A Skandináv Katolikus Püspökök Konferenciája ( lat. Conferentia Episcopalis Scandiae, CES ) a Római Katolikus Egyház egyházi adminisztrációjának testületi szerve Dániában , Izlandon , Norvégiában , Finnországban és Svédországban . A Skandináv Katolikus Püspökök Konferenciája bizonyos lelkipásztori feladatokat lát el, amelyek célja a skandináv országok katolikus közösségében rejlő liturgikus , fegyelmi és egyéb kérdések megoldása. A Skandináv Katolikus Püspökök Konferenciájának legfelsőbb szerve a skandináv országok püspökeinek közgyűlése. A Skandináv Katolikus Püspöki Konferencia határozatait a pápa hagyja jóvá .
1923-ban találkozóra került sor a Stockholmi Egyházmegye ordináriusa , Johannes Erik Müller püspök, a Dániai Apostoli Vikariátus ordináriusa, Joseph Brems püspök és a Norvég Apostoli Vikariátus ordináriusa, Johannes Olav Smith között. Ezen a találkozón a Skandináviában élő női szerzetesi gyülekezetek helyzetével kapcsolatos kérdések, valamint a Hitterjesztési Kongregáció prefektusa, Willem Marinus van Rossum bíboros látogatásának előkészületei kerültek megoldásra . Ezen az ülésen arról is döntöttek, hogy a közeljövőben zsinatot tartanak.
1923. augusztus 12- én került sor a skandináv országok püspöki szinódusának első szakaszára, amelyre Stockholmban került sor. A zsinati ülésen Johannes Erik Müller püspök egy egyházi közigazgatási szerv létrehozását javasolta, amelynek központja Koppenhágában lenne . A Zsinat második szakaszára 1923. augusztus 15-én került sor Helsinkiben , ahol a skandináv országok egyházmegyéi számára közös teológiai szeminárium létrehozásának kérdését vitatták meg.
1924 februárjában tájékoztató találkozót tartottak, amelyhez csatlakozott az Izlandi Apostoli Prefektúra ordináriusa , Martin Meulenberg püspök is.
1932 augusztusában a Skandináv Eucharisztikus Kongresszus keretein belül a skandináv országok püspökeinek újabb találkozójára került sor.
A második világháború idején a Szentszék engedélyezte a katolikus püspökök állandó konferenciájának létrehozását Skandináviában. A szervező ülésre 1946. június 11-14. A Skandináv Katolikus Püspökök Konferenciája ezt követően Oslóban (1951. szeptember), Bergenben (1960. május) és Helsinkiben (1984. szeptember 27.) tartotta üléseit. Egy helsinki konferencián elhatározták, hogy a püspökök egy bizonyos idő elteltével találkoznak.
A Skandináv Katolikus Püspöki Konferenciában hét püspök vesz részt:
| Egyházmegyék | Országok |
|---|---|
| Koppenhágai Egyházmegye | |
| Stockholmi Egyházmegye | |
| Helsinki Egyházmegye | |
| Oslói Egyházmegye | |
| Tromsø területi prelatúrája | |
| Trondheim Területi Prelatúra | |
| Reykjaviki egyházmegye |
A Katolikus Püspöki Konferencia kétévente ülésezik. A Konferencia legfőbb szerve a Közgyűlés, amely Skandinávia valamennyi katolikus püspökét egyesíti.
A közgyűlésen az alábbi kérdésekről döntenek:
A Közgyűlésen hozott határozatok a Konferencia minden résztvevőjére kötelezőek.
Az Állandó Tanács a Közgyűlés ülései között működik. Az Állandó Tanács az elnökből és a főtitkárból áll, akiknek joguk van a közgyűlések munkája között minden résztvevőre nézve kötelező döntéseket hozni.
| Név | Elnökség évei | további információ | |
|---|---|---|---|
| egy | John Edward Taylor püspök | 1970-1973 _ _ | Stockholm püspöke |
| 2 | Vershuren Pál püspök | 1973-1978 _ _ | Helsinki püspöke |
| 3 | John Willem Nicolaisen Grand püspök | 1978-1986 _ _ | Oslo püspöke |
| négy | Vershuren Pál püspök | 1986-1998 _ _ | Helsinki püspöke |
| 5 | Gerhard Schwenzer püspök | 1999-2005 _ _ | Oslo püspöke |
| 6 | Anders Arborelius püspök | 2005-2015 _ _ | Stockholm püspöke |
| 7 | Cheslav Kozon püspök | 2015 óta | Koppenhága püspöke |