Laurent, Gyula
Lóránt Gyula |
---|
|
Teljes név |
Lipovich Gyula |
Született |
1923. február 6.( 1923-02-06 ) [1] [2]
|
Meghalt |
1981. május 31.( 1981-05-31 ) [1] (58 évesen)
|
Polgárság |
|
Növekedés |
185 cm |
Pozíció |
védő |
|
|
- ↑ A profi klub meccseinek és góljainak száma csak a nemzeti bajnokságok különböző bajnokságaira vonatkozik.
- ↑ A válogatott meccseinek és góljainak száma a hivatalos mérkőzéseken.
|
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Lóránt Gyula ( magyarul , Lipovich Gyula születésénél [3] ( magyar Lipovics Gyula ; 1923 . február 6. Köszeg , Magyarország - 1981 . május 31. Szaloniki , Görögország )) magyar labdarúgó, edző . A magyar válogatott egykori védője.
Karrier
Játékos karrier
Lóránt Gyula Lipovich Gyula rendőrtiszt családjában született. Gyulán kívül még két fia született a családban - Kara (született 1921-ben) és Imre (1925) [4] [5] . A család 1928-ban Lipovich vezetéknevét Lórántra változtatta, mivel a magyar társadalomban az akkori magyar vezető, Horthy Miklós tevékenységével összefüggő nacionalista érzelmek erősödtek . Lóránt először egy római katolikus iskolában, majd egy bencés gimnáziumban tanult. A gimnáziumban nagy figyelmet fordítottak a testi fejlesztésre és a sportolásra, ami sokat segített Gyulának a jövőben [4] . 1938-ban, a középiskola elvégzése után Lóránt belépett a Pedagógiai Líceumba. Ugyanebben az évben a líceumi "Köseg" klub futballengedélyt kapott, és Lóránt meghívták a csapatba [6] . A futballista eredményesen szerepelt, még a magyar utánpótlásba is meghívták. Nála két mérkőzést játszott: 1940 decemberében Horvátországgal és 1941 márciusában Jugoszláviával [4] .
1940 őszén az azonos nevű városban működő szombathelyi klubba költözött, ahová Gyula egy kereskedelmi iskolába költözött. A csapattal Szent László Kupát nyert, csapatkapitány volt [4] . Egy évvel később a labdarúgó a román „ Nagyvaradi ” játékosa lett, amely a második világháború miatt a magyar bajnokságban szerepelt . Ugyanebben a klubban a pályafutása során jobbszélsőként játszó játékos a védelem középpontjába került [4] [6] . 1943. július 31-én debütált a csapatban barátságos mérkőzésen , amelyen a Nagyváradi 11:2-re nyert. A szezon végén a klub megnyerte a magyar bajnokságot .
1944 őszén Lóránt a Vasash játékosa lett. Ezután visszatért Nagyváradra, aki ismét a román bajnokságban kezdett szerepelni , majd az Aradon játszott , amellyel megnyerte a román bajnokságot [4] . Imre testvére szerint Gyula még a román válogatottban is játszott , de erről nincs más információ [4] . 1947 nyarán a futballista visszatért Magyarországra. Titokban utazott azon a vonaton, amelyen az „ Újpest ” hazafelé tartott. Lóránt Magyarországon másodszor lett a Vashas játékosa, aki 80 000 forintot fizetett a játékos átigazolásáért [4] . Ebben a csapatban Lóránt először hívták be a magyar válogatottba , amelyben 1948. október 24-én debütált Románia válogatottjában (5:1) [4] .
1949-ben Gyula Ladislav Kubala példájára próbált megszökni Magyarországról , de a határon elkapták. 3 hónapra börtönbe került és elbocsátották a klubból [6] . Kénytelen volt dolgozni a "Kishmotor" gépgyártó üzemben [4] . Posztjáról a Honvéd klub játékosa Puskás Ferenc értesült . A védekezésben gondokkal küzdő Honved éppen egy jó középső védőt keresett. Ennek eredményeként 1951 szeptemberében Lóránt Honvéd játékos lett [5] . 1952-ben pályafutása során másodszor nyert országos bajnokságot, majd a válogatottal olimpiai aranyérmet nyert . Lóránt ezen a tornán mind az 5 mérkőzést lejátszotta. Két évvel később megnyerte a világbajnokság ezüstjét , ahol mind az öt találkozót is megtartotta. Lóránt 1956-ig a Honvédban játszott, 3 magyar bajnoki címet nyert a klubbal, majd a Spartakusban és a váci Vasasban játszott .
