Eduard Egorovich von Lode | |
---|---|
német Eduard Philipp Julius von Lode | |
Születési dátum | 1816. szeptember 19. ( október 1. ) . |
Halál dátuma | 1889. október 3. (15) (73 évesen) |
A halál helye | Szentpétervár |
Apa | Egor Karlovich Lode [d] |
Anya | Ustinya Ustinovna Peiker [d] |
Házastárs | Sofia Vasziljevna Ovander [d] |
Díjak és díjak |
Eduard Egorovich (Evgrafovich) von Lode ( németül Eduard Philipp Julius von Lode ; 1816-1889 ) - titkos tanácsos , az Állami Vagyonügyi Minisztérium Tudományos Bizottságának tagja .
A mezőgazdaság kiváló ismerőjének tartották [1] .
Született 1816. szeptember 19-én ( október 1-jén ) (vagy szeptember 17-én [2] ). Apa - Jegor Karlovics von Lode ( németül: Georg Eduard von Lode ; 1786. 03. 25. - 1844. 12. 10.), 1821 -től - parádés őrnagy Szentpéterváron, majd - főiskolai tanácsadó ; a Luga melletti, a Cseremenyec- tó partján fekvő Navolok birtok tulajdonosát a Cseremenyec kolostorban temették el [3] ; anya - Justina Emilia von Peucker (Justina Emilie Dorotea von Peucker; 1788.06.28-1834.10.29). Öccse Alekszej Jegorovics (1817. szeptember 19. – 1888. október 17.) 1870. február 15-től vezérőrnagy volt.
Tanulmányait először a Bányászati Kadét Hadtestben , majd a Szentpétervári Egyetemen végezte, majd 1840-ben belépett a Szentpétervári Állami Tulajdonkamarába, a következő évben pedig magához a minisztériumhoz került, ahol 49 évig folyamatosan szolgált. 1842-ben az Ostsee régióba , 1843-ban pedig Vologda tartományba küldték gazdasági felülvizsgálatra; 1845-től Szentpétervár mocsaras környékének lecsapolásával és tereprendezésével foglalkozott, kitüntetésért 1849-ben kamarai junker címet kapott ; 1851-ben a minisztérium képviselője volt a londoni világkiállításon ; 1854-ben a csillagászati bizottság elnökévé, 1856-ban pedig a mezőgazdasági részre vonatkozó szabályok és jelentési űrlapok kidolgozásával foglalkozó bizottság tagjává nevezték ki; 1858 óta Lode számos bizottság tagja volt: az állami parasztokra kivetett adók átutalásának szabályait felülvizsgáló és egyszerűsítő bizottságnak; bizottságok a földesúri parasztok életének és berendezkedésének javítására vonatkozó szabályzatok kidolgozására; az apanázs és az állami parasztok földviszonyainak rendezésére, az Ostsee tartományok állami birtokainak rendezésére irányuló bizottságban. 1859. május 17-én aktív államtanácsossá léptették elő [4] .
1867-ben részt vett az állategészségügyi rész fejlesztésével és a szarvasmarha esetek megállítására irányuló intézkedésekkel foglalkozó bizottságban, amiért királyi kegyben részesült, és még ugyanebben az évben Ausztriába, Poroszországba, Franciaországba és Angliába küldték, hogy ott tanulmányozza a szállítási módszereket. állatállomány vasúton. Shlisselburg körzet tiszteletbeli bírója volt .
Élete utolsó éveiben E. E. Lode a Szentpétervári Gazdagyűlés alelnöke volt, és a tőzegfűtőanyag felhasználásával foglalkozott. 1861-ben egy kastélyt vásárolt A. N. Ochkintól , amelyet felesége, Sofiyivka [5] tiszteletére nevezett el . Szentpéterváron két kőháza volt [4] .
A Szent Vlagyimir 2. fokozatig (1878) számos kitüntetéssel tüntették ki : 1857-ben - Szent Anna II. fokozat, 1858-ban - Szent Vlagyimir 3. fokozat, 1864-ben - Szent Sztanyiszlav I. fokozat, 1872-ben - Szt. 1. fokozatú Anna; 1870. április 17-én titkostanácsossá léptették elő [4] [6] .
1884 áprilisában a moszkvai magán zálogház tulajdonosa lett [2] .
1889. október 3 -án ( 15 ) halt meg Szentpéterváron . A Volkovszkij evangélikus temetőben temették el [7] .
Felesége - Sofia Vasziljevna Ovander (1831-1907), Vaszilij Jakovlevics Ovander tábornok lánya . Fiuk, a 10. gyalogezred parancsnoka, Vladimir Eduardovich von Lode ezredes ( németül: Woldemar Hermoldus Fromhold von Lode ; 1867. 01. 28. - 1914. 08. 26.) [8] az első világháborúban Galíciában, ill. posztumusz Szent György 4. fokozatú lovagrenddel tüntették ki (1915.09.09.)
Lode, Eduard Egorovich - ősök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |