Thanom Kitticachon | |||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
thai ถนอม กิตติขจร | |||||||||||||||||||||||||||||
Thaiföld miniszterelnöke | |||||||||||||||||||||||||||||
1963. december 9. - 1973. október 14 | |||||||||||||||||||||||||||||
Uralkodó | Ráma IX | ||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Sarit Tanarat | ||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Sanya Thammasak | ||||||||||||||||||||||||||||
Thaiföld miniszterelnöke | |||||||||||||||||||||||||||||
1958. január 1. - 1958. október 20 | |||||||||||||||||||||||||||||
Uralkodó | Ráma IX | ||||||||||||||||||||||||||||
Előző | Pot Sarasin | ||||||||||||||||||||||||||||
Utód | Sarit Tanarat | ||||||||||||||||||||||||||||
Születés |
1911. augusztus 11. Tak (tartomány) , Sziámi Királyság |
||||||||||||||||||||||||||||
Halál |
2004. június 16. (92 éves) Bangkok , Thaiföld |
||||||||||||||||||||||||||||
Házastárs | Jongkol Thanad-rob [d] | ||||||||||||||||||||||||||||
Oktatás | National War College | ||||||||||||||||||||||||||||
Szakma | Katonai | ||||||||||||||||||||||||||||
A valláshoz való hozzáállás | buddhizmus | ||||||||||||||||||||||||||||
Autogram | |||||||||||||||||||||||||||||
Díjak |
|
||||||||||||||||||||||||||||
A hadsereg típusa | Thaiföldi erők | ||||||||||||||||||||||||||||
Rang | Tábornok | ||||||||||||||||||||||||||||
csaták | |||||||||||||||||||||||||||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Thanom Kittikachon tábornagy ( thai. ถนอม กิตติขจร , 1911. augusztus 11., Tak tartomány , Sziámi Királyság - 2004. június 16., Thaiföld miniszterelnöke (Thaiföld miniszterelnöke, 91. 91. és 98. thaiföldi állam , Bangkok 16-98 . thaiföldi állam ).
Az önkormányzati iskolában érettségizett, majd kadéthadtestet végzett, majd Chiang Mai -ban egy gyalogezredben szolgált . Később a National War College-ban végzett. A második világháború alatt Burmában szolgált , 1947-ben alezredesi rangban részt vett a Sarit Thanarat ezredes által szervezett katonai puccsban . Nem sokkal a puccs után Tanomot ezredessé léptették elő, és a 11. gyaloghadosztály parancsnoka lett. 1951-ben országgyűlési képviselővé nevezték ki, és még ugyanebben az évben vezérőrnaggyá léptették elő.
1953 februárjában kitüntette magát a Pibunsonggram diktatórikus rezsimje elleni felkelés leverésében , és altábornagyi rangot kapott. Thaiföldet képviselte a koreai háború végét jelző ceremónián 1953 júliusában. 1957-ben támogatta Sarit Thanaratot a Pibunsonggram elleni puccs megszervezésében, majd kinevezték védelmi miniszternek Pot Sarasin kabinetjében . P. Sarasin lemondását követően Tanom négycsillagos tábornoki rangot kapott, és 1958. január 1-jével elfoglalta a miniszterelnöki, védelmi miniszteri és hadseregparancsnoki posztot. 9 hónap elteltével Sarit Tanarat a hatalmat a kezében összpontosította, és Tanomot miniszterelnök-helyettesnek, védelmi miniszter-helyettesnek és hadseregparancsnok-helyettesnek nevezte ki. Tanom ezekben a pozíciókban maradt S. Tanarat 1963-ban bekövetkezett haláláig. S. Tanarat halála másnapján, 1963. december 9-én Tanom visszakapta a miniszterelnöki és a hadseregparancsnoki posztot. Egy évvel később Tanomot egyszerre léptették elő tábornokká, a flotta admirálisává és a thai királyi légierő marsalljává . A külpolitikában Thanom folytatta elődje Amerika-barát és antikommunista irányvonalát, ami lehetővé tette, hogy Thaiföld jelentős gazdasági és pénzügyi segítséget kapjon az Egyesült Államoktól a vietnami háború során. A Tanoma-rezsimet hatalmas korrupció jellemezte. 1968 októberében megalapította és vezette a Thaiföldi Egyesült Néppártot.
Az 1969-es parlamenti választások után ismét elfoglalta a miniszterelnöki posztot. Aztán 1971 novemberében puccsot szervezett saját kormánya ellen, arra hivatkozva, hogy meg kell akadályozni a "kommunista beszivárgást". Feloszlatta a parlamentet, és kinevezte magát az Országos Végrehajtó Tanács elnökévé, amely egy évig ideiglenes kormányként működött. 1972 decemberében újra kinevezte magát miniszterelnöknek és egyben védelmi és külügyminiszternek. Thanom Kittikachont, fiát, Narong ezredest és Narong apósát, Prapat Charusathyen tábornok belügyminisztert a lakosság „három zsarnoknak” nevezte.
Nőtt a közvélemény elégedetlensége az uralkodó rezsimmel, az országban diáklázadások kezdődtek az alkotmányos rendszerhez való visszatérés és a parlamenti választások követelése, az úgynevezett "1973. október 14-i felkelés" jelszava alatt., ami a Tanom-rezsim bukásához és a tábornagy Egyesült Államokba meneküléséhez vezetett.
1976 októberében szerzetesi ruhában tért vissza Thaiföldre, és azt tervezte, hogy élete hátralevő részét Bangkok egyik kolostorában tölti. Hazatérése hallgatói tiltakozásokat váltott ki, amelyek a bangkoki Thammasat Egyetem campusán robbantak ki . 1976. október 6-án szélsőjobboldali thai szervezetek képviselői a kormány biztonsági erőivel együtt behatoltak az egyetemre, és brutálisan leverték a tüntetéseket, amelyek számos áldozattal jártak. Még aznap este a katonaság puccsot hajtott végre, és eltávolította a hatalomból Seni Pramot demokratikusan megválasztott kormányát .
Az egyetemi mészárlás után otthagyta a szerzetességet, de soha többé nem lépett be a politikába. 1999-ben Chuan Likphai miniszterelnök javasolta, hogy Thanomot nevezzék ki a királyi gárda tiszteletbeli tagjává, de ez erős nyilvános kritikát váltott ki, és elutasította a kinevezést.
Thanom holttestének hamvasztására 2007. február 25-én került sor Sirikit királynő és legfiatalabb lánya, Chulabhorn hercegnő részvételével a királyi család nevében.
Szótárak és enciklopédiák | ||||
---|---|---|---|---|
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Sziám és Thaiföld külügyminiszterei | ||
---|---|---|
Sziám miniszterei (1871-1939) |
| |
Thaiföld miniszterei (1939-1945) |
| |
Sziám miniszterei (1945-1948) |
| |
Thaiföld miniszterei (1948 óta) |
|