Alkotmányos népszavazás Örményországban (2015)

alkotmányos népszavazás
Jóváhagyja Örményország alkotmányának módosításait? eredmények igen vagy nem szavazatokat Részvény Igen 825 851 66,06% Nem 421 600 33,72% Érvényes szavazatok 1 250 134 95,91% Érvénytelen szavazatok 53 332 4,09% Összes szavazat 1 303 466 100 % Kiderül 50,78% Választók 2 567 047
Forrás - CEC

Alkotmányos népszavazás az Örmény Köztársaságban (2015) a jelenlegi alkotmány módosításáról, 2015. december 6-án [1] . A javasolt alkotmánymódosítások megváltoztatták az ország kormányzati rendszerét a félelnöki rendszerből, és parlamentáris köztársasággá alakították [2] (egyes kutatók szerint a parlamentáris államforma elsőrangú rendszerévé [3]) . más néven „szuperpremier rendszer” [4] [5] ) .

Az új alkotmányra és államformára való áttérés folyamata a 2017-2018-as választási ciklus során valósult meg [6] . A népszavazás eredményeként a módosításokat a szavazók 66,2%-a fogadta el 50,8%-os részvétel mellett, ami meghaladta az eredmény megerősítéséhez szükséges részvételt (25%) [7] [8] .

Javasolt változtatások

Változások az Országgyűlésben

A jelenlegi alkotmány szerint az Országgyűlés ellenőrzi a kormány végrehajtó hatalmát, és felelős a költségvetés felügyeletéért. A módosítások értelmében az örmény nemzetgyűlésnek 131 helyett legalább 101 képviselője lesz.

Ezenkívül a választási törvény értelmében négy mandátumot osztanak ki az etnikai kisebbségek számára, egy-egy helyet az oroszoknak, a jezidikeknek, az asszíroknak és a kurdoknak. Emellett az országgyűlési választásokon is az arányos választási rendszert alkalmazzák.

Emellett a módosítások értelmében az Országgyűlés a képviselők összlétszámának többségi szavazatával amnesztiatörvényt fogadhat el.

Változások a miniszterelnök megválasztásában és kinevezésében, valamint feladataiban

A köztársasági elnök az újonnan megválasztott Országgyűlés megbízatásának kezdetétől számított három napon belül miniszterelnökké nevezi ki azt a jelöltet, akit az Alkotmány 89. §-ában meghatározott eljárás szerint megalakult parlamenti többség állított fel. A Kormány lemondásának elfogadásától számított hét napon belül a miniszterelnök lemondó nyilatkozatának benyújtása vagy a miniszterelnöki tisztség megüresedése esetén az Országgyűlés elnöke a a parlamenti mandátumok elosztása és a parlamenti frakciókkal egyeztetve olyan miniszterelnök-jelöltet állít, aki a parlamenti képviselők többségének bizalmát élvezi. Az Országgyűlés a miniszterelnököt az összes országgyűlési képviselő többségi szavazatával választja meg. Ha nem választják meg a miniszterelnököt, hét nappal a szavazás után második fordulót tartanak, amelyben a frakciók által megjelölt miniszterelnök-jelöltek vehetnek részt. Ha a miniszterelnököt az összes országgyűlési képviselő többségének szavazatával nem választják meg, az Országgyűlés törvény erejénél fogva feloszlik.

A kormányalakítás a miniszterelnök kinevezését követő 10 napon belül. A miniszterelnök-helyetteseket és a minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterelnök a kormányalakítástól számított 20 napon belül a kormányprogramot az Országgyűlés elé terjeszti. Az Országgyűlés hét napon belül az összes képviselő többségi szavazatával elfogadja a Kormány Programját. Ha az Országgyűlés az Alkotmány 148. § (2) és (3) bekezdése szerint nem fogadja el a kormányprogramot és nem választ új miniszterelnököt, az Országgyűlés törvény erejénél fogva feloszlik. Ha az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, de a kormányprogramot ismételten nem fogadja el, az Országgyűlés törvény erejénél fogva feloszlik.

A korábbi alkotmány szerint a miniszterelnöknek kell ellenőriznie a kormány tevékenységét és koordinálnia a miniszterek munkáját, valamint döntenie kell a kormány tevékenységének megszervezéséről is. Az új alkotmány szerint a miniszterelnök a Kormány Programja keretében meghatározza a Kormány politikájának általános irányait, irányítja a Kormány tevékenységét és koordinálja a Kormány tagjainak munkáját. Egyes kérdésekben a miniszterelnök utasítást adhat a kormány tagjainak. A miniszterelnök vezeti a Biztonsági Tanácsot, amelynek megalakulásának és működésének rendjét törvény határozza meg.

