A Tierkel Bizottság egy állami bizottság , amely a Comore -szigeteki zászló alatt hajózó Mavi Marmara török hajó elfogásának körülményeit vizsgálja, amely 2010. május 31-én megpróbálta áttörni a Gázai övezet blokádját .
Az elnök, Yaakov Tirkel nyugalmazott izraeli legfelsőbb bírósági bíróról kapta a nevét .
A bizottságot függetlenként, 5 taggal hozták létre, de Yaakov Tirkel már 2010. június 29- én követelte Yaakov Neeman igazságügyi minisztertől és Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől a bizottság összetételének két fővel történő növelését, hatáskörének jelentős bővítését. és az állapot státuszát adjuk meg [1] . Július 7-én a bizottság állami státuszt kapott [2] , 2010. július közepén pedig két új taggal bővült a jogi bizottság. Volt benne Reuven Merhav volt diplomata és a Külügyminisztérium főigazgatója, valamint Miguel Deutsch , a Tel Avivi Egyetem jogászprofesszora . [3] .
bizottsági elnökA bizottság feladata a török hajó feltartóztatására irányuló művelet minden vonatkozásának alapos tanulmányozása – a flotilla hajóinak nyílt tengeren történő visszatartásának jogszerűségének ellenőrzése, a gázai haditengerészeti blokád jogszerűségének ellenőrzése. A blokád megtörésére irányuló kísérlet szervezőinek csupaszítása és jogszerűségének ellenőrzése.
A bizottság teljes hozzáféréssel rendelkezik a Giora Island vezérőrnagy vezette szakértői csoport által a számára összegyűjtött anyagokhoz. Minden hatóság köteles teljes körűen együttműködni a Bizottsággal. Ezen túlmenően, mivel a bizottság független, felhatalmazása van arra, hogy beidézze a kormány minisztereit, a vezérkari főnököt és a miniszterelnököt is. A meghallgatások formátumáról a bizottság tagjai döntenek.
Rendelet a 2010. május 31-i tengeri események tanulmányozására független állami bizottság kijelöléséről.Az igazságügyi miniszter és a főügyész 2010. május 31-én rendeletben juttatta el a kormányhoz a tengeren történt események tanulmányozására a Legfelsőbb Bíróság tiszteletbeli bírója, Yaakov Terkel vezette független közbizottságot. egyhangúlag döntöttek:
1. Kijelöl egy független állami bizottságot Yaakov Tirkel volt Legfelsőbb Bírósági bíró elnökletével, hogy tanulmányozza Izrael Állam azon intézkedéseit, amelyeket annak megakadályozására hozott, hogy 2010. május 31-én hajók elérjék a Gázai övezet partjait (a továbbiakban: Bizottság). .
2. A Bizottság összetétele:
Tagok:
Bíró (nyugalmazott) Yaakov Tirkel,
Shabtai Rosen elnök,
Amos Horev tag, tag
A Bizottsághoz kinevezett két megfigyelőt a (3) bekezdés sorolja fel:
3. Az incidens rendkívüli körülményeire tekintettel úgy döntöttek, hogy két külföldi szakértőt neveznek ki, akik megfigyelőként vesznek részt a Bizottság meghallgatásain és megbeszélésein, bár nem fognak beleszólni a bizottság munkájába és következtetéseibe. a komisszió.
Lord David Trimble, megfigyelő
Ken Watkin, megfigyelő
(4) A Bizottság ismerteti az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseknek és célkitűzéseiknek, valamint a megtett további intézkedéseknek a nemzetközi jog szabályainak való megfelelésére vonatkozó megállapításait.
E célból a Bizottság a következő kérdéseket fogja megvizsgálni:
a) a Gázai övezet tengeri blokádja alatti biztonsági állapot és a tengeri blokád nemzetközi jognak való megfelelésének tanulmányozása;
b) Izrael által a 2010. május 31-i incidensben a tengeri blokád végrehajtása érdekében tett lépései megfelelnek-e a nemzetközi jogi normáknak;
c) a flotilla szervezői és résztvevői tevékenységének tanulmányozása, személyazonosságuk megállapítása.
