Korinka , Korinthoszi mazsola - a kis mag nélküli szőlő különleges fajtájából származó mazsola , az ún. "Korinthusi szőlő", fr. mazsola de Corinthe .
A szárított bogyók mérete 4-5 mm, színe sötét, majdnem fekete vagy kék, gyakrabban barna. A ribizli cukortartalma 65%, emellett gazdag vitaminokban és vasban. A fahéjat régóta használják az édességiparban. [1] Oroszországban a 17. század vége óta ismert [2] . A 19. és a 20. század elején a fahéjas bort tömegesen gyártották fahéjból .
Tágabb értelemben a fahéj bármilyen sötét, kicsi, mag nélküli mazsolát jelent, jelenleg általában "bidana" vagy "shigani" néven emlegetik [3] .
Korinthoszi szőlő, Korinthiaki ( lat. Vitis vinifera apyrena ), amely a görög Korinthosz városról kapta a nevét , és angol néven is ismert . A zante ribizlit a jón-tengeri Zakynthos sziget neve után elsősorban Görögországban (kb. 44 ezer hektáron), valamint Iránban (10 ezer hektár), Törökországban (6 ezer hektár), Ausztráliában és az USA-ban termesztik.
A korinthoszi mazsola az egyik legrégebbi mazsolafajta, idősebb Plinius említette először i.sz. 75-ben. e. Plinius úgy írta le a korinthoszi szőlőt, hogy kicsi, lédús bogyói vannak, vastag héjjal és kis fürtökkel. A korinthoszi mazsola a XIV-XV. században vált az európai kereskedelem tárgyává, nevét a XV. században az egyik fő exportkikötőről kapta.