Változások az igazságszolgáltatásban

A jelenlegi alkotmány kimondja, hogy az ügyészség egy integrált rendszer. Ráadásul az ügyészség vezetője a legfőbb ügyész. Ugyanez igaz az új alkotmány tervezetére is. A fő különbség a legfőbb ügyész kinevezésének módja. A jelenlegi alkotmány szerint a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nevezi ki hat évre. Emellett az Országgyűlésnek rendelkeznie kell a köztársasági elnök ajánlásával. A jelenlegitől eltérően az új alkotmánytervezet más kinevezési módot javasol. Azaz: a legfőbb ügyészt az Országgyűlés nevezi ki háromötödös többséggel. A futamidő azonban ugyanaz - hat év. Mindkét alkotmány hangsúlyozza, hogy ugyanaz a személy nem nevezhető ki főügyésznek két egymást követő ciklusnál tovább. Egy másik változás a legfőbb ügyész felelősségre vonásának módjához kapcsolódik. A hatályos alkotmány kimondja, hogy a legfőbb ügyész ellen csak a törvényben előírt esetekben, az elnök javaslatára lehet eljárást indítani. Ráadásul az Országgyűlésnek el kell érnie a szükséges szavazati határt. Az új alkotmány szerint elnöki javaslat nélkül is csak akkor van joga az Országgyűlésnek vád alá helyezni a legfőbb ügyészt, ha megkapja a miniszterek szavazatainak háromötödét.

Változások az elnök feladat- és felelősségi körében

Az Örmény Köztársaság elnöke az államfő. (49. cikk, 3. fejezet)

A régi alkotmány szerint:

A köztársasági elnököt az Örmény Köztársaság állampolgárai választják öt évre. (50. cikk, 3. fejezet)

Ugyanaz a személy nem választható két egymást követő ciklusnál hosszabb időre a köztársasági elnöki posztra. (50. cikk, 3. fejezet)

Az a személy, aki betöltötte a harmincöt életévét, aki az elmúlt tíz évben az Örmény Köztársaság állampolgára volt, aki az elmúlt tíz évben állandó lakhellyel rendelkezett a Köztársaságban és választójoggal rendelkezik, jogosult jogot, hogy elnökké váljanak. Köztársaság. (50. cikk, 3. fejezet)

Az új alkotmány szerint azonban az elnököt 7 évre választják, és ez a személy legfeljebb 1 egymást követő ciklusra választható.

Ezen túlmenően, aki betöltötte a 40. életévét, csak az Örmény Köztársaság állampolgára volt, az elmúlt hat évben állandó lakhelye az Örmény Köztársaságban volt, és szavazati joggal rendelkezik, az az Országgyűlés elnökévé választható. Köztársaság.

Választási folyamat

A jelenlegi alkotmányunk szerint a nép választja meg az elnököt. Köztársasági elnökké azt a jelöltet választják meg, aki a szavazatok több mint felét megszerezte.

Ha kettőnél több jelölt vesz részt a választáson, és egyikük sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, a választás második fordulóját a szavazást követő tizennegyedik napon tartják. A köztársasági elnök-választás második fordulójában a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt. A második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják köztársasági elnöknek. (51. cikk, 3. fejezet)

Az új alkotmány szerint azonban a köztársasági elnököt az Országgyűlés tagjaiból és a körükből az önkormányzatok által választott képviselőkből álló választótestület választja. Köztársasági elnökké azt a jelöltet választják meg, aki a választói kollégium összes szavazatának legalább háromötödét megkapja. Ha egyetlen jelölt sem szerez ilyen többséget, második szavazási fordulót tartanak, amelyen minden, az első fordulóban részt vevő jelölt részt vehet. Köztársasági elnökké az a jelölt válik meg, aki a választmányi tagok szavazatainak több mint felét megszerezte. Ha a második fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a választmányi tagok szavazatainak több mint felét, harmadik fordulót tartanak, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. A harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelöltet választják köztársasági elnöknek.

Ezenkívül az Örmény Köztársaság elnöke aláírja és közzéteszi a Nemzetgyűlés által elfogadott törvényt. Az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia a jogszabály Alkotmánnyal való összhangjának megállapítása érdekében. Ha az Alkotmánybíróság úgy ítéli meg, hogy a törvény alkotmányos, akkor a köztársasági elnök öt napon belül aláírja és kihirdeti a törvényt.

