| Miltiadis Malacasis | |
|---|---|
| Μιλτιάδης Μαλακάσης | |
| Malacasis 1910-ben | |
| Születési dátum | 1869 |
| Születési hely | Messolongion , Görög Királyság |
| Halál dátuma | 1943. január 27 |
| A halál helye | Athén |
| Polgárság | Görögország |
| Foglalkozása | költő |
| Irány | dalszöveg |
| A művek nyelve | görög |
| Autogram | |
Miltiadis Malakasis ( görögül Μιλτιάδης Μαλακάσης ; Messolongion 1869 – Athén , 1943. január 27. ) – görög költő, prózaíró és műfordító a XX. század végén – a XIX. század első felében.
Malacasis 1869-ben született egy gazdag Messolongion családban . Malacasis őseit a szabadságharc (1821-1829) történetírása említi. Szüleinek, Agamemnon Malacasis és Zoya Kerasovity 4 gyermekük volt, de csak egy fiuk. Emiatt a szülők gyengék voltak, és kényeztették egyetlen fiukat [1] . Miltiadis az általános iskolát szülővárosában végezte, tanulmányait Pátra város gimnáziumában folytatta . 1885-ben Athénba ment, és belépett a Papageorgiou magán bentlakásos iskolába. A család kérésére a Líceum elvégzése után belépett az Athéni Egyetem Jogi Karára , amelyet azonban soha nem végzett. Családja anyagi gazdagsága lehetővé tette Malacasis számára, hogy egész életében a költészetnek és általában az irodalomnak szentelje magát. A fővárosban világi életmódot folytatott, és tagja volt az Athéni Klubnak. 1897-ben találkozott Jean Moreas költővel (Ioannis Papadiamantopoulos), aki Franciaországban honosodott meg. Moreas francia költő volt, de nem felejtette el görög hazáját, és az 1897-es görög-török háború kitörésével Görögországba érkezett azzal a szándékkal, hogy csatlakozzon a görög hadsereghez. A háború azonban furcsa természetű volt, és hamarosan megnyirbálták. Moreassal való ismerkedés döntően befolyásolta Malacasis költészetét és későbbi irodalmi pályafutását. Másrészt Moréas nagyra értékelte a fiatal költő tehetségét, két versét lefordította és kiadta Franciaországban [2] . 1908-ban Malacasis feleségül vette a néhai miniszterelnök, Epaminondas Deligeorgis lányát , Elizát, aki szintén Moreas unokatestvére volt. A Moreasszal való rokonság következménye az volt, hogy a következő (1909) évben a négy malakász Párizsba költözött, ahol Malakasis 1915-ig élt. A francia fővárosban Malacasis a posztszimbolikus francia romantikus iskola legjelentősebb képviselője, Moréas körébe kerülve megismerkedett a korszak francia értelmiségi köreivel. Malacasis 1915-ben tért vissza Görögországba, korábban Németországban és Konstantinápolyban járt, majd 1917-ben a Parlamenti Könyvtár kurátorává, majd igazgatójává nevezték ki. 18 év után elbocsátották, 1936-ban újra kinevezték erre a pozícióra, de a következő évben, 1937-ben lemondott. Görögországban Malacasis viszonylag hamar általános elismerésre tett szert, és 1924-ben megkapta a Nemzeti Irodalmi Kitüntetést. 1932-ben a Görög Írók Társasága elnökévé választották. 1939-ben a Görög Írók Társaságának elnökeként tagja lett az Állami Irodalmi Díj első bizottságának.
