Lang, Maria
| Maria Lang | |
|---|---|
| Svéd. Maria Lang | |
| Születési név | Dagmar Maria Lange |
| Álnevek | Maria Lang |
| Születési dátum | 1914. március 31 |
| Születési hely | Västerås , Svédország |
| Halál dátuma | 1991. október 9. (77 évesen) |
| A halál helye | Nura , Svédország |
| Polgárság | Svédország |
| Foglalkozása | regényíró, detektívtörténet-író, pedagógus |
| Műfaj | krimi |
| A művek nyelve | svéd |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
 Idézetek a Wikiidézetben | |
Dagmar Maria Lange ( álnév - Maria Lang ) ( svéd Dagmar Maria Lange (Maria Lang )
Életrajz
Dagmar Maria a Klass-szerkesztő Bernard Lange és Elsa Keiser egyetlen lánya volt. 1916- ban apám meghalt. Anya kerülte a halál okairól beszélni, ez tabu volt [1] . Ezt követően hozzáment egy kiskereskedőhöz, Karl Ivar Ulssonhoz, aki tíz évvel volt idősebb nála. A párnak két lánya született. Kiegyensúlyozott és jámbor volt, mostohaapja Dagmar Mariát kedvelte, és ez befolyásolta korai fejlődését.
A lány tizenkét évesen kezdett érdeklődni az olvasás iránt, ez a hobbi élete végéig vele marad. Különösen olyan szerzők műveit olvasom, mint Charlotte , Emily és Ann Bronte , Charles Dickens , Victor Hugo , Lev Tolsztoj és még sokan mások. Veleszületett jellemzői miatt keveset, napi négy-öt órát aludt [1] . Felnőttként Esayas Tegnert és Per Lagerkvistet tartotta a legnagyobb svéd íróknak .
A család szerényen élt. 1933- ban Dagmar Maria érettségizett. Elég későn – csak a nagymamája örökségének köszönhetően – bekerülhetett az Uppsalai Egyetemre . Nem sokkal később Karin Boye -hoz, Vivekához, Maria Lang első könyvének hősnőjéhez hasonlóan a Stockholmi Egyetemre ment tanulni (akkor Stockholm Higher School-nak hívták). Tanárként dolgozott a megélhetéséért. 1946 -ban szerzett filológusi oklevelet (irodalomtörténet szakterület) , miután megírta a "Pontus Vikner mint regényíró" című művet - Carl Pontus Vikner svéd filozófusról és esztétáról.
1948 és 1974 között Maria Lang ugyanabban a Stockholmi Új Gimnáziumban – az Alström Iskolában (Nya elementärskolan – Ahlströmska skolan) tanított . 1968 - ig , amíg igazgató volt, szolgálati lakásban élt - a Kommendersgatan utca 31. szám alatti iskolaépület bal szárnyában.
Maria Lang 1974 -es nyugdíjba vonulása után 1979- ben Nurában telepedett le , egy festői helyen a Bergslagen régió erdőiben , ahol 12 évig – haláláig – egyedül élt, anélkül, hogy megnősült volna. Éjszakánként inspirációért gyakran ment hosszú sétákra a Nurashyon-tó partján. A hálás városlakók ott állítottak emlékművet az írónak - egy mellszobrot. Számos munkája kapcsolódik Skuga városához, amelynek Nura szinte egyforma prototípusa, és jelenleg a városi turisztikai iroda kínál eredeti szolgáltatást - útvonalat az ilyen könyvekben szereplő események helyszínein keresztül. Lang Máriát nagy tisztelettel temették el ugyanabban a városban, az Északi temetőben. Nuron egy sikátort neveztek el, amely a tóhoz vezet.
Kreativitás
Maria Lang 1949 -ben kezdett megjelenni a Nem csak a gyilkosok hazudozása című krimivel, amely botrányt kavart. A jövőben folyamatosan ragaszkodott a "minden évben - legalább egy könyv" mottójához, és egész életében negyvenhárom detektívtörténetet írt felnőtteknek és négyet gyerekeknek. Az írónőnek sikere volt: mindegyik kiadványa meglehetősen jelentős – akár 40 000 példányban is – megjelent [1] . 1964 -től 1980 - ig zenei és operakritikákat is írt a VeckoJournalen folyóiratba .