A parlamenti pártok álláspontja

Igen

Örmény Köztársasági Párt

Virágzó Örményország

Dashnaktsutyun

Nem

Örmény Nemzeti Kongresszus

Örökség

Orinats Yerkir

Jóváhagyások

Kis (parlamenten kívüli) pártok

Igen

Pánörmény Nemzeti Mozgalom

Örményország Kommunista Pártja

Ramkawar Liberális Párt

Hnchakyan Szociáldemokrata Párt

Nem

Nemzeti Önrendelkezési Szövetség

Khayazn

Magánszemélyek

Nem

Robert Kocharyan

Grant Bagratyan

Zhirayr Sefilyan

Vardan Oszkanyan

Ara Papyan

Paruyr Hayrikyan

Kritika

Az új alkotmány bírálói, akik Szerzs Sargsjan elnök kísérletének tekintették, hogy hatalmon maradjon második, egyben utolsó hivatali ideje lejárta után, azt állították, hogy erőszakot, nyomást és manipulációt alkalmaztak a módosítások szavazatának biztosítása érdekében [7] .

Jerevánban éjjel-nappal tiltakoztak az ellenzék az Örményország jelenlegi hatóságainak lemondását követelő népszavazás kiírása ellen [9] [10] . Számos megfigyelő rámutatott a szavazás és a számlálás folyamatában tapasztalt szabálytalanságokra [11] .

Jegyzetek

1. ↑ Az örmény elnök kitűzte az alkotmányos népszavazás időpontját  (2015. október 8.). Az eredetiből archiválva : 2015. december 1. Letöltve: 2015. december 10.
2. ↑ „Igen” belül, „nem” kívül: a parlament tiltakozás közepette elfogadja az alkotmánymódosítási csomagot – Alkotmány . ÖrményországMost . Letöltve: 2015. október 5. Az eredetiből archiválva : 2015. október 6.. (határozatlan)
3. ↑ Tarkhanyan M. A. Az Örmény Köztársaság kormányformája a jelenlegi szakaszban // Alkotmányos és önkormányzati jog. - M .: "Jogász" kiadócsoport, 2020. - 1. sz. 80. o.
4. ↑ Հայաստանը դառնում է սուպերվարչապետական երկիր. Էդմոն Մարուքյան . Letöltve: 2020. február 25. Az eredetiből archiválva : 2020. február 25. (határozatlan)
5. ↑ https://www.tert.am/am/news/2018/02/08/mirzoyan/2609280 (hozzáférhetetlen link) . Letöltve: 2020. február 25. Az eredetiből archiválva : 2020. február 25. (határozatlan) 
6. ↑ Abrahamyan, Gohar Még mindig számol: A népszavazás eredménye várhatóan nem változik az újraszámlálás miatt . ArmeniaNow (2015. december 9.). Letöltve: 2015. december 9. Az eredetiből archiválva : 2015. december 15. (határozatlan)
7. ↑ 1 2 Örményország csalással kapcsolatos követelések mari népszavazás az alkotmányról , BBC News (2015. december 7.). Az eredetiből archiválva: 2015. december 10. Letöltve: 2015. december 7.
8. ↑ Örményország: Kinek van haszna az alkotmányreformból? Archivált : 2015. november 17. a Wayback Machine Eurasianetnél, 2015. november 4.
9. ↑ Az örmény ellenzék éjjel-nappali tiltakozást indít Jerevánban , az Interfax  (2015. december 1.). Archiválva az eredetiből 2019. április 2-án. Letöltve: 2019. április 2.
10. ↑ Örményország alkotmányos népszavazása elleni tiltakozások éjjel-nappal lesznek , Echo of Moscow  (2015. december 2.). Archiválva az eredetiből 2019. április 2-án. Letöltve: 2019. április 2.
11. ↑ Megfigyelési jelentés a 2015. december 6-i alkotmányos népszavazásról (a hivatkozás nem érhető el) . Letöltve: 2016. február 11. Az eredetiből archiválva : 2016. március 10. (határozatlan) 

Linkek

• Alkotmánytervezet örmény nyelven
• Orosz nyelvű alkotmánytervezet
• Հր է ս ն 1-15- գլուխների ն ն ն տ (alkotmánytervezet, 1-15. fejezet) . MoJ.am._ _ Az Örmény Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (2015. augusztus 4.). (határozatlan)
• 1-7 _ MoJ.am._ _ Az Örmény Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma (2015. július 15.). (határozatlan)