Anyát szeretni kell

Egy anyát kell szeretni (母を恋はずや, Haha wo kowazuya ; angolul A Mother Should be Loved ) egy 1934 -es némafilm , amelyet Yasujiro Ozu rendezett . Az első és az utolsó filmtekercs elveszett, így csak a film közepe maradt meg.  

Telek

Apja halála után Chieko teljes mértékben gondoskodik két fiáról - az idősebb Sadaoról és a fiatalabb Kosakuról. Igyekszik egyformán gondoskodni róluk, és nem részesít előnyben senkit, bár Sadao apja első házasságában született. A fiú már diákként megtudja az igazságot származásával kapcsolatban, ami nagy csapást jelent számára. Apja régi barátja, Okazaki bácsi közbenjárásának köszönhetően Sadao kibékül édesanyjával. Eltelik több év, és a család nagyon szűkös anyagi helyzetbe kerül. Az anya azonban ezt titkolja Sadao elől, és amikor ez utóbbi tudomást szerez erről, szemrehányást tesz neki, hogy másképp bánik vele, mint Kosakuval. Sadao kijelenti, hogy nem akar többé semmi köze ehhez a családhoz, ezért elhagyja a házat. Chieko elmagyarázza a legkisebb fiának, hogy Sadao azért tette ezt, hogy megkönnyítse számukra az életet, és ne legyen teher, mert nem a fia, és formálisan nem kellene gondoskodnia róla. A rábeszélés ellenére Sadao nem hajlandó hazatérni. Csak miután beszélt egy idős szobalánnyal, úgy dönt, hogy újra egyesül a családjával.

Cast

• Mitsuko Yoshikawa  mint Chieko, anya
• Dan Obinata  mint Sadao, legidősebb fia
• Koji Mitsui  mint Kosaku, a legkisebb fia
• Shinyo Nara  - Okazaki
• Kyoko Mitsukawa  Kazuko
• Chishu Ryu  – Hattori
• Choko Iida  – szobalány
• Yukichi Iwata  , mint Kajiwara, apa (az ő részvételével készült részlet elveszett)

A filmről

A filmet 1933 márciusa és májusa között forgatták, és 1934. május 11-én mutatták be . Az eredeti történetet Yasujiro Ozu írta Shutaro Komiya álnéven (ugyanezt a nevet fogják használni a "Tokyo is a Good Place" forgatókönyvben is, amely jövőre indul, de megszakad). A film forgatókönyvének volt egy második (munka)címe is - "Tokyo Twilight" ( Tokyo boshaku ); az elkészült film kilenc részből állt, de csak hét maradt fenn a mai napig, az első és a kilencedik (illetve az eleje és a vége) hiányzik. A fennmaradt forgatókönyv szerint tudni lehet, hogy mi történt az elveszett részekben.

A film Yamanoue no Okura költő idézetével kezdődött : "Az arany, az ezüst és a drágakövek semmi, a legfontosabb értékünk a gyerekek." A film első részében a boldogult családfő családja boldog életének örömteli jeleneteit mutatják be részletesen. Szívinfarktusban bekövetkezett halála után feleségének és gyermekeinek egy európai bútorokkal berendezett luxuslakást kell elhagyniuk, és egy szerényebb japán stílusú házba költözniük. Itt kell megjegyezni, hogy maga a rendező munkája ezen időszakában a nyugatbarát életstílus bemutatásától filmjeiben a japán élet nemzeti sajátosságainak újraalkotása felé mozdul el a vásznon.

Ozu maga is kijelentette, hogy ennek a szalagnak a fő témája a család összeomlása. A rendező ezt a témát fejleszti további alkotói pályafutása során. Ez a film több szempontból is nagyon személyes volt a rendező számára, a forgatás során Ozu édesapja is meghalt [1] , aki édesanyjával maradt, ami párhuzamba hoz a filmrendező élete és munkásságának témája között.

Donald Ritchie , Ozu amerikai életrajzírója fog írni a cselekmény túlzott melodrámájáról [2] . Alkotói pályafutásának talán nem is ez a legfontosabb filmje azonban elsősorban azért érdekes, mert bemutatja, hogy Ozu hogyan kezd hozzányúlni a családi kapcsolatok nézeteltéréseinek és a nemzedékek széthúzásának témájához, amelyet a későbbiekben ki fog bontani. háborús remekművek. Yasujiro Ozu itt a kedvenc trükkjeit alkalmazza, a részletekre irányítva a néző figyelmét: a köteleken száradó ruhák, órák, gyárkémények, vonat és a munkáiban már megszokott plakátok és filmplakátok (melyek mindig mondanak valamit, és nem csak enteriőrök dekoráció) .

