Kirgiz klánok

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. szeptember 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 321 szerkesztés szükséges .

A kirgiz klánok ( Kirgiz uruu ) a kirgizek történelmileg kialakult törzsi és klánszövetségei .

A törzsek fő megkülönböztető tulajdonságai a tamga (ősi jel), az uraan (csatakiáltás), a möör (pecsét), a tuu (zászló) voltak. A biy volt a törzs vezetője . Az önkormányzati szervek a népkurultai (gyűlések) és az aksakalok (vének) tanácsai voltak. A törzsön belüli törzsi megosztottságra az uruk kifejezést használjuk .

A genealógiákat és a történelmi eseményeket sanzhyra ( arab شجرة shazhara szóból ) jegyezték fel. A sanzhyr ismerete minden felnőtt férfi kötelessége volt.

Formáció

A nomád népeknél a törzsi kötelékek fontosabbak voltak, mint az államiság. Ennek oka lehet az a félelem, hogy a formális államszerkezet egy bizonyos klán vagy törzs pozíciójának megerősödését eredményezi, amely képes uralni és megalapítani hatalmát. A klánok és törzsek rugalmasabb szerkezetre törekedtek - törzsi szövetségre, konföderációra. Ennek alapja a törzsek és klánok konszenzusa volt, megőrizve a belső autonómiát [1] .

A Kirgizisztán modern területén megtelepedett kirgiz törzseknek égető szükségük volt egy hatékony katonai-igazgatási rendszer létrehozására, amely szabályozza többek között a nomád táborok és általában a területek használatának kérdéseit [2] . Az írott források szerint a kirgizek törzsi szerkezetének kialakulása a 16. század első felében fejeződött be [3] , ami időben megfelel a kirgiz nép kialakulásának végső szakaszának. A legkorábbi írott forrás, amely a genealógiákat és a szülés eredetét közli, Majmu at-Tawarikh Sayf ad-Din Aksikendi 16. századi kézirata .

A kirgizek törzsi struktúrája két törzsszövetséget foglal magában - Otuz uul és On uul. A törzsek jobb ( On Kanat ) és bal ( Sol Kanat ) szárnyakra csoportosulnak. Otuz uul ( 30 fia ) és On uul ( 10 fia ) együtt egy negyven törzsből álló népet alkot - ( Türk . "kyrk" negyven és "-yz" ősi többes szám utótag vagy "kyrk + oguz" negyven oguz ) [4] .

Genealógia

A kirgizek közös apja a sanzhyra ( arabul شجرة shazhara ) szerint Dolon-biy, akinek három fia volt: Ak uul (jobb szárny), Kuu uul (bal szárny) és Kyzyl uul (Ichkilik csoport). Ak uul és Kuu uul leszármazottai beléptek az Otuz uul törzsszövetségbe. Kyzyl uul leszármazottai megalakították az On uul uniót .

Otuz uul (30 fiú):

1. Ak uul - On Kanat :

2. Kuu uul - Sol Kanat :

He uul (10 fia):

3. Kyzyl uul - Ichkilik :

Otuz uul

Jobb szárny ( Kötélen )

