Malka (Kabard-Balkária)

Malka ( Kabard. -Cherk. Ashchabey ) egy falu a Kabard-Balkár Köztársaság Zolsky kerületében .

Összetételében egyedüli településként Malka falusi település önkormányzatát alkotja . [2]

Földrajzi hely

A falu a Zolsky járás északkeleti részén, a Malka folyó jobb partján , több közlekedési ág metszéspontjában található.

Zalukokoazhe régióközponttól 17 km-re délkeletre, Nalcsik városától 53 km-re északnyugatra, Pjatigorszktól pedig 30 km-re található . A falu északnyugati peremén húzódik a közigazgatási határ Kabard-Balkaria és a Sztavropol terület között. A falun áthalad a "Kaukázus" M 29 szövetségi autópálya .

A vidéki település területének területe 77 km2 .

A települések földjeivel határos: északkeleten Kuba, keleten Kuba -Taba és Nyizsnyij Kurkuzhin , délnyugaton Kamljukovo, nyugaton Prirecsnoje és Progressz (a Malka folyó túlsó partján).

A település a köztársaság lábánál található. A vidéki településen belüli átlagos magasságok 645 méter tengerszint feletti magasságban vannak. A terep elsősorban lejtős hegylábi síkság, számos szakadékkal és közepes magasságú hegygerincekkel és dombokkal, amelyek magassága a falutól délre és délkeletre nő.

A vízrajzi hálózatot a Malka folyó és kis mellékfolyói képviselik. Vannak források és meleg források.

Az éghajlat mérsékelt. A nyár meleg, az átlaghőmérséklet +25°C körüli. A tél hűvös, az átlaghőmérséklet -5°C körül van. Az átlagos évi csapadékmennyiség körülbelül 550 mm. A legtöbb csapadék tavasszal esik.

Történelem

Ashabovo falu első említése 1744 -ből származik , ahol más kabard falvakkal együtt leírják a Chikavy geodézus által összeállított „A nagy és kis kabarda leírása” című dokumentumban.

A 18. század végén az aul a Kishpek folyó felső folyásánál volt.

1825- ben , Kabarda elestével és az Orosz Birodalomhoz csatolásával Ashabovo falu lakossága sok kabard falu mellett a Kubánon túl más cserkeszekhez ment, hogy ott folytassák a háborút.

Ettől kezdve a Pyatigorsk régióban maradt kabard aulok a modern falu területére költöztek. Ahonnan az orosz katonai adminisztráció kényszerítette ki őket.

Így 1828 -ban Adzhievo ( Khyezhy kheble ) és Khagundokovo ( Khyegundykuey ) falvak Pyatigorye-ból a Malka folyó bal partjára költöztek.

Ugyanakkor mellettük volt egy szamár, egy vegyes Kabardino-Abaza falu, Tramovo, az Abaza uzden Harris Tramov vezetésével, aki az Atazhukin hercegek uralma alatt állt.

1846- ban Ashabovo falu lakossága visszatért Kabardába, és Adzhievo és Khagundokovo falvak fölé telepedett le.

1862 - ben az összes aul a Malka folyó bal partjáról jobbra került.

1865- ben, Kabarda földreformja és a kabard falvak bővítésének programja során Ashabovo, Adzhievo, Khagundokovo és Tramovo falvakat egy faluba vonták össze. Az egyesült aul az Ashabovo ( Ashchabey ) nevet kapta, a négy egyesült aul közül a legnagyobb tiszteletére. Ezt az évet tekintik a község megalakulásának hivatalos dátumának.

1920- ban , a szovjet hatalom végleges megalakulásával Kabardában, a Nalcsik Kerület Forradalmi Bizottsága döntése alapján Ashabovot, mint minden más kabard települést, átnevezték a fejedelmi és nemesi vezetéknevek nevükben való jelenléte miatt. Ennek eredményeként a falu új nevet kapott a Malka folyóról , amelynek partján található.

1928- ban, a Malka falu felosztását célzó program során a falvakat a faluból származó telepesek alapították - Bateh , Kamlyukovo és Etoko .

