Kozlov, Alekszandr Alekszandrovics

Alekszandr Alekszandrovics Kozlov
Születési dátum	1837( 1837 )
Születési hely	Szentpétervár
Halál dátuma	1924( 1924 )
A halál helye	Drezda
Affiliáció	Orosz Birodalom
Több éves szolgálat	1877-1913
Rang	lovassági tábornok főhadnagy
Díjak és díjak	Külföldi:

Alekszandr Alekszandrovics Kozlov ( 1837 - 1924 ) - lovassági tábornok (1896), tábornok adjutáns (1905), szentpétervári rendőrfőkapitány (1881-82), moszkvai rendőrfőkapitány (1878-81 és 1882-87), moszkvai főkormányzó (1905. április 14. – július 15.). A. A. Kozlov nevéhez fűződik a moszkvai főkormányzók intézetének helyreállítása, amelyet a legmagasabb rendelet 1905. január 1-jén felfüggesztettek.

Életrajz

Szentpéterváron született egy régi nemesi családban, Nyizsnyij Novgorod tartomány nemeseitől származott. A támadás hősének, Izmail N. D. Arsenyevnek a dédunokája .

A Corps of Pages végén , 1855-ben zászlósként szabadon engedték az Életőrző Izmailovszkij-ezredhez , amelynek egy időben apja, Alekszandr Pavlovics Kozlov vezérőrnagy volt a parancsnoka . Ezután több évig az 1. lövészzászlóalj mentőőrségénél szolgált, majd 1861-ben a lovassághoz került. Majd a csendőrhadtestben szolgált .

Moszkvai rendőrfőkapitányi hivatali ideje alatt teljes bizalmat és megértést élvezett az akkori főkormányzó, V. A. Dolgorukov herceg részéről . 1880. szeptember 25-én Kozlov jelentést küldött a Rendőrkapitányság igazgatójának, I. O. Velio bárónak (tervezet a titkos nyomozási osztályról), amelyben elemezte a moszkvai politikai kutatások helyzetét, és kifejtette véleményét a rendőrség megszervezéséről. új tanszéki szerv. Kozlov projektje szerint hét munkaterületet jelöltek ki a leendő osztály számára. Másnap parancsot küldtek Kozlov tábornoknak egy titkos-nyomozó osztály azonnali létrehozására. Ő vezette a III. Sándor császár által 1884 -ben létrehozott „ Moszkvai főrendőr vezetése alatt álló gyári ügyek ideiglenes bizottságát ”, jogában állt személyes magyarázatra meghívni a gyártókat, tenyésztőket és munkásokat.

Szergej Julijevics Witte gróf a következőképpen beszélt róla: "... Kozlov tábornok, de nagyon rendes ember, de természeténél fogva nem "rendőr" ember. De V. F. Dzsunkovszkij csendőrfőnök szerint „A. A. Kozlov nagyon nagy rokonszenvet és tiszteletet érzett a lakosság minden szegmense körében, nem zárva ki a munkásokat és a hétköznapi embereket, valamint a fiatal diákokat sem. Nyíltan pártfogolta a korán megözvegyült Margarita Ottovna Mamontova kereskedőt, a pletykák szerint két lányának apja volt [1] . Agglegény lévén Kozlov nem titkolta gyengéd érzelmeit Margarita Ottovna iránt, minden nap meglátogatta (szemben lakott), lányainak gyámja volt, és nagy hatással volt nevelésükre.

1887 -ben A. A. Kozlovot a kuratórium moszkvai jelenlétének tiszteletbeli őrévé nevezték ki. Részt vett az orosz-japán háború frontjáról érkező beteg és sebesült katonák elhelyezési problémájának megoldásában is .

