A komornici kultúra egy régészeti kultúra, amely a korai és középső mezolitikumban létezett Lengyelország területén . A nevet 1965-ben Stefan Karol Kozlowski adta a névadó mazóviai Komornica lelőhely alapján . Néha a kultúrát "Narva-ciklusnak" nevezik.
A kultúra fejlődése körülbelül 8-5 ezer évvel ezelőtti időszakot ölel fel. A kultúra leghosszabb ideig Szilézia területén létezett . A svájci kultúra eltűnése után a Német Alföld területéről származó mezolitikus lakosság csoportjai érkeztek a modern Lengyelország területére, a Dufensee mezolitikus kultúrához kötődően .
A kultúra eltűnése technológiai változásokkal jár, beleértve a mikrolitok számának növekedését, valamint a sverdborg-kultúra képviselőinek területére vándorlásával , ami egy új hibrid Chojnick -Penkovskaya kultúrát eredményezett .
A kultúra elfoglalta a modern Lengyelország nagy részét , kivéve annak északkeleti részét. Külön Komornickij emlékműveket találtak Nyugat-Belarusz, valamint Pripyat Polissya területén. A mezolitikus kultúrák északi (északi) köréhez tartozott.
Az ehhez a körhöz köthető kulturális jelenségek összessége lefedi a preboreális holocén idején még Doggerlandon keresztül a szárazfölddel összekötő Anglia és Fehéroroszország között elhelyezkedő területeket (a dél-balti szelvényt ekkor még csak az Atlanti-óceánon árasztották el). Ez a gyűjtemény Anglia ( Star-Carr kultúra ), Hollandia, Németország ( Dufensee kultúra ), Dánia ( Maglemose kultúra ) és Lengyelország (Komornice kultúra) régióira terjedt ki.
A kovakő megmunkálás technológiája az egy- és kétplatformos magok kemény vagy lágy forgácsolóval történő közvetlen ütési technikával történő működésén alapul. A munkadarab fő típusa a pelyhek és a szabálytalan pengék. Jellegzetes mikrolitkészlet - Komornitz típusú csonka retusált végű lemezek, tompa retusált élű lemezek (Stavinoga típusú és lándzsás), széles háromszögek. Többek között szerszámok - rövid kaparók, vésők, piercers. Csontleltár gyakorlatilag hiányzik a régészeti anyagból (rossz megõrzõdés miatt), kivételt képeznek az egyes, esetenként díszekkel díszített szarvaskapák leletek.
A táborok a dűnékben és a folyóteraszokon helyezkedtek el, és lehettek többkunyhós (főtábor) és „műholdas” is, kisebbek. A nagyobb csoportosulások az azonos élőhelyekhez való hosszú távú visszatérést jelezhetik.
A komornici kultúra gazdasága vadászó-gyűjtögető volt, egyes területeken a halászat is nagyobb szerepet kapott. Szintén a komornici lakosság bányászott okkert Grzybowá Góra környékén.