5. Ezen túlmenően a Bizottság megvizsgálja, hogy az izraeli fegyveres konfliktus során általában és különösen ebben az incidensben felmerült panaszok és követelések vizsgálatára és kivizsgálására szolgáló mechanizmus összhangban van-e az izraeli fegyveres konfliktus során felmerült jogsértésekkel és különösen ebben az incidenssel kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségekkel. Izrael Állam.
6.
a) A Bizottság felkérhet bármely természetes vagy jogi személyt, legyen az izraeli vagy külföldi, hogy tanúskodjon előtte, vagy más módon adjon tájékoztatást olyan ügyekben, amelyeket a Bizottság munkája szempontjából lényegesnek tart.
b) Minden kormányzati szervezet teljes mértékben együttműködik a Bizottsággal, és rendelkezésre bocsátja a feladatai ellátásához szükséges információkat és dokumentumokat, beleértve a Bizottság előtti bizonyítékokat is.
c) A fenti (a) és (b) albekezdésekben leírtak ellenére, a jelen állásfoglalás 4. bekezdésének b) pontjában a fegyveres erők és más biztonsági erők személyi állományával kapcsolatos ellenségeskedések figyelembevételével kapcsolatban a Bizottság kizárólag az alábbi sorrendben járjon el: megfontolásra megkapja az általa igényelt dokumentumokat, valamint kérheti az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke által felhatalmazott Katonai Nyomozó Bizottság vezetőjétől az áthelyezést tanulmányozta az incidens után végzett operatív vizsgálatok végeredményét. Ha a fenti eredmények áttekintése után a Bizottság úgy ítéli meg, hogy alaposabb vagy szélesebb körű vizsgálatokra van szükség, előírhatja az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke által felhatalmazott Katonai Vizsgálati Bizottság főnökének végzés az operatív kutatási tevékenységek eredményeinek Bizottság általi megfontolásra történő benyújtásáról, amelyeket ebben a helyzetben összegyűjtenek.
d) Mindazonáltal a c) pontban foglaltak ellenére a Bizottság bármilyen információt kérhet a miniszterelnöktől, a honvédelmi minisztertől, más miniszterektől és a vezérkari főnöktől, ideértve a Bizottságnak tett tanúvallomások benyújtását is.
7. A Bizottság maga határozza meg ütemtervét és munkamódszereit. A Bizottság meghallgatásai a Bizottság határozata szerint nyíltak vagy zártak. A Bizottság azonban nem tart nyilvános meghallgatást, ha az veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, az állam külkapcsolatait, vagy ha a Bizottság véleménye szerint más jogos ok áll fenn.
8. A Bizottság elnöke dönthet úgy, hogy bizonyos dokumentumokat vagy információkat nem bocsát a Megfigyelők rendelkezésére, ha úgy véli, hogy az ilyen információk átadása szinte biztosan jelentős kárt okozna a nemzetbiztonságnak vagy az állam külkapcsolatainak.
(9) A Bizottság felhatalmazhat szakképzett szakembereket, hogy összegyűjtsék a Bizottság munkájához szükséges anyagokat, és segítsék a Bizottságot feladatai ellátásában.
10. A Bizottság munkájának befejeztével jelentését a miniszterelnök útján terjeszti a Kormány elé.
11. A Bizottság röviddel a kormányhoz történő benyújtását követően közzéteszi jelentését. Mindazonáltal a jelentés azon részei, amelyekről a Bizottság a felhatalmazott szerv véleményének meghallgatása után meggyőződése, hogy közzétételük jelentős károkat okozhat a nemzetbiztonságban, a nemzetközi kapcsolatokban, a lakosság jólétében vagy magánéletében, a meghatalmazott jogi személy működési módszereinek titkosságát, nem teszik közzé.
12. Munkája befejeztével a Bizottság üléseinek valamennyi jegyzőkönyvét, valamint a hozzá benyújtott anyagokat az Állami Levéltárban helyezi el.
