Roswitha Krause | |
---|---|
| |
Személyes adat | |
Padló | női |
Ország | NDK |
Szakosodás |
szabadfogású úszás, kézilabda |
Klub |
Dynamo (Berlin), Berlin |
Születési dátum | 1949. november 3. (73 évesen) |
Születési hely | Dahme , NDK |
Növekedés | 175 cm |
A súlyt | 74 kg |
Díjak és érmek | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Roswitha Krause ( németül Roswitha Krause , Dahme , Kelet-Németország , 1949. november 3. született ) keletnémet úszó és kézilabdázó , mindkét sportágban olimpiai érmes, kétszeres kézilabda-világbajnok. A történelem első nője, aki olimpiai érmet nyert különböző sportágakban. A történelem egyetlen olimpiai bajnoka a kézilabdában, aki más sportágban nyert olimpiai érmet.
Egy orvos tanácsára kezdett úszni, aki ezt a sportot ajánlotta neki, hogy megelőzze a vállsérüléseket. 1968-ban, 18 évesen a mexikóvárosi olimpiai játékokon ezüstérmet szerzett az NDK csapatának tagjaként a 4 × 100 méteres gyorsváltóban. Az előfutamban az NDK csapata mutatta a legjobb eredményt (4:10,3), de a fináléban az amerikaiak magabiztosan nyertek olimpiai rekorddal (4:02,5), az NDK úszói 3,2 másodperccel maradtak le. Roswitha 100 méteres gyorsúszásban is versenyzett, de nem sikerült bejutnia az utolsó előfutamba.
Az úszásban elért sikerei ellenére Krause maga is megjegyezte, hogy jobban szereti a labdajátékokat. Krause az NDK kézilabdacsapatának tagja volt az 1970-es években, amikor a csapat kétszer ( 1975 -ben és 1978 -ban ) megnyerte a világbajnokságot. Az olimpiai játékokon a németek nem tudták legyőzni a Szovjetunió válogatottját. 1976 -ban Montrealban a csoportkörben egy személyes találkozón (az érmeket körmérkőzéses rendszerben játszották) az NDK csapata 11-14-re kikapott a Szovjetunió csapatától (maga Krause 4 gólt szerzett), és ennek eredményeként a Az NDK csapata a magyar csapathoz képest jobb gólkülönbsége miatt lett a második (személyes találkozón döntetlen 7-7). Az 1980-as moszkvai olimpián az NDK csapata ismét kikapott a Szovjetunió csapatától (13-18), de ezúttal a harmadik lett, gólkülönbséggel kikapott a jugoszláv csapattól.
Klubszinten a Berlinben játszott, amellyel az 1977/78-as szezonban Európa Kupát nyert, az 1976/77-es és az 1978/79-es szezonban pedig a Kupagyőztesek Európa Kupáját.
Az 1980-as olimpia után visszavonult, és úszó- és kézilabdaedző lett a berlini Humboldt Egyetemen .