1971 - ben Maria Lang a Svéd Detektív Akadémia 13 alapítója közé került, majd 1973 -ban kilépett a tagságból, nem értett egyet azzal, hogy az akadémia Richard Neely Walter -szindrómáját a legjobb svéd nyelvre fordított nyomozónak ítélte. Lefordítva - "Min vän Walter" ("Walter barátom") [1] .
Maria Lang minden művének állandó szereplője (a gyerekeket kivéve) a magas, vékony Christer Wiik. Okos, ironikus, változatlan pipával, nem csak a "Három nagymama"-ban nyomoz bűnügyeket, mert ott még csak tíz éves. Ez a rendőrbiztos 1919 -ben született . Felesége, Camilla (sz. 1931), híres operaénekes, nem egyszer segíti munkájában. A nála hat évvel idősebb Maria Lang korai történeteinek hősnője egy kis kék szemű barna Pak [2] . Így a huncut Shakespeare-i szellem-szórakoztató nevén a lányát Johannes Ekstedt egyiptológus professzornak becézték. Ezt követően feleségül veszi Einar Bure filológust, aki egy detektívszerető. Maria Lang számos könyvének másodlagos szereplői közé tartozik a tekintélyes Oke Nurd őrmester és a tapasztalt igazságügyi orvos, Algren. És végül egy több műben felbukkanó irodalmár - magányos, kissé tehetetlen, de okos és intelligens Almi Graan - a krimik szerzője, maga Lang alteregója. Ugyanaz a szemüveg vastag lencsékkel, ugyanaz az éjszakai járás szokása, majdnem ugyanannyi idős (Almi egy évvel idősebb). Az "Almi Graan" nem más, mint a "Maria Lang" álnév anagrammája. Minden következő könyvvel ezek a karakterek felnőnek. Az események főként Skoogban zajlanak, egy olyan környezetben, amelyet a szerző nagyon jól ismer.
Az író irodalmi hozzájárulása kettős benyomást kelt a kritikusokban. Egyrészt van némi mesterségesség és sematikusság. Még maga Lang is a Fekete nyárban mesél, hogy „a skoogi városlakók kimeríthetetlen meglepetésére Almi Graan rengeteg pénzt keresett azzal, hogy valószínűtlen, élettől távoli bűnügyi és kémtörténeteket írt”. Az a tény, hogy cselekményük lényege a leszbikus szerelem, amelyet kellő elítélés nélkül iktattak, hozzájárult az első két könyv kétértelmű reakciójához. A rosszindulatú kritikusok párhuzamot vontak Maria Lang homoszexuális értelmiségiről szóló tézisével. Kifogásolták a bűncselekmények indítékainak mesterséges voltát és magát a kivégzés módját is.
Másrészt ezeket a hiányosságokat kompenzálja az elbeszélés elevensége, az a képesség, hogy jó humorral és iróniával elmondhassa mindazt, amit éles szem észrevett. A művek nyelvezete külön megjegyzést érdemel - gazdag és választékos (bár a szerző vétkezik egy kicsit a könyvességgel). Itt könnyen felismerhető a filológiai végzettség és a nagy műveltség. Maria Lang meglehetősen organikusan sok szép infót szövi a szövegbe, karakterein keresztül idézi a klasszikusokat, és beszélgetéseket vezet a művészetről. Sikeresen és a helyhez köti a műveket epigráfiákkal és mottóval . Mindezen előnyöknek köszönhetően Maria Lang könnyen olvasható, rajongóinak klubjai vannak. Az írónő műveit legalább nyolc nyelvre lefordították.
Források
- Könyvek és írók honlapja. Maria Lang (életrajz) . Petri Liukkonen
- Információ Maria Langról (svéd)
- Kritikus cikk Sara Cherrholmtól (svéd)
- Adatok Maria Lang könyveiről a könyvtárakban (svéd)
- Az adaptált művek archiválva : 2016. március 7. a Wayback Machine -nál
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 Könyvek és írók honlapja. Maria Lang (életrajz) . Archiválva az eredetiből: 2006. augusztus 19. Petri Liukkonen >
- ↑ Petri Lyukkonen szerint egy ilyen álnevet Ulle Gedberg író javasolta a szerzőnek.