Logroschino, Nicola Bonifacio
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. március 22-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Nicola Bonifacio Logroscino ( olaszul: Nicola Bonifacio Logroscino , ( Bitonto , 1698 . október 22. – Palermo , 1764 ) olasz operaszerző [ 1] .
Életrajz
Bitontóban ( Bari tartomány ) született. Francesco Durante tanítványa . 1738-ban Leonardo Leóval együttműködött a Demetrio című opera előadásában . Ugyanezen év őszén létrehozta a Megtévesztés a megtévesztés kedvéért című komikus operát (L'inganno per inganno) – a képregény-operák sorában az elsőt –, amiért megkapta az „ opera buffa istene” becenevet . Az 1740-es évek végén Palermóba költözött . (egyes források úgy vélik, hogy egy évtizeddel később), és zenekarmesteri és kontraponttanári posztot kapott az Elveszett Gyermekek Kollégiumában, egy árvaházban, amely a Palermói Konzervatórium alapja lett . 1763 és 1765 között halt meg.
Logroshino nevéhez fűződik a koncertopera fináléjának elkészítése, de legújabb operáinak elemzése nem mutat jelentős előrelépést Leóéhoz képest. Zenés humoristaként néha egy szintre állítják Rossinivel .
43 opera szerzője.
Operák
- Lo creduto infedele (buffa opera, Antonio Palomba librettója, Nápoly, 1735)
- Tanto ben che male (tra il 1735 e il 1738, Napoli)
- Il vecchio marito (tra il 1735 e il 1738, Napoli)
- Il Quinto Fabio (zenei dráma, Antonio Salvi librettója, 1738, Roma)
- Inganno per inganno (buffa opera, Gennaro Antonio Federico librettója, 1738, Nápoly)
- La violante (opera buffa, librettó: Antonio Palomba, 1741, Nápoly; Rielaborazione de L'amor costante di Pietro Auletta)
- Amore ed amistade (opera buffa, 1742, Napoli)
- La Lionora (buffa opera, Gennaro Antonio Federico librettója, 1742, Napoli)
- Adriano (zenei dráma, Pietro Metastasio librettója, 1742)
- Il Riccardo (opera buffa, 1743, Nápoly)
- Festa teatrale per la nascita del Reale Infante (1ª parti) (festa musicale, 1743, Napoli; 2ª parte composta da Gennaro Manna)
- Il Leandro (buffaopera, Antonio Villani librettója, 1743, Nápoly)
- Ciommettella correvata (opera buffa, librettó: Pietro Trinchera, 1744, Nápoly; ripresa come Lo Cicisbeo, 1751, Nápoly)
- Li zite (buffa opera, Pietro Trinchera librettója, 1745, Nápoly)
- Don Paduano (opera buffa, librettó: Pietro Trinchera, 1745, Nápoly)
- Il governatore (opera buffa, librettó: Domenico Canicà, 1747, Nápoly)
- La Costanza (buffa opera, Antonio Palomba librettója, 1747, Nápoly)
- Il Giunio Bruto (zenei dráma, Mariangela Passeri librettója, 1748, Roma)
- La Contessa di Belcolore (intermezzo, Niccolò Carulli librettója, 1748, Firenze)
- Li despiette d'ammore (1º e 2º atto) (opera buffa, librettó: Antonio Palomba, 1748, Napoli; 3º atto di Nicola Calandro)
- A finta frascatana (buffa opera, Gennaro Antonio Federico librettója, 1751, Napoli; rielaborazione de L'amor vuol sofferenza di Leonardo Leo)
- Amore figlio del piacere (buffaopera, Antonio Palomba librettója, 1751, Napoli; in collaborazione con Giuseppe Ventura)
- Lo finto Perziano (buffa opera, Pietro Trinchera librettója, 1752, Nápoly)
- La Griselda (buffa opera, Antonio Palomba librettója, 1752, Napoli)
- La pastorella scaltra (intermezzo, 1753, Roma)
- L'Elmira generosa (opera buffa, librettó: Pietro Trinchera, 1753, Nápoly; együttműködésben Emanuele Barbella-val)
- L'Olimpiade (zenei dráma, Pietro Metastasio librettója, 1753, Roma)
