Malouzensk

Falu az állomáson
Malouzensk
50°31′02″ s. SH. 47°40′10″ hüvelyk e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Szaratov régió
Önkormányzati terület Pétervár
Vidéki település Malousenskoye önkormányzat
Történelem és földrajz
Időzóna UTC+4:00
Népesség
Népesség 32 [1]  ember ( 2010 )
Nemzetiségek kazahok , oroszok stb.
Digitális azonosítók
OKATO kód 63236815002
OKTMO kód 63636415106

Malouzensk  egy állomástelepülés a Szaratovi régió szentpétervári kerületében , Malouzenszkoje község vidéki településének részeként . A falu a Volgai vasút Malouzensk állomásán található .

A falu a járás délkeleti részén található, 5 km-re északkeletre Maly Uzen falutól .

Történelem

A települést a Szamarai tartomány lakott helyeinek jegyzéke 1910 -ben említi . A Lista szerint 25 férfi és 15 nő élt Malouzensk állomáson [2] .

1919 -ben a Novouzenszkij járás részeként bekerült Szaratov tartományba [3] .

Népesség

Népességdinamika évek szerint:

évek 1910 [2] 1987 [4] 2002 [5]
Népesség 40 ≈90 80




Népesség
2010 [1]
32
Nemzeti összetétel

A 2002-es népszámlálás eredményei szerint a lakosság többségét kazahok (47%) és oroszok (45%) alkották [5] .

Jegyzetek

  1. 1 2 Összoroszországi népszámlálás 2010. A szaratovi régió lakosságának száma és megoszlása ​​. Hozzáférés dátuma: 2014. július 6. Az eredetiből archiválva : 2014. július 6.
  2. 1 2 N.G. Podkovyrov. Szamara tartomány lakott helyeinek listája. 1910-ben állították össze . - Samara: Tartományi Nyomda, 1910. - S. 330. - 425 p.
  3. Szaratov tartomány közigazgatási-területi felosztásának története 1917-1928. Könyvtár. Dergacsevszkij, Novouzenszkij és Pokrovszkij megyékben. . Hozzáférés időpontja: 2017. december 6. Az eredetiből archiválva : 2017. december 21.
  4. A Szovjetunió topográfiai térképei M-38 (B) 1:100000. Szaratov és Volgográd régiók. . Letöltve: 2017. december 6. Az eredetiből archiválva : 2018. március 30.
  5. 1 2 Koryakov Yu. B. Adatbázis "Az oroszországi települések etno-nyelvi összetétele" . Letöltve: 2018. március 30. Az eredetiből archiválva : 2018. március 24.

Linkek