Az Arbat részben lakott G. G. Gagarin herceg házában a Tverszkoj körúton (más néven a Bolshaya Nikitskaya utca 28-as számú háza ) [2] [3] (1923-ban e ház helyén K. A. Timirjazev emlékművét emelték ). Részt vett a moszkvai városvezetés és a fővárosi rendőrség új államainak összeállításában. A moszkvai főkormányzói poszthoz Kozlov nagyon lágyszívűnek bizonyult. 1905. május közepén Kozlov engedélyt adott a polgármesternek, P. A. Shuvalov grófnak , hogy keresztény szertartás szerint temesse el Savva Timofejevics Morozovot , a manufaktúra tanácsadóját , aki a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett. Kozlov moszkvai főkormányzó függetlensége felülmúlta az uralkodó várakozásait, ezért Kozlov engedélyezte a moszkvai tanács vezetőjének, F. A. Golovinnak, hogy Zemszkij-kongresszust tartson (1905. július 6-8. Moszkvában, Pavel Dmitrijevics Dolgorukov házában a Bolsaján ). Znamenka).

A kongresszus nyitónapján ugyan mindenki oszlatási parancsot adott a rendőrség, de amikor a jelenlévők megtagadták a oszlatást, csak átírták őket a rendőrök, akik aztán elhagyták a házat. Válaszul magának az uralkodónak a kongresszus bezárására irányuló követelésére, amelyet a csendőrtestület főnöke, D. F. Trepov közvetített , Kozlov főkormányzó azt mondta, hogy kényelmetlen a kongresszus megtiltása a rendőrségi látogatás után. A megdöbbent uralkodó állásfoglalást hagyott Trepov jelentésére: "Hol vannak hűséges szolgáim?" Nem meglepő, hogy A. A. Kozlov nem sokáig maradt a kormányzói poszton. A moszkvai polgármester , P. P. Shuvalov gróf meggyilkolása után (1905. július 15.) pedig elbocsátották a főkormányzói posztból.

Egészségi okok miatt otthagyta a szolgálatot, és külföldre ment kezelésre. Először Berlinben , majd Franciaországban telepedett le. Zinaida Grigorievna Morozova emlékirataiban megjegyzi, hogy A. A. Kozlov különös ember volt, de őszinte, tisztességes és őszinte. 88 éves korában halt meg Drezdában ( Németország ).

Testvér - Kozlov, Pavel Alekszandrovics (1841-1891), 1864- ben Nikolai Alekszandrovics Tsarevics , később Alekszandr Alekszandrovics Tsarevics adjutánsa volt .

Szolgáltatási rekord

• 1855  – Június 11- én aktív szolgálatot kezdett az Életőrző Izmailovszkij Tartalékezred zászlósaként. Részt vett az 1855-ös hadjáratban.
• 1857  - április 7-én kapta meg a hadnagyi rangot .
• 1858  – március 23-án hadnagyi rangot kapott
• 1861  - 1865. április 29-től november 24-ig A. A. Suvorov szentpétervári katonai főkormányzó adjutánsa .
• 1861.  augusztus 30. kapitányi rangot kapott .
• 1863  - április 17-én kapitányi rangot kapott .
• 1865  - november 24-től 1869 március 18-ig rigai rendőrfőnök.
• 1866  - április 17-én ezredesi rangot kapott .
• 1869  - március 18-tól 1873 április 2- ig a szentpétervári rendőrfőkapitány segédje.
• 1870 - Ő Birodalmi Felsége adjutánssá  nevezték ki.
• 1872  – április 16-án megkapta Őfelsége kíséretének vezérőrnagyi rangját.
• 1873  - 1878. április 2-tól július 26- ig F. F. Trepov szentpétervári polgármester asszisztense .
• 1878  - október 14-től 1881 augusztus 13-ig moszkvai főrendőr .
• 1881  - Augusztus 12- én aláírták a legmagasabb szintű rendeletet "Szentpétervár főváros vezetésének átalakításáról".
• 1881  - augusztus 13-tól július 26-ig, szentpétervári rendőrfőkapitány . Kozlov szentpétervári uralkodása a város első telefonközpontjának megnyitása miatt emlékezetes.
• 1882  - március 26-tól július 26-ig a szentpétervári rendőrfőnök és a Csendőrök Különhadtestének vezérkari főnöki posztjának javítása .
• 1882  - július 26-tól 1887 január 11-ig moszkvai főrendőr.
• 1883.  május 30. altábornagyi rangot kapott .
• 1887  – Január 17 -én a moszkvai jelenlét tiszteletbeli gyámjává nevezték ki.
• 1896  – július 12-én kapott tábornoki rangot a lovasságtól.
• 1900  - nyugdíjas.
• 1905  - április 14-től július 15-ig moszkvai főkormányzó . Az 1905. április 14-i névleges legfelsőbb rendelettel nevezték ki.
• 1905  – Ő császári felsége tábornokhelyettesévé nevezték ki.

Díjak

• 3. osztályú Szent Anna-rend (1862);
• Szent Vlagyimir 4. osztályú rend (1863);
• 2. osztályú Szent Stanislaus-rend (1864);
• 2. osztályú Szent Anna-rend (1867);
• Szent Vlagyimir 3. osztályú rend (1869);
• kinevezése a császári felség és a királyi kegy helyettesének (1870);
• Királyi kegy (1871);
• vezérőrnagyi rang és kinevezés őfelsége kíséretébe (1872);
• I. osztályú Szent Stanislaus-rend és királyi kegyelem (1874);
• Szt. Anna rend 1. osztályú és köszönet őfelségének (1877);
• 2. osztályú Szent Vlagyimir-rend (1881);
• A legnagyobb szívesség (1882);
• A legmagasabb kegy, altábornagyi rang és egy arany, gyémánttal kirakott tubákdoboz ő Császári Felsége képével, a rend helyreállításáért és fenntartásáért Moszkvában III. Sándor koronázása idején (1883. május);
• aranyérem a Megváltó Krisztus-székesegyház építésének befejezésének és felszentelésének emlékére (1883. június);
• a Fehér Sas Rend (1887);
• Szent Sándor Nyevszkij-rend (1891);
• A Szent Sándor Nyevszkij-rend gyémántjelvényei és lovassági tábornoki rangja (1896);
• I. osztályú Szent Vlagyimir-rend (1901);
• kinevezése ő birodalmi felsége vezérhelyettesévé (1905) .

Külföldi:

• Württembergi Friedrich 2. osztályú rend (1872);
• Arden Franz Josef osztrák parancsnoki kereszt csillaggal (1872);
• Porosz Koronarend , csillaggal ellátott fokozat (1873);
• Francia Becsületrend parancsnoki keresztje (1873);
• Osztrák Ferenc József-rend, I. osztály (1874);
• Perzsa Oroszlán és Nap Rend, I. osztály (1874);
• Svéd Szent Olaf-rend, 1. osztály (1877);
• I. Dániel herceg montenegrói 1. osztályú rendje (1883);
• „Szent Sándor” bolgár rend, 1. osztály (1883);
• Katolikus Izabella Spanyol Rend, I. osztály (1883);
• I. osztályú Wurtenberg Friedrich-rend (1883);
• Takova 1. osztályú szerb rend (1884);
• Az Ernesztin-ház Nagykeresztjének szász-meiningeni rendje (1885).

Jegyzetek

1. ↑ Lánya , Margarita Kirillovna Morozova (házasság előtt - Mamontova), a művészetek elismert mecénása, Mika Morozov édesanyja volt, akit V. A. Szerov híres portréja ábrázol .
2. ↑ Minden Moszkva-1903 . Letöltve: 2022. május 12. Az eredetiből archiválva : 2022. május 12. (határozatlan)
3. ↑ Minden Moszkva-1903 . Letöltve: 2022. május 12. Az eredetiből archiválva : 2022. május 12. (határozatlan)

Irodalom

• Az orosz titkosszolgálatok enciklopédiája / Összeállította: AI Kolpakidi. - M . : AST, Astrel, Transitkniga, 2004. - S. 111-112. — 800 s. — ISBN 5-17018975-3 .

Források és linkek

• A tábornokok listája szolgálati idő szerint. Szentpétervár, Katonai Nyomda, 1906.
• Guryev V.I. Egy személy, akivel üzletelni lehet // Moscow Journal. - 2012. - 4. sz . - S. 16-20 . — ISSN 0868-7110 .
• Kozlov, Alexander A. // Projekt "Orosz hadsereg a nagy háborúban". (Orosz)