Ciprus tompa | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
tudományos osztályozás | ||||||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekKincs:magasabb rendű növényekKincs:edényes növényekKincs:vetőmag növényekSzuper osztály:GymnospermsOsztály:TűlevelűekOsztály:TűlevelűekRendelés:FenyőCsalád:CiprusNemzetség:ciprusKilátás:Ciprus tompa | ||||||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||||||
Chamaecyparis obtusa ( Siebold & Zucc. ) Endl. (1847) |
||||||||||||||||
természetvédelmi állapot | ||||||||||||||||
IUCN 3.1 közel veszélyben : 42212 |
||||||||||||||||
|
A fénytelen levelű ciprus ( lat. Chamaecȳparis obtūsa ) vagy a hinoki fás szárú növény, a ciprusfélék ( Cupressaceae ) családjába tartozó ciprusfélék ( Chamaecyparis ) nemének faja .
Fa 25-30 (50) m magas. A korona kúp alakú, az ágak egymástól távol helyezkednek el. Kérge vörösesbarna, sima.
Levelei tompa, nyomott, világoszöldek.
A női kúpok gömb alakúak.
Európában 1861 óta honosították meg. A Nagy Péter Botanikus Kertben 12 évesen 1,74 m magas fa. Legjobb fejlődését hűvös, nedves nyárral és enyhe telekkel, gazdag talajokon és jó fényviszonyok mellett éri el [1] .