Manuel portugál
| Manuel de Braganza | |
|---|---|
| kikötő. Manuel de Bragança | |
| Comte de Oren | |
| Születés |
1697. augusztus 3. Lisszabon |
| Halál |
1766. augusztus 3. (69 éves) Belas |
| Temetkezési hely | |
| Nemzetség | braganca |
| Apa | Portugál Pedro II |
| Anya | Neuburgi Mária Szófia |
| A valláshoz való hozzáállás | katolikus templom |
| Díjak |
 |
| Katonai szolgálat | |
| Több éves szolgálat | 1716-1734 |
| Affiliáció | Szent Római Birodalom |
| Rang | tábornok tábornagy |
| csaták | Osztrák-török háború (1716-1718) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Manuel de Bragança ( port. Manuel de Bragança ; 1697. augusztus 3., Lisszabon - 1766. augusztus 3., Belas ), de Oren gróf - portugál Infante, 1731-1733-ban a lengyel trón jelöltje.
II. Pedro portugál király és Mária Zsófia neuburgi hercegnő ötödik fia .
Természeténél fogva kalandor volt, 18 évesen, 1715. november 4-én a király engedélye nélkül elhagyta Lisszabont egy angol hajón Taruka Manuel Telis da Silva gróf fia és egy szolgája társaságában, és magával vitte. neki 20 000 cruzadot és ugyanennyi számlát. Testvére, V. János király egy angol fregattot küldött utána, de november 14-én a szökevény Amszterdamban partra szállt .
Három hónapig vad életet élt Hágában . Luís da Cunha nagykövet panaszt tett Assumar grófjának az Infante által szervezett "bulik, szánkóversenyek és reggel 7 óráig tartó táncok" miatt. A király követelte a visszatérését, és az Infante Párizsba érkezett, ahol a Comte da Ribeira Grandenál szállt meg, de aztán Németországba menekült, hogy részt vegyen az osztrák-török háborúban .
1716. augusztus 1. Manuel Savoyai Jenő herceg táborában jelent meg, majd négy nappal később önkéntesként vett részt a peterwardeini csatában , üldözte a visszavonuló törököket és megsebesült. Aztán részt vett Temeswar elfoglalásában . A következő évben, miután hivatalosan is belépett az osztrák szolgálatba, részt vett Belgrád elfoglalásában .
A passarovitsai béke 1718. december 24-i aláírása után feldvachtmeister tábornokká léptették elő, egy sziléziai cuirassier ezred parancsnokaként . 1721-ben, katonai érdemekkel párosulva , VI. Károly az Aranygyapjas Lovagrend lovagjává tüntette ki .
1728-ban ő volt az egyik versenyző Maria Zofia Sieniawska , Lengyelország egyik leggazdagabb menyasszonya kezére. Ugyanakkor élvezte a Habsburgok támogatását, akik ezzel a házassággal megerősítették pozícióikat a királyságban, tekintettel a lengyel örökségért folyó harcra .
1731-ben Oroszországba érkezett, ahol sikertelenül ajánlatot tett Anna Ivanovna császárnőnek .
Ugyanebben az évben a varsói osztrák nagykövet, von Wilczek gróf kampányolni kezdett a Breslauban élő Manuel jelöltségéért .
1732. november 13-án Berlinben aláírták az úgynevezett Levenwolde-szerződést, más néven „Három Fekete Sas Szövetséget”, amelynek értelmében Ausztria, Poroszország és Oroszország megállapodott abban, hogy támogatják az Infantát a lengyel trónért folytatott harcban. A császár nem ratifikálta ezt a szerződést, de támogatásokat küldtek Manuel támogatóinak. Az osztrákok azt tervezték, hogy a költségek egy részét Portugáliára utalják át, de João V-t nem érdekelte ez a kaland.
1733. május 16-án a bécsi orosz nagykövet , Ludwig Lancsinszkij azt írta Szentpétervárra, hogy a portugál udvar késznek látszott egy-két millió guldent adni, de nem tűzött ki fizetési időpontot, és nem utalta át a pénzt. .
Az Infante támogatóinak pozícióinak gyengesége 1733 nyarára arra kényszerítette Ausztriát és Oroszországot, hogy visszavonják támogatásukat, és szerződést kössenek II. Frigyes Augustusszal . Kárpótlásul Manuelt 1733. október 26-án tábornagy tábornaggyá , 1734. augusztus 16-án pedig tábornokré léptették elő.
Miután sok adósságot vállaltak, amelyeket V. Juan király kifizetett, részben levonva azok összegét Manuel örökségéből, az Infante 1734. október 21-én visszatért Portugáliába.
1734-ben Belasban, Pombeiro gróf birtokán "falusi udvart" hozott létre, új kalandokat tervezett, megfelelő menyasszonyt keresett, és leveleket küldött V. Joãonak, hogy keressen valami koronát. 1737-ben ismét elmenekült, ezúttal Spanyolországon keresztül Franciaországba, abban a reményben, hogy Korzika királya lesz , ahol felkelés kezdődött a genovaiak ellen, de a portugál király közölte az európai bíróságokkal, hogy nem fizeti tovább testvére adósságait. hogy jövőre vissza kellett térnie a szülőföldre.
1740-ben egy másik portugál kalandor, Pedro de Ratis Enekim, aki húsz éve élt Brazíliában, felvette a kapcsolatot Manuellel, és felajánlotta az Infantának, hogy legyen az ország királya. Miután találkozott Manuellel, Enekimot azonnal letartóztatta az inkvizíció, majd négy évvel később eretnekségért elégették. Mivel már 1722-ben elhagyta Brazíliát, nem valószínű, hogy valódi összeesküvők álltak mögötte a gyarmatról.
Manuel élete hátralévő részét Belasban töltötte, írók és művészek társaságában, és ott halt meg 69. születésnapján. Egyedülálló volt.
| [műsor] Manuel de Braganza ősei | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Irodalom
- Schmidt-Brentano A. Kaiserliche und kk Generale (1618-1815). – Osterreichisches Staatsarchiv, 2006. , S. 78 [1]
- Nelipovich S. P. A Kétfejű Sasok Uniója: A 18. század második negyedének orosz-osztrák katonai szövetsége. - M . : Quadriga, 2010. - S. 94, 99-101, 108, 111, 116. - ISBN 978-5-91791 -045-1 .
Linkek
- Czartoryska z Sieniawskich Maria Zofia (lengyel) . Letöltve: 2020. november 23.
- Pedro de Rates Henequim (1680-1744) (port.) . Letöltve: 2020. november 23.
 Tematikus oldalak | |
|---|---|
| Genealógia és nekropolisz | |
| Bibliográfiai katalógusokban |