13. A Pénzügyminisztérium költségvetést bocsát a Bizottság rendelkezésére az asszisztensek alkalmazására, amelynek összegét a Bizottság határozza meg igényeinek megfelelően. Ezen túlmenően a Miniszterelnökség minden szükséges eszközt a Bizottság rendelkezésére bocsát feladatai ellátásához.
14. A kormány tudomásul veszi a Legfőbb Ügyész kijelentését, miszerint – tekintettel arra a nagy közérdekre, hogy a Bizottság megtalálja az igazságot – a bűnüldöző szervek nem használják fel a Bizottság vagy a Bizottság számára információkat gyűjtő személyek előtt szolgáltatott bizonyítékokat. bizonyítékként egy bírósági ügyben.eljárás.
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] Az igazságügyi miniszter és a főügyész határozatot terjesztett a Kormány elé a 2010. május 31-i tengeri események vizsgálatára Yaakov Terkel emeritus legfelsőbb bírósági bíró vezetésével független közbizottság felállításáról. határozatot, egyhangúlag döntött:1. Független állami bizottság kijelölése Jacob Turkel volt Legfelsőbb Bírósági bíró vezetésével, hogy megvizsgálja az Izrael Állam által a Gázai övezet partjaihoz való hajók május 31-i elérése érdekében tett lépésekkel kapcsolatos itt meghatározott szempontokat. 2010 (a továbbiakban: Bizottság).
2. A Bizottság összetétele:
Tagok:
Igazságszolgáltatás (ret.) Jacob Turkel, Shabtai Rosenne elnök, Amos Horev tag, tag
A Bizottsághoz két megfigyelőt neveznek ki a (3) bekezdésben részletezettek szerint:
3. Az incidens rendkívüli körülményeire tekintettel úgy döntöttek, hogy két külföldi szakértőt neveznek ki megfigyelőként, akik részt vesznek a Bizottság meghallgatásain és tanácskozásain, bár szavazati joggal nem rendelkeznek a Bizottság eljárásai és következtetései.
Lord David Trimble, megfigyelő Ken Watkin, megfigyelő
4. A Bizottság benyújtja következtetéseit arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések és célkitűzéseik, valamint az azokhoz kapcsolódó további kérdések összhangban voltak-e a nemzetközi jog szabályaival.
E célból a Bizottság a következő kérdésekkel foglalkozik:
a) A Gázai övezet tengeri blokádjának kivetésével kapcsolatos biztonsági körülmények és a tengeri blokád nemzetközi jogi szabályokkal való összhangjának vizsgálata.
b) Izrael által a 2010. május 31-i incidensben a tengeri blokád érvényesítése érdekében tett intézkedéseinek a nemzetközi joggal való összhangja.
c) A flotilla szervezőinek és résztvevőinek intézkedéseinek, személyazonosságának vizsgálata.
5. Ezen túlmenően a Bizottság megvizsgálja azt a kérdést, hogy a fegyveres konfliktusok törvényeinek megsértésével kapcsolatban felmerült panaszok és követelések vizsgálatára és kivizsgálására szolgáló, Izraelben általánosan lefolytatott és a jelen incidensre tekintettel végrehajtott mechanizmus-e, megfelel Izrael Államnak a nemzetközi jog szabályai szerinti kötelezettségeinek.
6.
a) A Bizottság bármely – izraeli vagy külföldi – magánszemélyt vagy jogi személyt felkérhet, hogy tanúskodjon előtte vagy adjon más módon tájékoztatást olyan ügyekben, amelyeket a Bizottság az eljárása szempontjából lényegesnek vél.
b) Minden érintett kormányzati szerv teljes mértékben együttműködik a Bizottsággal, és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a feladatai ellátásához szükséges információkat és dokumentumokat, beleértve a Bizottság előtti tanúvallomást is.