Edzői karrier
Játékos pályafutása befejezése után Lóránt több előadást is tartott a Testnevelési Főiskolán. Ezután a MÜTEX cégnél dolgozott. Megpróbált vendéglős lenni, először Vácán, majd Pesten nyitott kocsmát [4] . 1961-ben kapott edzői engedélyt, 1962 telén pedig a Honvéd élére állt. Edzőként azonban megbukott. Lórántnak konfliktusa volt Tihi Lajos csapatvezetővel ; ráadásul ebben a konfliktusban a játékosok a focista oldalára álltak [4] . A legenda szerint ebben maga az edző okolható – állítólag amikor először lépett be az öltözőbe, Tichy kezet nyújtott neki, de Lóránt nem rázta meg, mondván: „Csak akkor üdvözölhetsz, ha én magam nyújtom a kezem. " [6] . 1963 tavaszán Gyula vette át az Oroslan irányítását , ahol néhány hónap alatt fel tudta vinni a klubot a magyar élvonalba [4] . Ezután rövid ideig Debrecenben dolgozott . 1963. december 26. Lóránt többszöri visszautasítás után elhagyhatta az országot. Németországban telepedett le , ahol a Reid amatőr klubot vezette. Egy évvel később a Kaiserslautern vezetőedzője lett . A legmagasabb eredmény ebben az időszakban az 1966/1967-es szezonban elért ötödik hely volt . Ezután egy szezont a Duisburgban töltött, mielőtt visszatért a Vörösökhöz.
Gyula következő klubja a Köln volt , amellyel negyedik lett, és a Kickers . Ezután Lorant a Freiburgernél dolgozott . 1975-ben Lorant átvette a görög PAOK irányítását . A legelső évben a magyar tréner vezette a klubot a bajnokságig – először a klub történetében. Ezután visszatért Németországba, ahol az Eintracht edzőjeként vezette a klubot a negyedik helyre [7] . 1977 decemberében Lorant a Bayern vezetőedzője lett . A magyar még két szezont sem dolgozott a klubnál; Gerd Müller és Sepp Maier csapatvezetőkkel való konfliktusai után menesztették [6] . 1979 tavaszán Gyula vette át a Schalke 04 irányítását , de még egy évig sem dolgozott a klubnál. 1980-ban a magyar visszatért a PAOK-hoz. 1981. május 31-én, klubja Olimpiakosz elleni mérkőzésének 76. percében Lorant szívrohamot kapott [6] . Endingen temették el , de 2011. május 31-én hamvait ünnepélyesen szülőföldjére szállították Köszegen [4] [8] .
Eredmények
Játékosként
Edzőként
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Lóránt Gyula // filmportal.de - 2005.
- ↑ Lórant Gyula // FBref.com (pl.)
- ↑ Büszkeség és fájdalom a magyar futballban . Letöltve: 2009. október 2. Az eredetiből archiválva : 2014. február 21.. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Lóránt Gyula élettörténete . Letöltve: 2017. október 22. Az eredetiből archiválva : 2017. október 22. (határozatlan)
- ↑ 1 2 "Hazatér" az Aranycsapat legenda, Lóránt Gyula . Letöltve: 2017. október 23. Az eredetiből archiválva : 2017. október 23. (határozatlan)
- ↑ 1 2 3 4 5 6 Nem professzor vagyok, csak egy paraszt . Letöltve: 2017. október 23. Az eredetiből archiválva : 2017. október 24.. (határozatlan)
- ↑ Laurent Gyula . Letöltve: 2017. október 23. Az eredetiből archiválva : 2020. október 21. (határozatlan)
- ↑ Lóránt Gyula Kőszegen . Letöltve: 2017. október 23. Az eredetiből archiválva : 2017. október 23. (határozatlan)
Fotó, videó és hang |
|
---|
Tematikus oldalak |
|
