| Jan Baptista Lamble | |
|---|---|
| Jan Lamble fényképezte Ignaz Schechtl | |
| Születési dátum | 1826. augusztus 9- én [1] [2] vagy 1826. augusztus 6-án [3] |
| Születési hely | Letiny, A cseh korona földjei , Osztrák Birodalom |
| Halál dátuma | 1909. november 7. [1] [2] [4] (83 éves) |
| A halál helye | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Jan Baptista Lambl ( csehül Jan Baptista Lambl ; Pilsen régió , 1826 . augusztus 9. - Prága , 1909 . november 7. ) cseh agronómus . Karel és Dusan Lambley testvére .
Jan Svatopluk Presla tanítványa volt, és a prágai egyetem első hallgatója volt cseh nyelven [7] .
1851-1855 - ben . _ 1855-1862 között fizikát és kémiát tanított a belgrádi haditechnikai iskolában . a kémia és természettudomány professzora a decini agronómusok iskolájában . 1866-1897 - ben . _ először adjunktus, majd a mezőgazdaság professzora a Prágai Műszaki Iskolában , 1891-1892 - ben . rektorát 1908 -ban díszdoktori címmel tüntették ki. Emellett a cseh mezőgazdasági iskolák felügyelője is volt. 1870 - ben Prágában megalapította a Pomológiai Intézetet [8] . Testvérével, Karellel együtt dolgozott a "A modern idők gazdája" ( cseh. Rolník nového věku ) enciklopédián, amelynek 45 számában a mezőgazdaság különféle vonatkozásai tükröződtek; 1880 óta szerkesztette a "Mezőgazdasági Könyvtár" ( cseh. Bibliotéka polního hospodářství ) című könyvsorozatot, amelyet saját könyvével nyitott meg "A földbérlet, mint minden mezőgazdaság és állattenyésztés feladata" ( németül Die Grundrente als Zweck aller Landwirtschaft und Viehzucht ). 1892-1906 - ban . _ - A Cseh Vegyipari Társaság első elnöke. A Cseh Kémiai Társaság tiszteletbeli tagja ( 1894 ) [9] .
Lamble leghíresebb munkája a Depekoration in Europe ( németül: Depekoration in Europa ; Lipcse, 1878 , reprint 2001 ). A "dekoráció" neologizmus Lamble az állatállomány számának csökkenő tendenciáját jelölte meg, hisz ennek a tendenciának messzemenő következményei lesznek a gazdaságra, élelmiszer-szerkezetre stb. Lamble hipotézise széles körű közérdeklődést váltott ki, értekezések is születtek róla - pl. , szarvasmarha tenyésztés Poroszországban" ( német Die Lambl'sche Theorie von der Depekoration und die Nutzviehhaltung in Preussen ; 1916 ) A. Scholz. Oroszországban I. I. Efimov reagált Lambl könyvére a „Professor I. A. Lambl’s theory of dekoráció és kritikusai” című cikkben (“Izvesztyia of the Petrovsky Academy”, 1884 , 11. szám); Majdnem 20 évvel később Yu. O. Yakubovsky emlékíró feljegyzi a dekoráció gondolatának megvitatását Lev Tolsztoj házában [10] .
Lamblu a „Nyári utazás a Krím-félsziget körül” ( cseh. Letní projížďka po Krymu ; 1876 ) című esszé is, amely így szól: „Ahol a török földeket korábban Oroszország irányította, biztonságossá vált az emberek, utak, hidak, jó fogadók számára. a látogatók számára fegyelmet, tisztaságot és rendet teremtettek ott” [11] .