Adigine
Törzs Zhora Bargy Boru Karabagysh Paigut Baaryn Sarttar
szülés
  • Acha-joru → Elchibek, Chaychy, Barak, Korok, Kulkach, Kalcha
  • Ai-joru → Tasma, Tenizbay
  • Atake → Kabát, Boxerek, Chot, Ak Chubak, Ady, Sarala
  • Karakunas
  • Kөdөgөchүn
  • Mangyt
  • Kara barga
  • Sara bargy
  • Khan bargy
  • Taz bargy
  • Elvette
  • Savai
  • Ardai
  • Kokcho uulu
  • Olzhoke
  • Ak buura
  • Anzhyyanchy
  • Bakshilar
  • Támadás
  • Alyx
  • Bayish
  • Balbay
  • Kojoké
  • Babake
  • Bashtyk
  • Dosmat
  • Kalmatai
  • Azhybay
  • Myrzakul
  • Chaabasar
  • Zhanybek
  • Abdyrahman
  • Shaybek
  • Mamyn
  • Alymbek
  • Durmon
  • Dhumo
  • Istálló
  • Alchyn
  • Argyn
  • Ana baaryn
  • Sary baaryn
  • Bala baaryn
  • Kara baaryn
  • Karagan
  • Zhakshylyk
  • dzseki
  • Qashqatai
  • Karamende
  • Kadir
  • Kabilán
  • Konurbay tobu
Tagay
Törzs Boogu Sarybagysh Solto Sayak Zhediger Konurat Suumurun
szülés
  • Tynymseyit
  • Aryk
  • Zhelden
  • Bapa
  • Kydyk
  • Belek
  • Kara-Koynok
  • Jeti Uruk
  • Zhaan bala
  • Zhantai
  • Elchibek
  • Manap
  • Kuntuu
  • Kultuu
  • Geticul
  • Bөlokbay
  • Talkan
  • Shalta
  • Chaa
  • Kogoy
  • Kaba → Kutunai, Beget, Kachkanak
  • Kaiduulat → Karatai, Tolok, Besh Taz, Bai Barak
  • Өydө chekti
  • Saryk
  • Dolu
  • Chekir
  • Satylgan
  • Tokbay
  • Bugubay
  • Bayandy
  • Sára
  • tehát attar
  • Chirak
  • Tashtemir
  • Ulaan
  • Azhybek
  • Bai konok
  • Zhumashbek
  • Kalmaky
  • Kara sakal
  • Maltabar
  • Tezhik
  • Tulkuchok
  • chymchyk
Kara Choro
Törzs Azyk Bagysh Katagan Chekir Sayak Cherik
szülés
  • Bychman
  • Kozugun
  • Bai kuchuk
  • Kosh bika
  • Bodom
  • Kocumbiy
  • Zhankoroz
  • Ymanbek
  • Toruk
  • Katagan
  • Kulzhygach
  • Kurmankozho
  • Choro
  • Yman
  • Ak Chubak
  • Bai Chubak
  • Kuba
  • Taichak
Koko-Naaly → Monoldor
ágak Isten Baaki-biy Baimonol
szülés
  • Alagar → Maani, Chagyr, Cholok Tuuma
  • Aryk
  • Kuusөөk → Nazar, Eshtek, Sarykashka
  • Kara Mongoldor
  • Uluu Kyyra → Baki, Zhakash, Uch Uruk, Saryk, Samtyr, Teyit, Itiybas, Toguz uulu
  • Ortho Kyira
  • Bala Kyira
  • Baimonol
  • ló
  • Esen
  • Kүnүko
Mungush
ágak Jagalmay tamga Kosh tamga
szülés
  • Zhylkeldi
  • Tөöke
  • Japalak
  • Sokolok
  • Mangyt
  • Tөlөykөn
  • Joosh
  • Uluu katyn'-Chot Kara
  • Erke zabkása
  • Kok zhatyk
  • Kөdөgөchүn
  • Sarylar
  • Istálló

Left Wing ( Sol Kanat )

Törzs Kushchu Munduz Basyz Saruu Kína Jetigen Toboi Chonbagysh
szülés
  • Men duulat
    • Taz kushchu
    • Kara kushchu
    • Kok kushchu
    • Sakaldy
    • Kagasty
    • Cheyne
    • Chiljibut
    • Sharanoot
  • Joosh
    • Sabatar
    • Kaimasar
    • Kyrzhy
    • Boochu
    • Kangeldi
    • Uson
  • Bai Munduz
  • Zultai
  • Zulum
  • Zamin
  • Sulduz
  • Lakay
  • Kotkor Munduz
  • Kaldyk
  • Shygai
  • Sherzar
  • Tugulbuka
  • Kudaylat → Kerki tamga, Kylych tamga
  • Baisogur
  • Baktygul
  • Zherenche
  • Kaman
  • Kashka
  • Karake
  • Tөңtөrt → Akkiyiz, Kolpoch
  • Tubay → Alakchyn, Besh-hegy, Bala saruu
  • Kirkuul → Agynay, Keldey, Beshkaman, Machak
  • Togunai
  • Kurkurөө
  • Baitik
  • Buudai
  • laktanya
  • Tөңtөgөr
  • Tömön tamga
  • Bөgөzhү
  • kirgiz
  • Kybal
  • Derbish
  • Kaldo
  • Karabash
  • Murat
  • Chalay
  • Kyzyl Tebetei
  • Chong toboi
  • Azykaly
  • Canadabas
  • Kulan saryk
  • Bechyne
  • Michak
  • Tynchyn
  • Keelen
  • Kalmak

