Kotooshu Katsunori 琴欧洲勝紀 | |
---|---|
Személyes adat | |
Név | Karoyan Ando, Kaloyan Stefanov Makhlyanov |
Születési dátum | 1983. február 19. (39 évesen) |
Születési hely | Veliko Tarnovo , Bulgária |
Növekedés | 203 cm |
harci súly | 150 kg |
Weboldal | kotooshu.aspota.jp |
Szakmai karrier [*1] | |
széna | Sadogatake-beya |
Eredmények [*2] | 537-337-63 |
In makuuchi [*2] | 466-322-63 |
Debütálás dátuma | 2002. november |
Megviccelni | Ozeki (2006. január) |
Lemondás dátuma | 2014. március |
csészéket |
1 (Makuuchi), 1 (Juryo), 1 (Makushita), 1 (Jonokuchi ) |
Különdíjak |
3 Kanto-sho , 2 Shukun-sho |
Díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kotooshu Katsunori ( jap . 琴欧洲 勝紀 Kotoo: shu: Katsunori , ismertebb nevén Kotooshu , valódi nevén Karoyan Ando , 2014-ig Kaloyan Stefanov Makhlyanov ) az első bolgár származású profi szumóbirkózó , a legmagasabb rangú bolgár szumóbirkózó . 1983. február 19- én született a bolgár Veliko Tarnovo városában , 2014 óta japán állampolgár. Az első európai eredetű ozeki és az első európai, aki megnyerte a Birodalmi Kupát. A Shikona a " Koto "-ból ( japán népi hárfa , a shikona szokásos kezdete a Sadogatake iskolában) és "Oshu"-ból (Európa) áll. A „Kotoushu” vagy „Kotoshu” nevének előforduló olvasatai tévesek.
Volt görög-római birkózó , 14 évesen ifjúsági Európa-bajnok. A 120 kg-os súly túllépése miatt nem folytathatta klasszikus birkózói pályafutását. 2002 novemberében debütált a maezumóban - a bemeneti, rangon kívüli szumó bajnokságban. Már 19 torna után - japán birkózási rekord - megszerezte a második ozeki címet a hierarchiában és 47 versenyen át birtokolta (a negyedik eredmény a történelemben). A bolgár óriás pályafutásának csúcsa 2008 májusa volt, amikor Kaloyan megnyerte a Császár Kupát és birtokolta a nem hivatalos cunatori címet ( jokozuna cím jelöltje ). 2010 februárjában bejelentette, hogy életét teljesen össze akarja kötni a szumóval, és pályafutása végén Japánban akar maradni oyakata edzőként . 2014-ben felvette a japán állampolgárságot, lemondva a bolgár állampolgárságról, és vezetéknevét hivatalosan Ando-ra (feleség leánykori neve) változtatta [1] .
2013 szeptemberében és novemberében Kotoosyu kénytelen volt visszalépni a versenyeken sérülései miatt (a combhajlító izom sérülése és a váll elmozdulása), ami ozeki címének elvesztéséhez vezetett. A 2014. januári bashón sekivakeként versenyzett, és nem sikerült megszereznie az ozeki cím visszaszerzéséhez szükséges 10 győzelmet [2] . 2014 márciusában zsinórban 9 vereség után úgy döntött, hogy befejezi pályafutását [3] .
Nyugdíjba vonulása után a Sadogatake iskolában dolgozik tovább; 2015 februárjáig a hozzá rendelt ideiglenes licencet ozekiként használta, majd a Naruto licenc tulajdonosa lett [4] .
2017-ben oyakata Naruto (korábban ozeki Kotooshu) elvált Sadogatake-beitől, és korábbi edzője-mentora és a Japan Sumo Association igazgatótanácsának engedélyével saját iskolát nyitott.
Az első európaiként ismertté vált Kotooshu, aki megnyerte a Császár Kupát és megkapta az ozeki címet, az első „európai shisho”-ként lépett be a szumó történetébe.
Az oyakata (oktató-mentor) engedély külföldiek számára nem elérhető. Kaloyan Stefanov Makhlyanov (Karoyan Ando házassága után) 2014-ben lett a japán császár alattvalója, két hónappal a hős karrierjének vége előtt.