A film egyik képkockáján az anya mögött egy 1934 -es német plakát látható, amelyet a Krisztus szenvedése ( Oberammergauer Passionsspiele   (német) ) színházi előadásának 300. évfordulója alkalmából szenteltek a németországi Oberammergau városában . Bajorország hegyvidéki vidékein . 1633- ban ennek az akkor még falunak a lakossága a pestisből való kihalás szélén állt, amely ekkorra már a lakosság egyharmadát kiharcolta. Ezután az összes telepes imádkozott, és megígérte, hogy ha a pestis megkerüli ezt a helyet, rendszeresen rendeznek egy előadás-misztériumot "Krisztus szenvedése". Mivel a pestisjárvány valóban elmúlt, ezért a következőtől, 1634 -től 10 évente egyszer Oberammergauban rendeznek előadást , amelyben maguk a városlakók is szerepet játszanak. Ennek az eseménynek a plakáton meghirdetett harmadéves megünneplését a nácik nagy antiszemita kampányuk részeként használták fel, sőt az egyik előadáson maga Hitler is részt vett. Ozu természetesen nem tudhatott Hitler részvételéről ezen az eseményen. A filmet 1934 májusában mutatták be, míg a Führer csak az év augusztusában látogatta meg az Oberammergauer Passionsspiele -t. Enélkül a film megjelenése után történt történelmi poggyász nélkül a rendező feltehetően [3] a kereszttel ellátott plakátot utalásul használta arra, hogy a hősnő (anya) ragaszkodik az önfeláldozás keresztény elvét.

Ezzel szemben a bordélyban, ahol Sadao időt tölt, miután elhagyta a családi házat, a falakat hollywoodi és európai filmek plakátjai borítják. Az " Eső " című film ( 1932 , rendező: Lewis Milestone ) plakátja nagyon helyénvaló, hiszen a film hősnője Joan Crawford (akinek közeli portréját láthatjuk a plakáton) előadója egy prostituált, aki éppen megpróbált ráállni a lélek megtisztulásának útjára.

Alexander Jacoby brit kritikus [3] felhívja a figyelmet az „Egy anyát szeretni kell” című film és Julien Duvivier rendező „ Vöröshajú ” (1932) című filmje között, amely egy fiúról szól, akit nem szeretnek a saját szülei. Akárcsak az Oberammergauer Passionsspiele 300. évfordulójára készült plakát esetében, az Ozu képkockájában megjelent Ryzhik filmplakát története is élesebbnek tűnik a mai szemmel nézve. A címszerepet alakító Robert Linen színészt 1944 - ben a Gestapo kivégeztette, mert részt vett a francia ellenállásban .

Ezen kívül az „Az ezred lánya” című német-osztrák film plakátjai (1933, Karl Lamach rendező, Anni Ondra cseh színésznő közreműködésével , aki leginkább Alfred Hitchcock főszerepéről ismert a „ Zsarolás ” című filmben) és a filmadaptáció A " Don Quijote " című filmben a nagy német rendező, Georg Wilhelm Pabst forgatott 1933-ban Fjodor Chaliapinnel a címszerepben.

Feltételezik, hogy a rendező a bordélyban lévő takarítónő képének bemutatásával (amelyet a csodálatos színésznő , Choko Iida alakít ) ezzel párhuzamot vont a Hegyen túl ( 1920 ) című filmmel, amely egy általa elutasított anyáról szól. saját gyermekei vannak, és egy idősek otthonában takarítóként dolgoztak. A Choko Iida hősnője a szoba takarítása közben, ahol Sadao tartózkodik, szintén panaszkodik neki, hogy a gyerekeinek nincs rá szüksége [1] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 [ Ozu-san.com  (angol) . Letöltve: 2014. június 15. Az eredetiből archiválva : 2013. július 8..  (határozatlan) Ozu-san.com  _ _
2. ↑ Richie D. Ozu. Berkeley: University of California Press, 1974,  219. o
3. ↑ 1 2 [ Cathy Munroe a Nishikata Film Review-ban  ] . Letöltve: 2014. június 15. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14..  (határozatlan) Cathy Munroe a Nishikata  Film Review -ban

Linkek

• "You Gotta Love Mom"  ​​az Internet Movie Database - ban
• Anyát  szeretni kell az AllMovie -n