He uul - Ichkilik

Jobb szárny ( Kötélen )

Törzs Kesek Teyit Boston Dөөlөs Orgu
szülés
  • Baikesek
  • Karakesek
  • Boru bash
  • Avai kesek
  • Jookesek
  • Chuchuk
  • Sary uisun
  • Kara uisun
  • Eshkara
  • Kyzyl ayak
  • Boloksary
  • tehát attar
  • Kara Teyit
  • Sary teyit
  • Chal teyit
  • Bai teyit (Bayat)
  • Aryk teyit
  • Chon teyit
  • ujgur teyit
  • Zhaman teyit
  • Chapan teyit
  • Aytemir teyit
  • Tokum teyit
  • Chegitir teyit
  • Surunchek
  • Kashka
  • Kutaly
  • Karatai
  • Kalcha
  • Kyzyl uul
  • bozbala
  • Zhazar
  • Botmanke
  • Baimat
  • Chong kirgiz
  • Kereyit
  • Kara sakal
  • Zumbul
  • Bulbul
  • Ak echki
  • Maina
  • Merkit
  • Ai tamga
  • Dodon
  • kenzhe
  • Dukon
  • Kok chanak
  • Sára

Left Wing ( Sol Kanat )

Törzs Kypchak Kanada Neugut Nyman Avat Kydyrshaa
szülés
  • Zhamanan
  • Omonok
  • Taz kypchak
  • Sherden
  • Karmysh
  • Toru aigyr
  • Atkachy
  • Bőr shukur
  • Zharty bash
  • Altyk
  • Sakoo Kypchak
  • Kyzyl ayak
  • Kytai Kypchak
  • Sary Kanada
  • Kara cukorka
  • Karanay
  • Alashan
  • Orok tamga
  • oké tamga
  • Uman Kanada
  • Turkmon
  • Ujgur bulga
  • Sharan
  • Urgu
  • Uylar
  • Mokanai
  • Chynatar
  • Sookmurun
  • Karamoyun
  • Tazdar zhabay
  • Zhaiylchy
  • Chaltak
  • Gazdy
  • Karasaadak
  • Mamashtukum
  • Aknazar
  • Chardalay
  • Saky kozhoyar
  • Dosoy
  • Baibol
  • coolball
  • Botoyar
  • Atayar
  • Boztorgoy
  • Bazar-baldar
  • Chandake
  • Wutai
  • menő naiman
  • Kojo Naiman
  • Bөө naiman
  • Myrza Naiman
  • Kiyik Naiman
  • Joonbut naiman
  • Korán naiman
  • Kasharkul Naiman
  • Zhөөrdө naiman
  • Kara Naiman
  • Chapkyldak
  • tatárok
  • Tama
  • mongol
  • Száj
  • Kotozdor
  • Manas
  • tehát attar
  • Tokmok
  • Choate
  • Eshkara
  • Erdene
  • Chandabas
  • kínai

A kazahok, kirgizek és karakalpakok etnikai kapcsolatai

A kirgizek, kazahok és karakalpakok törzsi felépítésének és etno-genetikai kapcsolatainak összehasonlítása:

Etnonym kazahok kirgiz Karakalpaks
Uysun

Senior Zhuz/Uysyn

Ichkilik/Kesek/Sary uisun

-
Kangly Senior Zhuz/Kangly Ichkilik/Candy

Sol Kanat/Saruu/Machak

Kypshak/Kanly
Katagan Senior Zhuz/Shanyshkyly Kanat/Kara Choro/Chekir Sayak/Katagan -
Zhalair Senior Zhuz/Zhalair Solto/Zhalaiyr Zhalair
Kypchak Középső Zhuz/Kypshak Ichkilik/Kipchak Kypshak
Nyman Középső Zhuz/Naiman Ichkilik/Naiman +
Alshyn Junior Zhuz/Alshyn Kanat/Adigine/Paigut/Alchyn +
Mangyt Középső Zhuz/Konyrat/Mangytai/Mangyt A Kanat/Bargy/Mangyt

Kanat/Mungush/Mangyt oldalon

Mangyt
Konurat Középső Zhuz/Konyrat A Kanat/Tagay/Konurat Arys Konyrat
Kesek Junior Zhuz/Alimuly/Karakesek Ichkilik/Kesek -
Kereit Középső Zhuz/Kerei

