Krueger, Félix

Felix Krueger ( német  Felix Krueger ; 1874 . augusztus 10. Poznan  – 1948 . február 25. Bázel ) - német pszichológus, filozófus; a Lipcsei Egyetem professzora és rektora , a Kísérleti Pszichológiai Intézet vezetője; a Szász Tudományos Akadémia és Leopoldina tagja , a lipcsei teljességlélektani iskola leghíresebb képviselője; a Harcszövetség a Német Kultúráért egyik alapítója.

Életrajz

Felix Kruger 1874. augusztus 10-én született Poznanban, egy gyáros családjában; A helyi Friedrich-Wilhelm Gimnáziumban érettségizett. 1893 és 1899 között a strasbourgi , müncheni és berlini egyetemeken tanult filozófiát, közgazdaságtant, fizikát és történelmet ; Tanulmányai során, 1893-ban a "Sängerschaft Germania Berlin" zenei diáktestvériség tagja lett. 1897-ben Krüger doktorált filozófiából a Müncheni Egyetemen, morális filozófiai tézisével: "Der Begriff des absolut Wertvollen als Grundbegriff der Moralphilosophie". 1901-től 1902-ig a Kieli Élettani Intézetben, 1902-től 1906-ig Wilhelm Wundt asszisztense Lipcsében. 1903-ban a lipcsei egyetemen Krüger filozófiából doktorált egy zenelélektani disszertációért ; munkássága széles körben ismertté vált tudományos körökben.

Felix Krüger 1903-tól 1906-ig a Lipcsei Egyetem Bölcsészettudományi Karának filozófiai magántanára, 1906-tól 1908-ig a Buenos Aires-i Egyetem professzora volt . Míg Dél-Amerikában járt, sokat utazott a kontinensen. 1909-1910-ben Lipcsében, 1910-1917-ben a Hallei Egyetem filozófiaprofesszora volt. Az 1912/1913-as tanévben egy szemesztert New Yorkban  , a Columbia Egyetemen tanított . 1914 augusztusától 1917-ig hadnagyként szolgált a 75. porosz tábori tüzérezredben, részt vett a verduni , galíciai és romániai harcokban.

1917-ben Krüger követte Wundtot a Lipcsei Kísérleti Pszichológiai Intézetben; az 1925/1926-os tanévben a Filológiai és Történelem Kar dékánja volt. 1928 - ban a Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktorává nyilvánította . A Szász Tudományos Akadémia tagja, a Német Filozófiai Társaság elnöke (1927-től); egyik alapítója volt Alfred Rosenberg „Harcos Szövetsége a Német Kultúráért” nevű szervezetnek . 1932-ben a Leopoldina tagjává választották, 1934-től 1936-ig a Német Pszichológiai Társaság (DGPs) elnöke volt.

1933. november 11-én Krüger azon több mint 900 német egyetemi és főiskolai tudós és professzor között volt, akik aláírták „ A professzorok nyilatkozatát Adolf Hitler és a nemzetiszocialista állam támogatásáról ”. 1935 áprilisától 1936-ig a lipcsei egyetem rektora volt; 1937-ben a náci hatóságok - állítólagos zsidó származása miatt - "félvérnek" minősítették. 1938-ban idő előtt nyugdíjba vonult - hivatalosan, önszántából és egészségügyi problémák miatt. Potsdamba költözött, 1945 tavaszától Svájcban élt ; 1948. február 25-én halt meg Bázelben.

Művek

• Der Begriff des absolut Wertvollen als Grundbegriff der Moralphilosophie. Teubner, Leipzig 1898, (veröff. Disszertáció, Phil. Diss. München).
• Differenztone und Konsonanz. In: Archiv fur die gesamte Psychologie. 1903, Band 1, S. 207-275 és 1904, Band 2, S. 1-80.
• Beziehungen der experimentellen Phonetik zur Psychologie. Barth, Leipzig 1907, Sonderdruck aus: Bericht über den 2. Kongreß für experimentelle Psychologie in Würzburg 1906, S. 58-122.
• Über Entwicklungspsychologie, ihre sachliche und geschichtliche Notwendigkeit. In: Arbeiten zur Entwicklungspsychologie, Band 1, Heft 1. Engelmann, Lipcse 1915.
• Der Strukturbegriff in der Psychologie. Fischer, Jena 1924, Sonderdruck aus: Bericht über den 8. Kongreß für experimentelle Psychologie in Leipzig 1923.
• Leibesübungen und deutscher Geist. In: Festschrift zur Einweihung der Turn-, Spiel- und Sportplatzanlage der Universität Leipzig, 6./7. 1925. június, S. 5-7.
• Zur Einführung. Uber psychische Ganzheit. In: Neue Psychologische Studien (Felix Krueger, Hrsg.: Komplexqualitäten, Gestalten und Gefühle), Band 1, Heft 1, Beck, München 1926, S. 5-121.
• Das Wesen der Gefühle. Entwurf einer systematischen Theorie. Akademische Verlagsgesellschaft, Lipcse 1928, Sonderdruck aus: Archiv für die gesamte Psychologie, 65. Band, 1928.
• Eugen Heuss (Hrsg.): Felix Krueger. Zur Philosophie und Psychologie der Ganzheit. Schriften aus den Jahren 1918-1940. Springer-Verlag, Berlin ua 1953.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Felix Krueger // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag

Irodalom

• Ulfried Geuter: Die Zerstörung wissenschaftlicher Vernunft. Felix Krueger und die Leipziger Schule der Ganzheitspsychologie. In: Psychology Heute. 1980. április, S. 35-43.
• Werner Thiermann: Zur Geschichte des Leipziger psychologischen Institutes 1875-1945. Unveröffentlichte Disszertáció, Lipcse, 1981.
• Udo Undeutsch: Krueger, Felix. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 13, Duncker & Humblot, Berlin 1982, ISBN 3-428-00194-X , S. 99 f. (Digitális).
• Ulfried Geuter: Das Ganze und die Gemeinschaft - Wissenschaftliches und politisches Denken in der Ganzheitspsychologie Felix Kruegers. In: Carl Friedrich Graumann (Hrsg.): Psychologie im Nationalsozialismus. Springer-Verlag, Berlin 1985, ISBN 3-540-13833-1 , S. 55-87.
• Ernst Plaum: Zur "Unwissenschaftlichkeit" Felix Kruegers. In: Psychologie und Geschichte, 7(1/1995), 3-29.
• Steffi Hammer: Felix Krueger. In: Helmut E. Lück, Rudolf Miller: Illustrierte Geschichte der Psychologie. Beltz, Weinheim 1999, ISBN 3-8289-4963-0 , S. 103-105.
• Michael Grüttner: Felix Krueger. In: Biographisches Lexikon zur nationalsozialistischen Wissenschaftspolitik. Synchron, Heidelberg 2004, ISBN 978-3-935025-68-3 , S. 100.
• Ronald Lambrecht: Felix Krueger 1874-1948. In: Politische Entlassungen in der NS-Zeit, Vierundvierzig biographische Skizzen von Hochschullehrern der Universität Leipzig. Evangelische Verlagsanstalt, Lipcse 2006, ISBN 978-3-374-02397-4 , S. 121-123.
• Mark Galliker, Margot Klein, Sibylle Rykart: Felix Krueger. In: Meilensteine ​​​​der Psychology. Die Geschichte der Psychologie nach Personen, Werk und Wirkung (= Kröners Taschenausgabe. Band 334). Kröner, Stuttgart 2007, ISBN 978-3-520-33401-5 , S. 304-308.
• Walter Friedrich: Das erste Psychologie-Institut der Welt. Die Leipziger Universitätspsychologie 1879-1980. Rosa-Luxemburg-Stiftung Sachsen e. V., Lipcse 2009. ISBN 978-3-89819-326-9 .
• Susanne Guski-Leinwand: Wissenschaftsforschung zur Genese der Psychologie in Deutschland vom ausgehenden 19. Jahrhundert bis Mitte des 20. Jahrhunderts. LIT, Berlin 2010, ISBN 978-3-8258-1913-2 .
• David Hamann: Felix Krueger. In: Michael Fahlbusch, Ingo Haar, Alexander Pinwinkler (Hrsg.): Handbuch der völkischen Wissenschaften. Akteure, Netzwerke, Forschungsprogramme. Unter Mitarbeit von David Hamann. 2. vollständig überarbeitete und erweiterte Auflage. bd. 1, De Gruyter Oldenbourg, Berlin 2017, ISBN 978-3-11-042989-3 , S. 380-386.

Linkek

• Prof. Dr. phil. habil. Felix Emil Krueger  (német) . kutatás.uni-leipzig.de . Professorenkatalog der Universität Leipzig. Letöltve: 2019. március 26.

Tematikus oldalak	zbMATH Nyitva
Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 12489114x GND : 118724681 ISNI : 0000 0000 8086 6410 J9U : 987007280313605171 LCCN : n90712628 NKC : kup20010000053063 NLG : 159025 NTA : 074950258 NUKAT : n2013192325 SUDOC : 067021859 VcBA : 495/188812 VIAF : 7491763 WorldCat VIAF : 7491763