1937- ig a falu a KBSZR Nagornij kerületéhez tartozott. Aztán átkerült az újonnan alakult Malkinsky kerületbe , amelyet egy évvel később Zolskyvá alakítottak át .

A Nagy Honvédő Háború idején , 1942 szeptemberében a falut német csapatok szállták meg. A Malkinsky Heights védelme több hétig folytatódott. 1943. január végén a falu felszabadult a betolakodók alól. Az elhunyt falusiak és a falu védelme és felszabadítása során elpusztult háborúk emlékére emlékműveket állítottak a faluban.

Népesség

Sűrűség - 92,77 fő / km 2 .

A 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [15] :

Önkormányzat

A vidéki település önkormányzati szerveinek felépítése:

• A vidéki település vezetője - Gedmishkhov Ruslan Betalovich
• A Malka vidéki település közigazgatása 10 főből áll.
• Malka vidéki település önkormányzati tanácsa - 15 képviselőből áll.

Oktatás

• 1. számú középiskola - st. Lenina, 173 (nyitva 1957-ben)
• 2. számú középiskola - st. Lenina, 371 (nyitva 1961-ben)
• 3. számú középiskola - st. Lenina, 60 éves (megnyílt 1962-ben)
• 1. számú Általános Iskola Óvoda
• 2. számú Általános Iskola Óvoda

Egészségügy

• kerületi kórház

Kultúra

• Művelődési Ház
• Sport és fitnesz komplexum
• Adyge Khase

iszlám

• Központi mecset
• 2. sz. mecset
• 3. sz. mecset
• 4. sz. mecset

Műemlékek

• Tömegsír, ahol körülbelül 1200 ember van eltemetve - katonák és helyi lakosok, akik a csatatéren estek el.
• Emlékmű a Malkinsky-fennsík védelmében meghalt katonáknak.

Közgazdaságtan

A vidéki gazdaság alapja az agráripari komplexum. A gazdaság legfejlettebb ágazatai a tej- és húsállattenyésztés, a növénytermesztésben a növények - burgonya, napraforgó, kukorica és őszi búza - termesztése kapta a legnagyobb fejlődést.

A vidéki település területén több regionális és köztársasági jelentőségű vállalkozás működik, amelyek közül a legnagyobbak:

• SHPK "Verkhnemalkinsky"
• LLC "Malka"
• Balk LLC
• Kristall LLC
• OOO "Niva"

Utcák

Nevezetes bennszülöttek

• Tlenkopachev Mukhamed Agurbievich  - a kémiai tudományok doktora, a Mexikói Nemzeti Egyetem professzora.
• Cipinov Aslan Amerbievich  - a filológia doktora, etnográfus, az adyghe (cirkassziai) kultúra specialistája.
• Mikitaev Abdulakh Kasbulatovich  - a kémiai tudományok doktora, az Orosz Tudományos Akadémia Makromolekuláris Vegyületek Akadémiai Tanácsának tagja.
• Kokov Jamaldin Nakhovich  - etimológus, a filológia doktora.
• Kamergoev Anatolij Zhantemirovics  - a KBR tiszteletbeli kulturális dolgozója, az Oroszországi Írók és Újságírók Szövetségének tagja.

Linkek

• Malka vidéki település
• Malka vidéki település útlevele
• OKATO és OKTMO kódok - Malka

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1.. (Orosz)
2. ↑ A Kabard-Balkár Köztársaság 2005. február 27-i N 13-RZ törvénye „A Kabard-Balkár Köztársaság településeinek jogállásáról és határairól” . Letöltve: 2018. március 7. Az eredetiből archiválva : 2018. március 3. (határozatlan)
3. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések lakói - járási központok . Hozzáférés dátuma: 2013. december 29. Az eredetiből archiválva : 2013. december 29. (Orosz)
4. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
5. ↑ A KBR lakossága a települések összefüggésében a 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei szerint (elérhetetlen link) . Hozzáférés időpontja: 2014. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.. (Orosz) 
6. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
7. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
8. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2.. (Orosz)
9. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
10. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
12. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
15. ↑ A CBD 2010-es népszámlálási eredményeinek 3. kötete, 4. táblázat . Letöltve: 2019. november 29. Az eredetiből archiválva : 2020. január 14. (határozatlan)