---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Genealógia és nekropolisz |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
|
---|
Az FC Kaiserslautern vezetőedzői |
---|
- Konya (1921-1922)
- Schwab (1929-1930)
- Berndt (1938-1943)
- Walter (1945-1949)
- Krugel (1949-1950)
- Schneider (1950-1961)
- Bróker (1961-1965)
- Liebrich (1965)
- Lorant (1965-1967)
- Knefler (1967-1968)
- Pihaczek (1968-1969)
- Wiese (1969)
- Lorant (1969-1971)
- Wiese (1971-1973)
- Ribbeck (1973-1978)
- Feldkamp (1978-1982)
- Kroener (1982-1983)
- Dil (1983)
- Wiese (1983)
- Dil (1983)
- Krafft (1983-1985)
- Bongarts (1985-1987)
- Stack (1987-1989)
- Roggenzak (1989-1990)
- Feldkamp (1990-1992)
- Zobel (1992-1993)
- Rausch (1993-1996)
- Krautzun (1996)
- Rehhagel (1996-2000)
- Brehme (2000-2002)
- Emig (2002)
- Gerets (2002-2004)
- Yara (2004-2005)
- Moser (2005)
- Henke (2005)
- Wolf (2005-2007)
- Funkel (2007)
- Rekdal (2007-2008)
- Šasic (2008-2009)
- Schwartz (2009)
- Kurtz (2009-2012)
- Balakov (2012)
- Foda (2012-2013)
- Runjaic (2013-2015)
- Funfstück (2015-2016)
- Korkut (2016)
- Mayer (2017)
- Paula (2017)
- Strasser (2017-2018)
- Fronzek (2018)
- Hildmann (2018-2019)
- Schommers (2019–2020)
- Saibene (2020–2021)
- Antwerpen (2021-2022)
- Shuster (2022 - jelen )
|
Az FC Duisburg vezetőedzői |
---|
- Cartoonhaup (1950-1951)
- Steinbrook (1951-1953)
- Momirski (1953-1955)
- Lindemann (1955-1957)
- Kronsbane (1957-1959)
- Rösch (1959-1961)
- Cartoonhaup (1961-1963)
- Gutendorf (1963-1965)
- Schmidt (1965)
- Eppenhoff (1965-1967)
- Lorant (1967-1968)
- Gebhardt (1968-1970)
- Fasnacht (1970-1973)
- Kremer (1973-1976)
- Schafstall (1976)
- Knefler (1976-1977)
- Rühl (1977-1978)
- Schafstall (1978-1979)
- Höher (1979-1980)
- Wenzlaff (1980-1981)
- Kloetzer (1981-1982)
- Melzig (1982-1983)
- Zacarias (1983-1985)
- Preuss (1985)
- Witte (1985-1986)
- Vos (1986)
- Pirsig (1986-1989)
- Kremer (1989-1992)
- Reinders (1992-1993)
- Ágynemű (1993-1994)
- Bongarts (1994-1996)
- Funkel (1996-2000)
- Eichhorn (2000)
- Frank (2000)
- Eichhorn (2000-2001)
- Littbarsky (2001-2002)
- Dietz (2002-2003)
- Mayer (2003-2005)
- Scholz (2005)
- Kohler (2005-2006)
- Scholz (2006)
- Bommer (2006-2008)
- Scholz (2008)
- Neururer (2008-2009)
- Speidel (2009)
- Šasic (2009-2011)
- Rivers (2011-2012)
- Grlic (2012)
- Runjaic (2012-2013)
- Bauman (2013-2014)
- Lettieri (2014-2015)
- Gruev (2015–2018)
- Lieberknecht (2018–2020)
- Lettieri (2020-2021)
- Schubert ( színész ) (2021)
- Docsev (2021)
- Schubert ( színész ) (2021)
- Schmidt (2021-2022)
- Zigner (2022 - jelen )
|
A PAOK FC vezetőedzői |
---|
- Andreadis (1926-1931)
- Gassner (1931-1932)
- Armasis (1932-1933)
- Sankionis (1933-1934)
- Papadopoulos (1945-1946)
- Armasis (1946-1947)
- Aggelakisz (1947-1948)
- Deligiorgis (1948-1949)
- Pangalos (1949-1950)
- Svetsik (1950-1952)
- Pangalos (1952-1953)
- Svetsik (1953-1954)
- Pangalos (1954-1955)
- Hoffman (1955-1956)
- Polti (1956-1957)
- Vikelidis (1957)
- Pfeiffer (1957)
- Zogas (1957-1958)
- Minardos (1958-1959)
- Mihailovich (1959-1961)
- Durspect (1961-1963)
- Babolchai (1963-1965)
- Kos (1965-1966)
- Papadakis ( színész ) (1966)