- Le chiajese cantarine (opera buffa, librettó: Pietro Trinchera, 1754, Napoli; in collaborazione con Domenico Fischietti; rielaborazione de L'abate Collarone di Domenico Fischietti)
- La Rosmonda (opera buffa, librettó: Antonio Palomba, 1755, Napoli; együttműködésben Carlo Cecere és Tommaso Traetta)
- Le finte magie (opera buffa, 1756, Nápoly)
- I zavari (opera buffa, 1756, Napoli; in collaborazione con Tommaso Traetta)
- La finta 'mbreana (opera buffa, librettó: G. Bisceglia, 1756, Napoli; in collaborazione con Pasquale Errichelli)
- La fante di buon gusto (buffa opera, Antonio Palomba librettója, 1758, Nápoly; represa anche come La furba burlata con aggiunte di Niccolò Piccinni és Giacomo Insanguine, 1760, Nápoly)
- Le nozze (3º atto) (pasticcio, librettó: Carlo Goldoni, 1760, Palermo; 1º e 2º atto di Baldassarre Galuppi)
- Il Natale di Achille (azione drammatica, librettó: Giovanni Baldanza, 1760, Palermo)
- Perseo (azione drammatica, librettó: Giovanni Baldanza, 1762, Palermo)
- L'innamorato balordo (opera buffa, libretto di De Napoli, 1763, Napoli; in collaborazione con Giacomo Insanguine)
- Le viaggiatrici di bell'umore (opera buffa, libretto di De Napoli, 1763, Napoli; in collaborazione con Giacomo Insanguine)
- Il tempo dell'onore (drammatico komponimento, librettó: Giovanni Baldanza, 1765, Palermo; in collaborazione with Antonino Speraindeo)
- La gelosia (dramma giocoso, 1765, Venezia)
Egyéb munkák
- Il mondo trionfante nella concezione di Maria semper Vergine (azione sacra, Brno, 1730)
- Oratórium in onore di Sant'Anna (oratórium, 1746, Nápoly)
- Stabat mater in mi bemolle maggiore per soprano, contralto, 2 violini e basso continuo (1760, Palermo)
- Eszter (oratórium, 1761, Catania)
- La spedizione di Giosue contro gli Amalechiti (oratórium, 1763, Palermo)
- Gesù presentato nel tempio (azione sacra)
- La tolleranza premiata (azione sacra)
- Stabat mater in sol minore per szoprán, contralto, 2 hegedű, viola e basso continuo (così appare nel catalogo della Biblioteca del Conservatorio di Napoli, ma l'opera è di Caffaro!)
- Parafrasi dello Stabat mater in mi bemolle maggiore per szoprán, kontralt, tenor, 2 hegedű, brácsa, fagotto és basso continuo
- Vari salmi per szoprán, kontralt, tenor, basszus, 2 hegedű és basso continuo
- Quartetto d'archi in re maggiore
- Concerto per flauto
- Sinfonia remaggiore-ban
Irodalom
- P. Napoli-Signorelli, Vicende della coltura nelle due Sicilie, vol. V (Nápoly, 1786)
- H. Kretzschmar, Zwei Opern Nicolo Logroscinos, Jahrbücher der Musikbibliothek Peters, pp. 47-68 (1908)
- EJ Dent, Ensembles and Finales in 18th-Century Italian Opera, II, Sammel bände der internationaten Musikgesellschaft, vol. XII, pp. 112-42 (1910-11)
- U. Prota-Giurleo, Nicola Logroscino, 'il dio dell'opera buffa (la vita e le le opera) (Nápoly, 1927)
- M. Bellucci La Salandra, Triade musicale Bitontina, Brevi cenni biografici di Bonifacio Nicola Logroscino, 1698-1760, Tommaso Traetta (1727-1779), Antonio Planelli (1747-1803) (Bitonto, 1936)
- G. Tintori, L'opera napoletana (Milánó, 1958)
- R. Pagano, L'inserimento di Nicolò Logroscino nella realtà musicale palermitana, Musicisti nati in Puglia ed emigrazione musicale tra Seicento e Settecento, pp. 49-55 (Róma, 1988)
Jegyzetek
- ↑ M.A. Silberquit. Logroshino N. . Zenei enciklopédia. Letöltve: 2013. november 9. Az eredetiből archiválva : 2013. november 9.. (határozatlan)