A tájökológia egy tudományág, az ökológia és a földrajz olyan ága , amely a táj térbeli sokféleségét és elemeit (például szántóföldek, sövények, facsoportok, folyók vagy városok) vizsgálja, valamint azt, hogy ezek elhelyezkedése hogyan befolyásolja a táj elterjedését és áramlását. energia, és a környezetben lévő egyének (amelyek viszont közvetlenül befolyásolhatják az elemek eloszlását).
A tájökológia általában alkalmazott és holisztikus kérdésekkel foglalkozik. A tájökológia kifejezést Karl Troll német geográfus alkotta meg 1939 -ben . Ezt a terminológiát és a tájökológia számos korai koncepcióját a környezet és a növényzet közötti kölcsönhatásokat tanulmányozó korai munkája részeként dolgozta ki.
A tájökológia központi elmélete MacArthur és Wilson „ A sziget biogeográfia elméletéből ” származik . Ez a munka a szigetek növény- és állatvilágának egyesítését a kontinentális támaszpontból való gyarmatosítás és a sztochasztikus kihalás eredményeként tekintette.
A szigeti biogeográfia fogalmait a fizikai szigetekről a Lewin-féle metapopulációs modell természetes élőhelyeinek absztrakt foltjaira általánosították. Ez az általánosítás felgyorsította a tájökológia fejlődését, biztosítva a biodiverzitás megőrzését – ez egy új eszköz a természetes élőhelyek feldarabolódásának a populációk életére gyakorolt hatásának felmérésére. A tájökológia közelmúltbeli növekedése a földrajzi információs rendszerek (GIS) technológiájának fejlődésének és a nagyszabású természeti környezeti adatok (például műholdfotók ) elérhetőségének köszönhető.
Egy másik definíció szerint a tájökológia az ökológiának a területi heterogenitás okaival és hatásaival foglalkozó ága (Foreman, 1995).
A heterogenitás annak mértéke, hogy a táj egyes részei hogyan különböznek egymástól. A tájökológia azt vizsgálja, hogy a térinformatikai szerkezet hogyan befolyásolja a tájszintű élőlények sokaságát , valamint a táj egészének viselkedését és működését. Ez magában foglalja a táj mintázatának vagy belső rendjének tanulmányozását az élőlények működésének folyamatában vagy folyamatos működésében (Turner 1989).
A tájökológia a geomorfológiát is alkalmazza a tájak modelljére és építészetére (Ellaby, 1998).