- Pangalos (1966-1967)
- Kalogiannis (1967-1968)
- Powell (1968)
- Janevszkij (1968-1969)
- Chaknadi (1969-1970)
- horvát (1970-1971)
- Hasiostis ( színész ) (1971)
- Shannon (1971-1974)
- Progios ( színész ) (1974)
- Lorant (1974-1976)
- Stankovich (1976-1977)
- Bingham (1977)
- Kalogiannis (1977-1978)
- Petropoulos (1978)
- Pihachek (1978-1980)
- Lorant (1980-1981)
- Funtoukidis ( színész ) (1981)
- Höher (1981-1983)
- Csernai (1983-1984)
- Shkotsik (1984-1986)
- Belis (1986)
- Libregts (1986-1987)
- Belis (1987-1988)
- Izrael (1988-1989)
- Alefantos (1989)
- Sarafis (1989)
- Jacobs (1989-1990)
- Terzanidis (1990-1991)
- Blazevic (1991-1992)
- Gunaris (1992)
- Petrovich (1992-1993)
- Zalikas ( színész ) (1993)
- Blokhin (1993-1994)
- Sarafis ( színész ) (1994)
- Khan (1994-1995)
- Sarafis ( színész ) (1995)
- Kokotovich (1995-1996)
- Belis (1996)
- Bengtsson (1996)
- Archontidis (1996-1997)
- Anastasiadis (1997-1998)
- Blokhin (1998)
- Anastasiadis (1998-1999)
- Khan (1999)
- Sarafis ( színész ) (1999)
- Baevich (2000-2002)
- Anastasiadis (2002-2004)
- Finger (2004-2005)
- Karageorgiou (2005)
- Costikos (2005-2006)
- Dumitrescu (2006)
- Vukotic (2006-2007)
- Parashos (2007)
- Santos (2007-2010)
- Beretta (2010)
- Dermitsakis (2010)
- Havos (2010-2011)
- Byölöni (2011-2012)
- Donis (2012-2013)
- Georgiadis ( színész ) (2013)
- Stevens (2013-2014)
- Georgiadis ( színész ) (2014)
- Anastasiadis (2014-2015)
- Georgiadis ( színész ) (2015)
- Tudor (2015-2016)
- Ivic (2016-2017)
- Stanojevic (2017)
- Lucescu (2017–2019)
- Ferreira (2019-2020)
- Garcia (2020-2021)
- Lucescu (2021 - jelen )
|
Az FC Eintracht (Frankfurt am Main) vezetőedzői |
---|
- Zon (1919)
- Kurshner (1921-1922)
- Parry (1925-1926)
- Dietrich (1926-1927)
- Wieser (1927-1928)
- Osswald (1928-1933)
- Spreng (1933-1935)
- Osswald (1935-1938)
- Beur (1939)
- Shabo (1939-1941)
- Lindner (1941)
- Balles (1942)
- Shabo (1942-1943)
- Pfeiffer ( színész ) (1947)
- Herberger ( színész ) (1945-1946)
- Melcher (1946-1947)
- Treml (1947-1948)
- Kellerhoff (1948)
- Holstein (1949-1950)
- Vindman és Patek (1956-1958)
- Osswald (1958-1964)
- horvát (1964-1965)
- Schwartz (1965-1968)
- Ribbeck (1968-1973)
- Wiese (1973-1976)
- Roos (1976)
- Lorant (1976-1977)
- Grabowski ( színész ) (1977)
- Kramer (1977-1978)
- Knefler (1978)
- Klug ( színész ) (1978-1979)
- Rausch (1979-1980)
- Buchman (1980-1982)
- Szenekovics (1982)
- Zebets (1982-1983)
- Munk ( színész ) (1983)
- Wiese (1983-1986)
- Zahnleiter (1986-1987)
- Feldkamp (1987-1988)
- Csernai (1988)
- Berger (1988-1991)
- Stepanovic (1991-1993)
- Heze (1993)
- Topmöller (1993-1994)
- Körbel ( színész ) (1994)
- Heynckes (1994-1995)
- Körbel (1995-1996)
- Sztyepanovics (1996)
- Bommer ( színész ) (1996)
- Ermantraut (1997-1998)
- Lippert ( színész ) (1998)
- Fanz (1998-1999)
- Berger (1999)
- Magath (1999-2001)
- Domain ( színész ) (2001)
- Raush (2001)
- Andermatt (2001-2002)
- Kraatz ( színész ) (2002)
- Ryman (2002-2004)
- Funkel (2004-2009)
- Skibbe (2009-2011)
- Daum (2011)
- Fe (2011-2014)
- Schaaf (2014-2015)
- Fe (2015-2016)
- Kovács (2016-2018)
- Hutter (2018-2021)
- Glazner (2021 - jelen )
|