c) A fenti (a) és (b) alpontban foglaltak ellenére, a katonai vizsgálatával kapcsolatos, jelen határozat 4. (b) bekezdésében meghatározott intézkedésekkel a katonai és egyéb biztonsági erők személyzete tekintetében a Bizottság kizárólag az alábbiakban tevékenykedik: áttekintésre megkapja az általa igényelt dokumentumokat, valamint kérheti az IDF vezérkari főnöke által felhatalmazott Katonai Nyomozócsoport vezetőjétől, hogy átadja áttekintésére az IDF összefoglaló megállapításait. az esetet követően végzett operatív vizsgálatokat. Ha az operatív vizsgálatok említett összefoglaló megállapításainak áttekintése után a Bizottság úgy ítéli meg, hogy mélyebb vagy szélesebb körű vizsgálatokra van szükség, kérheti az IDF vezérkari főnöke által felhatalmazott katonai nyomozócsoport vezetőjét. adjon ki erre vonatkozó végzést, és adja át a Bizottság felülvizsgálatára az ezzel összefüggésben összegyűjtendő operatív vizsgálatok összefoglaló megállapításait.
d) A fenti (c) pontban foglaltak ellenére azonban a Bizottság bármilyen információt kérhet a miniszterelnöktől, a védelmi minisztertől, más miniszterektől és az IDF vezérkari főnökétől, beleértve a Bizottság előtti tanúvallomást is.
7. A Bizottság meghatározza saját munkatervét és munkamódszerét. A bizottsági meghallgatások nyilvánosak vagy zártak, a Bizottság döntése szerint. A Bizottság azonban nem tart nyilvános meghallgatást, ha az a nemzetbiztonságot vagy az állam külkapcsolatait veszélyeztetheti, vagy ha a Bizottság álláspontja szerint erre más jogi ok áll fenn.
8. A Bizottság elnöke dönthet úgy, hogy bizonyos dokumentumokat vagy információkat nem bocsátanak a Megfigyelők rendelkezésére, ha úgy véli, hogy az ilyen információk felfedése szinte biztos, hogy jelentős kárt okoz a nemzetbiztonságban vagy az állam külkapcsolatában.
(9) A Bizottság felhatalmazhat szakképzett személyeket, hogy összegyűjtsék a Bizottság munkájához szükséges anyagokat, és segítsék a Bizottságot feladatai ellátásában.
10. A Bizottság munkájának befejezése után a miniszterelnök útján jelentést terjeszt a kormány elé.
11. A Bizottság röviddel a kormányhoz történő benyújtását követően közzéteszi jelentését. Mindazonáltal a jelentés azon részei, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a felhatalmazott szervek véleményének meghallgatása után meg van győződve arról, hogy közzétételük jelentős károkat okozhat a nemzetbiztonságban, a külkapcsolatokban, vagy egy egyén jólétében vagy magánéletében, vagy egy felhatalmazott szervezet bizalmas működési módszerei, nem teszik közzé.
12. Munkája befejeztével a Bizottság az eljárás összes jegyzőkönyvét, valamint az elé terjesztett valamennyi anyagot az állami levéltárban letétbe helyezi.
13. A Pénzügyminisztérium költségvetést bocsát a Bizottság rendelkezésére a kisegítő személyzet foglalkoztatására, amelynek hatókörét a Bizottság határozza meg igényeinek megfelelően, a Bizottság által meghatározottak szerint. Ezen túlmenően a Miniszterelnöki Hivatal minden olyan eszközt biztosít a Bizottság számára, amely feladatai ellátásához szükséges.
14. A kormány tudomásul veszi a Legfőbb Ügyész kijelentését, miszerint a Bizottságnak az igazság kiderítéséhez fűződő létfontosságú közérdek fényében a bűnüldöző szervek nem használják fel a Bizottság vagy a begyűjtéssel megbízott személyek előtt tett tanúvallomásokat. információk a Bizottság számára, bizonyítékként egy jogi eljárásban. [nyolc]
2010. június 16- án került sor a bizottság első ülésére. A „ Kol Israel ” rádióállomás szerint ez egy technikai értekezlet volt, amelyen a bizottság tagjai megvitatták jövőbeli munkájuk alapelveit. A találkozó héber nyelven zajlott . A külföldi megfigyelők kényelmét szolgálja az angol nyelvű szinkronfordítás . [9]
2010. június 28- án a találkozó nyilvános volt a sajtó számára, és a televízió is bemutatta.