1940. október 28-án az olaszokkal szövetséges Albániából megkezdődött az olasz hadsereg inváziója Görögországba. A görög hadsereg visszaverte az inváziót, és 2 hét harc után az ellenségeskedést Albán területre helyezte át. A görög hadsereg győzelmei nagy visszhangot váltottak ki, hiszen ekkor a tengelycsapatok uralták Európát, csak Nagy-Britannia és Görögország folytatta a harcot, 1939 augusztusától pedig érvényben maradt a Németország és a Szovjetunió közötti megnemtámadási egyezmény . A görög hadsereg győzelmei voltak az antifasiszta koalíció első győzelmei a második világháborúban [3] [4] . Malacasis azon görög művészek közé tartozott, akik aláírták a görög értelmiségiek felhívását a világ értelmiségéhez. Görög értelmiségiek kijelentették kollégáiknak [5] : „Mi hellének adtuk meg a választ a fasiszta erőszak ultimátumára. 3000 éves hagyományainkhoz illő, lelkünk mélyére vésett, de a szent föld utolsó szegletébe is beleírt válasz az emberi történelem legnagyobb hőseinek vérével. Ma pedig Pindus havas lejtőin és Macedónia hegyein harcolunk, legtöbbször szuronnyal, elszántan győzni vagy meghalni a végsőkig. Β ez az egyenlőtlen küzdelem…. az az érzésünk, hogy nemcsak ügyünket védjük, hanem mindazoknak a magas értékeknek az üdvéért, amelyek a spirituális és erkölcsi kultúrát alkotják, ezért az értékes örökségért, amelyet jeles őseink hagytak az emberiségre, és amelyek ma látjuk, hogy a barbárság és az erőszak hulláma fenyegeti. Ez az érzés az, ami bátorságot ad nekünk, görög értelmiségieknek, a kultúra és a művészet embereinek, hogy a világ minden táján a testvérekhez forduljunk, hogy ne anyagi, hanem erkölcsi segítséget kérjünk. Kérjük a lelkek hozzájárulását, a tudatok forradalmát, megtérését, azonnali hatását, ahol csak lehetséges, éber figyelemmel kísérést és cselekvést egy új spirituális maraton (előkészítése) érdekében , amely megszabadítja a rabszolga nemzeteket az emberiség által ismert legsötétebb rabszolgaság veszélyétől. a mai napig. Aláírások: Kostis Palamas , Spyros Melas , Angelos Sikelianos , Georgios Drosinis , Sotiris Skipis , Dimitrios Mitropoulos , Konstantin Dimitriadis , Nikolaos Veis , Konstantin Parthenis , Ioannis Griparis , Giannis Vlachoyannis , Alexandros Arcoyannis , Stratis Philadelissek , Kostisz Myrivilissz Campanis .
Görögország háromszoros német-olasz-bolgár megszállásának évei alatt Malakasis Athénban maradt. 1941–1942 szörnyű telén, amikor több mint kétszázezren haltak éhen a görög fővárosban, Malakasis többek között rákos volt. Malacasis élete utolsó éveit visszavonultan élte otthonában, Psychiko Ψυχικό athéni külvárosában, és 1943. január 27-én rákban halt meg.
Malakasis a Nedelya ( Evdomas ) folyóiratban 1885-ben Μ.M. kezdőbetűkkel kezdte meg alkotó tevékenységét. Hét évvel később szisztematikusabban kezdett verseket, prózákat és cikkeket publikálni különböző folyóiratokban és újságokban Hearth Dionysos The Art of Panathinea Asti Acropolis Sok verse jelent meg a Numas ( Νουμάς ) folyóiratban. Összesen 10 verseskötetet készített el (ebből a Várasszony színházi formában).
1904-ben Constantine Hadzopoulosszal (1868–1920) és Lambros Porphyrasszal (1879–1832) megalapította a Görög Nyelvi Társaságot (Εθνική Γλώσσα) a köznyelvi görög nyelv irodalomban való népszerűsítésére és meghonosítására .
A Malacasis mentes volt az iskolák és stílusok befolyásától, bár Moreas rá gyakorolt hatása nyilvánvaló. Pesszimista hangulatokkal átitatott költészetének legfőbb jellemzője a költő ügyessége és zenei érzéke. Költészete férfiasabbá válik, ha a Messolongion témáját érinti . Az elveszett világ iránti nosztalgia van verseiben. Emiatt számos hőse, például Takis Ploumas és Batarias a görög nép erkölcsét és életét fejezi ki a szabadságharc első időszakában. Elbeszélő hangvétele, amely uralja ezeket a verseket, démotikus (nép)dalra emlékeztet. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Malacasis csak egy "énekes", akinek a versei természetesen, problémamentesen, lírai mélység keresése nélkül folyik. Ezek a kutatók úgy vélik, hogy a Malacasis személyes érzéseket fejez ki, figyelmen kívül hagyva az ember és Görögország bánatát [6] . Bizonyos mértékig maga Malacasis is megerősíti ezeket az értékeléseket a következő kijelentésével: "Félek az ötletektől."