Junior Zhuz/Zhetyru/Kereit

Ichkilik/Dөөlөs/Kereyit


Mongoldor/Kyira

-
Argyn Középső Zhuz/Argyn Kanat/Adigine/Paigut/Argyn -
Kína Középső Zhuz/Konyrat/Mangytai/Kytay Sol Kanat/Kytay Kína

Megjegyzések: "+" - az adott etnonimával rendelkező törzs képviselői az etnikai csoportba kerültek, de a törzsi vagy törzsi etnonim megőrzése nélkül; "-" - az etnonim hiánya a nép klánjai és törzsei között.

Etnikai kapcsolatok a mongol népekkel

Avat ~ Avgat

Baaryn ~ Baariny

Bargs ~ Barguts

Dөөlөs ~ Tulasy (tөөlөs), járatok

Zhalaiyr ~ Jalairy

Konurat ~ Hungirad

Katagan ~ Khatagin

Kөdөgөchүn ~ Keremuchiny

Noigut ~ Onguty

Sharanoth ~ Sharanuud

A mogolisztáni törzsek listája és lehetséges párhuzamai a kirgizek modern törzsi felépítésében

  1. Kerait = Ichkilik/Dөөlөs/Kereyit
  2. Kangly = Ichkilik/Kandy
  3. Arkanud = Mungush/Arkalyk
  4. Sulduz = Munduz/Sulduz
  5. Doglat = Menduulat Kuscsura és Mongoldorra. Kaiduulat in Sayak.
  6. Choras \u003d Chekir Sayak / Choro. Karachoro genonim.
  7. Kurlagut
  8. Karluk = Ichkilik/Boston, Saruu/Machak, Kushchu/Kardy
  9. Itarchi (laktanya) = Barakk Zhorában, Sayakban és Kytayban
  10. Konchi (sagrychi) = Naiman/Kön
  11. Kuscsi = Kuscsu
  12. Bayrin \u003d Adigine / Baaryn
  13. Kalucsi = Kalcha Bostonba, Teyitbe, Joruba, Karabagyshba
  14. Bulgachi = Ichkilik másik neve
  15. Arlat
  16. Barlas
  17. Dokhtui
  18. Barki (yarks) = Adygin/Bargy
  19. Ordabegi
  20. Mekrit
  21. Shunkarchi
  22. Narin (bayrin) = Naryn helynév, Baaryn
  23. Dolan = genonim Dolon-biy, az ujgurok-dolánok származásuk szerint kirgiznek tartották magukat (Abramzon)
  24. Balykchi
  25. Noigut = Ichkilik / Noigut
  26. Chegraki = Teyit / Chogorok.
  27. Mogulok = Mongoldor
  28. Cherik = Cherik

Település területe

Lásd még

Linkek

  1. Olzsobaj Karatajev. kirgiz etnonymder sozdugu. — KTU Manas. - 2003. - P.265.

Jegyzetek

  1. ↑ Andrzej Wierzbicki. [ http://ivran.ru/f/Central_Eurasia_2018_2.pdf A nomádizmus és a törzsi vallás történelmi, politikai és társadalmi-gazdasági vonatkozásai Közép-Ázsia népei között] // Journal "Central Eurasia". Keletkutató Intézet RAS .. - 2018. - P. 37-63 . — ISSN 2618-7051 . Archiválva az eredetiből 2021. január 22-én.
  2. ↑ Mokeev A. Kirgiz Altajban és Tien Shanban: A kirgiz nép etnikai és politikai történetének szakaszai a második felében. IX-szer. 18. század . — KTU Manas. - 2010. - S. 278.
  3. ↑ Xiyu zhi (A nyugati földek leírása) . — Anyagok a Kirgiz és Kirgizisztán történetéhez (Kivonatok a Kr. e. 2. század kínai forrásaiból – 18. század). - Bishkek: KTU Manas, 2003. - T. 2. - S. 202-210. Archiválva : 2020. december 5. a Wayback Machine -nél
  4. ↑ Pulleyblank, Pl. The Name of the Kirghiz  // Central Asiatic Journal. - 1990. - T. 34 , sz. 1/2 . – S. 98–108 . — ISSN 0008-9192 . Az eredetiből archiválva : 2021. január 17.