Yaakov Tirkel:
A kormány határozatával semmilyen módon nem korlátozta a bizottság munkájának időkeretét. Szeretném azonban megjegyezni, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy munkánkat a lehető leggyorsabban befejezzük.
Mint újságíróknak elmondták, a bizottság munkáját három szakaszban tervezték. Az első a tanúk vallomása. A bizottság először Benjamin Netanjahu miniszterelnököt hallgatta meg . Továbbá Ehud Barak védelmi miniszter megjelent a bizottság előtt . Mögötte az IDF vezérkarának főnöke, Gabi Ashkenazi és más felelős személyek állnak.
A következő szakaszban a bizottság megkapta a hadseregen belüli ellenőrzés eredményeit a Reserve Giora Island tábornokától , akinek vezetése alatt ezt a munkát végzik. Ezek részletes tanulmányozása után a bizottság megtartotta a harmadik szakaszt – további tanúvallomást [10] .
Törökország és a PNA elnöke, Mahmúd Abbász még a bizottság munkájának megkezdése előtt bizalmatlanságát fejezte ki az izraeli vizsgálattal szemben, mondván, hogy az nem felel meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározott követelményeknek. [11] Ugyanakkor a Benjamin Netanjahu kormányával ellenzéki izraeli Haaretz újság "bohózatnak" nevezte a vizsgálatot, megkérdőjelezve annak semlegességét és pártatlanságát [12] , valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. független vizsgálatot követelt, és azt mondta, hogy az izraeli vizsgálat nem lesz nemzetközi elismertségben [13] .
A Tierkel-bizottság jelentése 2011. január 23-án jelent meg . A bizottság úgy ítélte meg, hogy Izrael nem sértette meg a nemzetközi jogot, a katonaság visszafogottan járt el, és erőszak alkalmazása nélkül próbálta megállítani a blokádot megsértő hajót. Az izraeli haditengerészet nem nyitott tüzet a hajóra, bár a bizottság szerint a nemzetközi jog ezt lehetővé tette. A Bizottság úgy véli, hogy a Mavi Marmar fedélzetén az izraeli katonák visszafogottan és kimért hozzáállással viselkedtek, ellentétben az IHH harcosaival, akik nem korlátozták magukat az eszközválasztásban. A bizottság ugyanakkor jelezte, hogy a hajón nem volt humanitárius rakomány, de nagy mennyiségű éles fegyver volt. [tizennégy]
Az izraeli külügyminisztérium 2011. június 29-i hivatalos honlapja szerint a Tierkel-bizottság a következő következtetésekre jutott:
1 . A nemzetközi joggal összhangban a tengeri blokád kihirdetése lehetővé teszi a fegyveres konfliktusban részes állam számára, hogy megakadályozza, hogy a blokádot megsérteni próbáló hajók belépjenek a tiltott zónába.
2 . A Bizottság megállapította, hogy az izraeli kormány kizárólag biztonsági és katonai okokból jelentette be a Gázai övezet haditengerészeti blokádját, például azért, hogy megakadályozzák terroristák, fegyverek és készpénz bejutását Gázába, valamint hogy megakadályozzák a Gázából érkező terrortámadásokat. A blokád célja nem volt korlátozni a Gázai övezet humanitárius ellátását, vagy megzavarni a gázai gazdaság kereskedelmi kapcsolatait a külvilággal, mivel a sáv partján nem volt kereskedelmi kikötő, és nem volt teherszállítási charta.
