtől északra.
• Avaptuk kolostor (1163), Gandzasartól 5 km-re délre
• Vachar khacsen település romjai Tsmakaoh falu közelében, a faluban a Szent Szt. Stepanos és Manka templom.
• Khachen falu Kolatak [1] ( Kolatag ) [2] és a környező falvak romjai.
• Kolatak környékének műemlékei: Harsnakar szikla (menyasszony szikla), Spitak-Pat erőd romjai (XIII. század), Vynnyeter szikla XIII. századi khacskarokkal, temető, Khlen Kar erőd maradványai, Tsakkar kő .
• Kachaghakaberd erődje a Gevorgasar hegyen Ulupap falu közelében .
• Hakobavank kolostor (853 vagy korábban [6] ).
• Kaushik sivatagok 8 km-re Kolataktól.
• Ararjadzor műemlékei : Kharva templom (XIII. század vagy korábban [6] ), Surb Astvatsatsin templom (1668).
• Anapat kolostor, 3 km-re Kichan falutól (XII. század vagy korábban [6] ).
• Chldran falu műemlékei : egy ősi település maradványai, Amenaprkich templom (1669), Naatak templom, Karmir templom, Khndzakhut település, Sarnatun barlang, ősi temetők.
• Kazancsi település : Surb Gevorg (XIII. század), Karmir és Mehraker templomok; temetők, települések, romok a 9-14.
• Gyulatakh műemlékei : Melik-Alaverdyan erőd, település, ősi temető, Kotrats Yeghtsi templom, Hovsep templom, ménes.
• Mardakert műemlékei : Martakert templom, település pogány temető maradványaival, híd a XX. század elejéről.
• Templom Nerkin Oratakh faluban .
• Kusapat műemlékei: Surb Astvatsatsin templom (1269), Nahatak búcsújáró hely, temető.
• Templom Mohratag községben (1883).
• Az Inn Mas (Hin Mohratag - Old Mohratag) kolostoregyüttes: ősi vallási épületek romjai, 1881-es templom, Melik-Israyelyan palota-erőd (1771). A közelben van egy templom a Khach-Khorat településen, Tavarakhach zarándokhely, Grigor Khacskarja (IX-X. század).
• Khatravank kolostor .
• Aterka emlékek : Akana erőd, Mukhdusi temető, Karahunj, Astkhablur, Shukavank, Mtnadzor, Khotorashen, Srashen, Sumin, Tsos, Srin, Khehekhoten, Thkot, Tkokhnut, Masis (Mesis Vank és egyéb), Itskarights, Kolsen települések.
• Chapar falu műemlékei : Akarakaberd erőd, Surb Minas bazilika, Karmirkarivank kolostor. A falutól délre 36 település maradványai találhatók.
• Charektaravank kolostor Charektarban .
• Vardan (1215) és Karmirvank kolostorai Vaguasban .
• Amenaprkich kolostor Gazarah közelében .
• Kochogot falu műemlékei : három, a 20. században lerombolt templom, értékes khachkarok, Khorastan, Karmir Kar és Yeri Oratakh települések.
• A Drmbontól északra fekvő terület műemlékei : romos kápolna (1187), két ősi temető, Anapat templom, falvak.
• Surb Astvatsatsin templom Mehmana faluban .
• A Mets-Shen melletti Qahakatekh romjai , amely feltehetően megfigyelőállomás volt.
• Jraberd erőd .
• Yeritsmankantsvank és Anapat kolostor Jraberd közelében.
• Tonashen falu műemlékei : egy kő "Szjunik határa" felirattal, két templom Choght Yeghtsi köznévvel, Tagavoraser, Tutot, Khotorashen-Khokhomashen falvak, a Kotrats Yeghtsi templom (XIII. század), Geti Homer híd (1902), műemlékek-források.
• Yeghishe Arakyal kolostor ( XIII. század) a Mrav-hegy lábánál, Tonashen közelében.
• Ősi települések romjai a régió északi részén: Kalankatuyk (feltehetően Magavus közelében ), Tutot, Dastakert, Shinatekh, Halvatashen, Alahkuli.
• Surb Yeghishe templom Matagisban , Tukhkasar kolostorban.
• Glkho kolostor (Urek, Orek, Ureavank, V. század) Talysh falu közelében . A falutól nem messze található a történelmi jelentőségű Dutakan falu és a Melik-Beglaryak palotája is.
• Vankasar emlékművei .

Sport

• FC Jraberd
• FC Gandzasar

A területhez tartozó személyek

• Danielyan, Grant Aramovich - szovjet és örmény radiológus, az orvostudományok doktora (1975), professzor (1977).

Lásd még

• A Hegyi-Karabahi Köztársaság közigazgatási-területi felosztása

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 Név az NKR közigazgatási-területi felosztása szerint
2. ↑ 1 2 3 4 5 A települések nevei zárójelben vannak megadva az Azerbajdzsán Köztársaság közigazgatási-területi felosztása szerint
3. ↑ Hegyi-Karabah nem hajlandó átállni a nyári időszámításra . Letöltve: 2013. november 6. Az eredetiből archiválva : 2013. november 9.. (határozatlan)
4. ↑ A 2015-ös NKR népszámlálás eredményei . 1.1. táblázat. Az NKR közigazgatási-területi egységeinek (városi, vidéki) tényleges és állandó népessége az NKR 2005. és 2015. évi népszámlálási eredményei szerint és nem szerint (elérhetetlen link) . Az Artsakh Köztársaság Nemzeti Statisztikai Szolgálata . Letöltve: 2020. november 1. Az eredetiből archiválva : 2017. augusztus 6.. (határozatlan) 
5. ↑ Mkrtchyan Sh. M. Hegyi-Karabah történelmi és építészeti emlékei per. karral. L. R. Baghdasaryan, G. L. Petrosyan, N. A. Arakelyan. - Jereván: Hayastan, 1988. - 360 p. — 25.000 példány.  — ISBN 5-540-00402-7 .
6. ↑ 1 2 3 A legrégebbi fennmaradt fali felirat szerint