V. Lipót (Ausztria hercege)

V. Lipót ( németül  Leopold V ; 1157  - 1194. december 31. ) - Ausztria hercege 1177 - től , Stájerország 1192 - től a Babenberg-dinasztiából . Heinrich Jazomirgott fia és örököse . A legtöbb ember a III. keresztes hadjárat résztvevőjeként és Oroszlánszívű Richárd angol király ellenségeként ismert , aki később foglyul ejtette, miután inkognitóban érkezett Európába. Lipót legkiemelkedőbb eredménye Stájerország és Felső-Ausztria 1192 - ben történt Ausztriához csatolása volt . Két évvel később V. Lipót meghalt.

Életrajz

V. Lipót II. Henrik Jazomirgott és Theodora Comnene , I. Mánuel bizánci császár unokahúga fia volt.

Nem sokkal trónra lépése után V. Lipót az 1179 -es békével legyőzte a cseh sereget, elfoglalta Olmützt és elcsatolt számos dél- morvaországi területet .

V. Lipót leginkább az 1189 -es harmadik keresztes hadjáratban való részvételéről ismert, amelynek során Oroszlánszívű Richárd herceg és angol király között konfliktus alakult ki . Acre elfoglalása során V. Lipót, az egyik első keresztes lovag felmászott a város falára és kitűzte zászlaját. Ezen feldühödve I. Richárd letépte a herceg zászlóját, és a sajátját helyezte a helyére.

A jövőben a két uralkodó közötti konfliktus még inkább kiéleződött: Richard Guy de Lusignant támogatta a Jeruzsálemi Királyság koronájára vonatkozó követeléseiben , míg V. Lipót Montferrat-i Conrad , unokatestvérének híve volt . Konrád 1192 -es meggyilkolását sokan az angol király kezének tulajdonítják. Ezért, amikor 1192-ben I. Richárd Bécsen haladt vissza Palesztinából , V. Lipót parancsára Roppelt György lovag elfogta, és a dürnsteini kastélyba zárta . Csak 1194-ben engedte el a herceg a királyt a pápa és VI. Henrik császár nyomására . Szabadon bocsátásáért az angol király kolosszális összeget, 150 ezer márkát fizetett V. Lipótnak [1] , amelyet később a herceg felhasznált arra, hogy Bécsben pénzverdét szervezzen, új városfalakat építsen a fővárosban és megalapítsa Wiener Neustadtot .

V. Lipót uralkodásának fő vívmánya Stájerország annektálása volt . 1186 - ban megkötötte a St. Georgenbergi Szerződést Stájerország gyermektelen hercegével, IV . Otakarral , amely szerint Otakar halála után Stájerország örökre egyesült Ausztriával egyetlen állammá, amelynek élén az osztrák uralkodók álltak, megőrzésre. a stájer birtokok jogairól és kiváltságairól. IV. Otakar 1192 -ben meghalt , Stájerországot pedig V. Lipót császár helyezte át. Stájerország csatlakozása élesen megerősítette az osztrák monarchiát, és lendületet adott a bányászat, a kohászat és a kereskedelem gyors fejlődésének a Babenbergek birtokán .

1194 -ben V. Lipót váratlanul meghalt, miután leesett a lováról egy lovagi torna során. Halála előtt a St. Georgenbergi Szerződés megsértésével felosztotta birtokát fiai között: I. Frigyes megkapta Ausztriát, VI. Lipót pedig  Stájerországot.

Házasság és gyerekek

• (1174) Magyar Ilona (1158-1199), II. Géza magyar király lánya . Gyermekek:

• I. Frigyes (1175-1198 körül), Ausztria hercege (1194 óta)
• VI. Lipót (1177-1230), Stájerország (kb 1194) és Ausztria (kb 1198) hercege
• Ágnes (?)
• Berta (?)

Törzskönyv

Kép a művészetben

Szépirodalom

• Talizmán (regény, 1825)

Mozi

• Oroszlánszívű Richárd / Richárd király és a keresztes lovagok ( USA , 1954 ) David Butler rendezésében , Leopold- Wilton Graff szerepében .
• Salahuddin Eyyubi (Törökország-Irán, 1970) Sureyya Duru rendezésében, Leopold szerepében - Cihangir Ghaffari
• Oroszlánszívű Richárd (Oroszország, 1992) rendező Jevgenyij Geraszimov, Lipót szerepében - Szergej Danilevics

Jegyzetek

1. ↑ Pernu, R. Oroszlánszívű Richárd = Richard Cœur de Lion / Franciából fordította A. G. Kavtaskin; A.P. Levandovsky bevezető cikke. - M . : Fiatal Gárda, 2009. - S. 187. - 232 p. - ( Csodálatos emberek élete ). - 3000 példányban.  - ISBN 978-5-235-03229-3 .

Irodalom

• Leopold, osztrák őrgrófok és hercegek // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
• Beller, Steven. Ausztria tömör története  (újpr.) . - New York: Cambridge University Press , 2007. - ISBN 978-0521478861 .
• Brooke, ZN Európa története: 911-től 1198-ig  (határozatlan) . - London: Methuen & Company Ltd, 1938. - ISBN 978-1443740708 .
• Dopsch, Heinz. Österreichische Geschichte 1122-1278  (újpr.) . Bécs: Ueberreuter, 1999. - ISBN 3-8000-3973-7 .
• Howden, Roger. Chronica (4 kötet)  (neopr.) / William Stubbs. — 1871.
• Lechner, Karl. Die Babenberger: Markgrafen und Herzoge von Österreich 976–1246  (német) . - Bécs: Böhlau, 1976. - ISBN 978-3205085089 .
• Leeper, Alexander W. A középkori Ausztria története  (angol) . - London: Oxford University Press , 1941. - ISBN 978-0404153472 .
• Lingelbach, William E. A nemzetek története: Ausztria-Magyarország  (újpr.) . - New York: P. F. Collier & Son Company, 1913.
• Pohl, Walter. Die Welt der Babenberger  (neopr.) . - Graz: Verlag Stájerország, 1995. - ISBN 978-3222123344 .
• Rickett, Richard. Az osztrák történelem rövid  áttekintése (újpr.) . - Bécs: Prachner, 1985. - ISBN 978-3853670019 .
• Wegener, Wilhelm. Genealogischen Tafeln zur mitteleuropäischen Geschichte  (német) . — Bécs: Verlag Degener, 1965.

Linkek

• Leopold V, Herzog az AEIOU-nál
• Horst Fuhrmann. Németország a magas középkorban: C.1050-1200  (angol) . - Cambridge University Press , 1986. - P. 182. - ISBN 978-0-521-31980-5 .

Tematikus oldalak	A Peerage
Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Allgemeine Deutsche Biographie Britannica (online)
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 137082118 VIAF : 81321883 WorldCat VIAF : 81321883