3 . A tengeri blokád azonban legitim, még akkor is, ha a gázai Hamász rezsim elleni küzdelemre irányuló átfogó izraeli stratégia része.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy „a tengeri blokád összhangban van-e a nemzetközi jog normáival”, a bizottság megállapította, hogy:
1 . Izrael hatékony ellenőrzése a Gázai övezetben zajló események felett a „ kivonási terv ” 2005-ös befejezésével ért véget . Ennek megfelelően az Izrael és a Gázában uralkodó Hamász-rezsim közötti konfliktus nemzetközi, nem belső.
2 . A San Remo-i Útmutató a tengeri fegyveres konfliktusokra alkalmazandó nemzetközi joghoz (a továbbiakban: "San Remo Guide"), amelyet nemzetközi jogi és haditengerészeti szakértőkből álló csoport készített, és amely modern háborús szabályok és törvények gyűjteménye. szakaszában ("Hadviselési módszerek") meghatározta a haditengerészeti blokád kihirdetésének formális feltételeit:
93. A blokádot ki kell jelenteni, és arról értesíteni kell minden hadviselő és semleges államot.
94. A blokád kihirdetésekor meghatározzák annak kezdetét, időtartamát, helyét, mértékét és azt az időtartamot, amely alatt a semleges államok hajói elhagyhatják a blokád alá tartozó partokat.
95. A blokádnak érvényesnek kell lennie. A blokád érvényességének kérdése ténykérdés.
96. A blokkoló erőt a katonai helyzet követelményei által meghatározott távolságban lehet bevetni.
97. A blokádot legitim hadviselési módszerek és eszközök kombinációjával lehet létrehozni és fenntartani.
98. Ha alapos okkal feltételezhető, hogy egy kereskedelmi hajó megsérti a blokádot, a kereskedelmi hajó lefoglalható.
99. A blokád nem akadályozhatja a semleges államok kikötőihez és partjaihoz való hozzáférést.
100. A blokádot minden állam bíróságára egyformán alkalmazni kell.”
E követelmények mérlegelése után a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Izrael lépései teljes mértékben kielégítik azokat.
3 . Tekintettel a San Remo-i Kézikönyvben a tengeri blokád azon formáira vonatkozó tilalmakra, amelyek kizárólagos célja az éhezés veszélyének előidézése vagy a polgári lakosság túlélésének akadályozása vagy túlzott károk okozása, a bizottság figyelembe vette a teljes lakosság humanitárius vonatkozásait. korlátozó intézkedések sora az áruk és személyek mozgására az ágazat határain keresztül. Gáza, amelyet Izrael létesített a Hamász 2007-es övezeti átvétele után. A Bizottság megállapította, hogy Izrael
a) minden szükséges intézkedést meg kell tenni a Gázai övezetben az éhínség megelőzése érdekében
b) nem zavarja a polgári lakosság túléléséhez szükséges anyagok Gázába szállítását
c) nem zavarja a gyógyszerek Gázába szállítását, beleértve az asdodi kikötőn és szárazföldi ellenőrző pontokon keresztül történő tengeri szállítást is
d) Tekintettel az izraeli terület elleni rakéta- és aknavetős támadások számának meredek csökkenésére a blokád bevezetése óta, valamint a Hamász azon kísérleteinek megakadályozása óta, hogy feltöltsék arzenálját és/vagy megtámadják Izraelt a tengerről, valamint figyelembe véve Izrael erőfeszítéseit is. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a blokád katonai haszna jóval meghaladja a polgári lakosságnak okozott károkat.
A Bizottság visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a Gázai övezet tengeri blokádja állítólag a polgári lakosság "kollektív megbüntetése" volt, és rámutatott, hogy senkinek nincs joga megsérteni a tengeri háborús törvényekkel összhangban felállított blokádot, még akkor sem, ha úgy tűnik. túl kemény a polgári lakossággal szemben. A Bizottság arra a határozott és egybehangzó következtetésre jutott:
"A Gázai övezet tengeri blokádjának elrendelése törvényes volt és összhangban van a nemzetközi joggal, tekintettel Izrael biztonságát fenyegető veszélyre és kormányának arra, hogy teljesítse humanitárius kötelezettségeit." [tizenöt]