A kis- és középvállalkozások (kiçik və orta sahibkarlıq vagy kiçik və orta müəssisələr) vezető szerepet töltenek be Azerbajdzsánban a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás területén. 2022 áprilisában a kis- és középvállalkozások adták a működő gazdálkodó egységek 99,6%-át [1] .
Az alábbiakban az Azerbajdzsáni Köztársaság Statisztikai Bizottságának kis- és középvállalkozásaira vonatkozó adatok találhatók:
A kis- és középvállalkozások működő egységeinek száma [2]| Mutatók | 2016 | 2017 | ||||
| Teljes | Jogalanyok | Magánszemélyek | Teljes | Jogalanyok | Magánszemélyek | |
| A KKV-k összlétszáma | 191 695 | 20 932 | 170 763 | 169 603 | 23 752 | 145 851 |
| Kisvállalkozások száma | 187598 | 16835 | 170763 | 165386 | 19535 | 145851 |
| Középvállalkozások száma | 4097 | 4097 | - | 4217 | 4217 | - |
A gazdasági régiók közül a legaktívabb kkv-k Baku városában és az Aran gazdasági régióban találhatók.
A kis- és középvállalkozások száma gazdasági régiók szerint [3]| Gazdasági régiók | 2016 | 2017 | ||||
| Teljes | MP | vegyes vállalat | Teljes | vegyes vállalat | ||
| Teljes | 191 695 | 187 598 | 4097 | 169 603 | 165 386 | 4217 |
| Baku | 75149 | 72815 | 2334 | 70222 | 67798 | 2424 |
| Apsheron gazdasági régió | 14481 | 14279 | 202 | 13222 | 12996 | 226 |
| Ganja-Gazakh gazdasági régió | 21564 | 21263 | 301 | 18810 | 18511 | 299 |
| Sheki-Zagatala gazdasági régió | 11711 | 11554 | 157 | 9571 | 9400 | 171 |
| Lankaran gazdasági régió | 12123 | 11974 | 149 | 9547 | 9381 | 166 |
| Guba-Khachmaz gazdasági régió | 9385 | 9263 | 122 | 7738 | 7611 | 127 |
| Aran gazdasági régió | 32315 | 31867 | 448 | 26656 | 26208 | 448 |
| Felső-Karabah gazdasági régió [4] | 3273 | 3198 | 75 | 2813 | 2737 | 76 |
| Kalbajar-Lachin gazdasági régió | 161 | 128 | 33 | 157 | 125 | 32 |
| Gorno-Shirvan gazdasági régió | 5068 | 4975 | 93 | 4332 | 4259 | 73 |
| Nahicseván gazdasági régió | 6465 | 6282 | 183 | 6535 | 6360 | 175 |
Azerbajdzsán is megadta a besorolását mind a vállalatnál dolgozók száma, mind az éves forgalom tekintetében. [5]
A vállalkozások osztályozása méretük szerint| Mutatók | Dolgozók száma | Éves forgalom (AZN) |
| Kis vállalkozás | < 25 | < 200 000 |
| Középvállalkozások | 25 < 125 | 200 000 < 1 250 000 |
| Nagyvállalatok | 125 < | 1 250 000 < |
Az Állami Statisztikai Bizottság a különböző gazdasági területek figyelembevételével határozta meg ezt a besorolást: [6]
| Vállalkozási kategória | Alkalmazottak száma | Éves forgalom (AZN) |
| Ipar és építőipar | < 50 | < 500 000 |
| Mezőgazdaság | < 25 | < 250 000 |
| Nagyker | < 15 | < 1 000 000 |
| Kiskereskedelem , szállítás ,
szolgáltatások és egyéb gazdasági tevékenységek |
< 10 | < 250 000 |
Az azerbajdzsáni kis- és középvállalkozások két csoportra oszthatók.
A vállalkozások és az alkalmazottak számát tekintve az egyéni vállalkozások teszik ki a kis- és középvállalkozási szektor zömét. A Statisztikai Bizottság 2015. évi adatai szerint az ország gazdaságának valamennyi ágazatában a kisvállalkozások száma 196 327. A kisvállalkozók száma 2015-ben mintegy 9 429 fővel nőtt 2014-hez képest. Ezen kívül közülük 178 163 egyéni vállalkozó volt. Az egyéni vállalkozás főként olyan ágazatokban tömörül, különösen a kereskedelemben, ahol minimális befektetésért cserébe több bevételhez jutnak. Csak kevés vállalkozó vesz részt olyan vállalkozási tevékenységben, amely magas korai befektetést és hosszú távú nyereséget igényel. Az egyéni vállalkozók alapvetően kevesebb embert foglalkoztatnak, így csökkentik költségeiket és több profitot termelnek.
A minisztériumok és főosztályok központi igazgatási szervei által nyilvántartásba vett jogi személyek alapos ellenőrzésen esnek át. A kisvállalkozás jogi személy által irányított és a Minisztertanács rendelkezésére bocsátott vállalkozás. Ez a rendelet meghatározza a kis- és középvállalkozások alapelveit [7] .
2021 decemberéig 36 000 mikro- és kisgazdaság jött létre [8] .
A vállalkozói szellem fejlődése Azerbajdzsánban az 1990-es években kezdődött. 1992. december 12-én a kormány megalkotta „Az Azerbajdzsán Köztársaság Vállalkozástámogató Nemzeti Alapjáról szóló szabályzatot”. Ennek az alapnak a létrehozása lehetővé tette a kis- és középvállalkozások számára, hogy kedvezményes hiteleket vegyenek igénybe. Ez a mechanizmus azonban 2001-ig nem működött megfelelően.
2002. augusztus 27-én megalakult az Országos Vállalkozási Támogatási Alap. Megkezdődött az alacsonyabb kamatozású hitelek nemzeti valutában történő kibocsátása [9] .
Az Állami Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Ügynöksége három éves időtartamra jövedelemadó-mentes induló projektek indulási igazolását állítja ki, valamint 20 000 manat erejéig hitelt ad ki mikrovállalkozóknak [10] . 2022 áprilisáig 39 indítási tanúsítványt adtak ki [11] [12] [13] [14] .
Az Ügynökség az ország 21 városában és kerületében nyitott kis- és középvállalkozások fejlesztésére szolgáló központokat [15] .
Az ütemterv stratégiai céljai :
Három fő stratégiai terv létezik:
Az egyablakos rendszer a 2007. április 30-án kiadott elnöki rendelet alapján valósul meg. Ez az elv előírja a vállalkozók egyetlen állami szervben történő regisztrációját. Online regisztráció is lehetséges. Az egységes regisztráció megvalósítására e-kormányzati portált hoztak létre [17] .