Szumóbirkózóhoz képest ritka fizikai adatokkal rendelkezett, nagyon nagy magasságú (2,03 m), átlagos harci súlya volt (valamivel több mint 150 kg). A magasság és a hosszú karok előnyt biztosítottak számára a fogásokban és a dobásokban, de a nagy növekedés rontotta a stabilitást. Emiatt sikeresen küzdöttek ellene olyan technikailag alacsony bunyósok, mint Toyonoshima és Harumafuji . A bunyós stílusa ellentmondásos volt: a zseniális küzdelmek (a kevesek egyike volt, aki 2005-ben legyőzte Asashoryut ) váltakoztak a trükkökön alapuló, leírhatatlan, védekező küzdelmekkel.
2010 februárjában feleségül vett egy 30 éves japán nőt, Asako Andót, [5] egy három évvel idősebb menyasszonyt. [6] 2011 végén fia született. [7]
2009 júliusában megkapta a Stara Planina 1. osztályú rendet a bolgár-japán kapcsolatok fejlesztésében nyújtott kivételes hozzájárulásáért.
Egy év szumóban | január Hatsu Basho, Tokió |
Március Haru Basho, Osaka |
Mai Natsu Basho, Tokió |
Július Nagoya Basho, Nagoya |
Szeptember Aki Basho, Tokió |
november Kyushu Basho, Fukuoka |
---|---|---|---|---|---|---|
2004 | x | x | x | x | Maegashira #14 East 9–6 |
Maegashira #10 Nyugat 11–4 D |
2005 | Maegashira #4 Kelet 9–6 |
Komusubi Nyugat 4–11 |
Maegashira #5 Kelet 10–5 |
Keleti Komusubi 12–3 V |
Keleti Sekivake 13–2–P Y |
Keleti Sekivake 11–4 D W |
2006 | Nyugati Ozeki 10–5 |
Nyugati Ozeki 9–6 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Nyugati Ozeki 10–5 |
Nyugati Ozeki 10–5 |
2007 | Keleti Ozeki 9–6 |
Keleti Ozeki 8–7 |
Nyugati Ozeki 9–6 |
Keleti Ozeki 9–6 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Keleti Ozeki 2–5–8 |
2008 | Nyugati Ozeki 9–6 |
Keleti Ozeki 2–7–6 |
Nyugati Ozeki 14–1 |
Keleti Ozeki 9–6 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
2009 | Keleti Ozeki 10–5 |
Keleti Ozeki 10–5 |
Keleti Ozeki 9–6 |
Nyugati Ozeki 13–2 |
Keleti Ozeki 9–6 |
Keleti Ozeki 10–5 |
2010 | Keleti Ozeki 9–6 |
Nyugati Ozeki 10–5 |
Nyugati Ozeki 9–6 |
Keleti Ozeki 10–5 |
Nyugati Ozeki 10–5 |
Keleti Ozeki 8–7 |
2011 | Keleti Ozeki 10–5 |
A basho törlése | Keleti Ozeki 3–8–4 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Nyugati Ozeki 1–6–8 |
Keleti Ozeki 9–6 |
2012 | Keleti Ozeki 10–5 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Keleti Ozeki 8–7 |
Keleti Ozeki 9–6 |
Keleti Ozeki 2–4–9 |
Nyugati Ozeki 9–6 |
2013 | Keleti Ozeki 10–5 |
Nyugati Ozeki 1–5–9 |
Nyugati Ozeki 8–7 |
Nyugati Ozeki 9–6 |
Nyugati Ozeki 4–3–8 |
Nyugati Ozeki 1–3–11 |
2014 | A Nyugat Sekivake 8–7 |
Sekivake of the West Retirement 1–10–0 |
x | x | x | x |
Az eredmény: győzelem-vereség-visszavont Győzelem Kiskupa Nyugdíjas Nem versenyzett makuuchiban Különdíjak : D = Küzdőszellemért (Kanto-sho); B = Kiemelkedő teljesítményért (Sukun-sho); T = A technikai kiválóságért (Gino-sho) |