Kimrsky kerületben

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. április 7-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
kerület [1] / önkormányzati kerület [2]
Kimrsky kerületben
Zászló Címer
é. sz. 56°52′. SH. 37°21′ hüvelyk e.
Ország  Oroszország
Tartalmazza Tver régió
Magába foglalja 14 önkormányzat
Adm. központ Kimry városa (nem tartozik a kerületbe)
kerületi vezető Neszterova Antonina Ivanovna
Adminisztráció vezetője Mironova Irina Nikolaevna
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1929. július 12
Négyzet 2513,75 [3]  km²
Időzóna MSK ( UTC+3 )
Népesség
Népesség

11 121 [4]  fő ( 2021 )

  • (0,9%)
Sűrűség 4,42 fő/km²
Digitális azonosítók
OKATO 28 228
OKTMO 28 628
Hivatalos oldal
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Kimrszkij járás  közigazgatási -területi egység ( raion ) és település ( községi körzet ) Oroszországban , Tver régiójának délkeleti részén .

Az adminisztratív központ Kimry városa , amely nem szerepel a kerületben, és külön városi kerületet alkot .

Földrajz

Területe 2514 km².

A terület határai:

A fő folyók a Volga és a Medvedica , a Rudomoshi, a Malaya Puditsa és a Bolshaya Puditsa mellékfolyóival.

Történelem

A 19. század - 20. század elején a járás területe a Tver tartomány Korcsevszkij , Kasinszkij és Kaljazinszkij körzeteihez tartozott . A Kimrsky kerület önkiáltással alakult meg 1918. április 2-4. Ezzel egy időben két Kalyazin volosztot, Taldomskaya és Belogorodskaya csatoltak. A tartományi hatóságok két hétig gondolkodtak, mit kezdjenek ezzel az önkénnyel, de mivel Kimrinek volt a legerősebb bolsevik pártszervezete a tartományban, és Korcsevában csak egy bolsevik volt, egyetértettek abban, hogy a Korcsevo területén két megye létezik. kerület. 1918 novemberében a Belügyi Népbiztosság végre legalizálta az új megyét. A Kaljazinszkij kerülettel kapcsolatos kérdést kompromisszumos megoldással oldották meg: a Volgával szomszédos falvaknak csak egy része került át a Kimrszkij körzetbe. A megyei választmány első elnöke P. M. Vikman volt. Három hónappal később D.S. Bazanov váltotta fel.

A Kimrszkij körzet 1929. július 12-én alakult a moszkvai régió Kimrszkij körzetének részeként . A körzetbe Kimry városa és a községi tanácsok tartoztak: Azarovsky, Akatovsky, Batratsky, Basharinsky, Bereznikovsky, Boguninsky, Bolse-Vazilevsky, Borkovsky, Borodinsky, Brevnovsky, Brekhovsky, Bronnitsky, Vladyshevsky, Vysokovsky, Glazovsky, Gumomidnovsky, Glazovsky, Gomomidnovsky , Zsilinszkij , Zsukovszkij, Zaszlonszkij, Zolotilovszkij, Ivankovszkij, Iljinszkij, Isajevszkij, Kajurovszkij, Kotovarovszkij, Krevszkij, Kucsinszkij, Larcevszkij, Mazlovszkij, Malo-Szemenovszkij, Medveditszkij, Mihejevszkij, Nyezdenovszkij, Nyekvovski Passzszkij Noszelovszkij,,,, , Podberezsky , Pokrovsky, Prislonsky, Romanovsky, Roslyatinsky, Savelovsky, Selishchensky, Smensky, Sobolevsky, Sotsky, Spirovsky, Staronikolsky, Staroselsky, Strelchikhinsky, Sztroevszkij, Szirkinszkij, Titovszkij, F. Filippszkij, Csersztinovszkij, Filipnyjni, Shetenin, Trinity-Kochkinvszkij, Shetenin , Shiblinsky , Shikovsky, Shutovsky, Jurinszkij és Jurkinszkij.

1931. augusztus 30-án a következő községi tanácsokat helyezték át a megszüntetett Goritszkij körzetből Kimrszkijbe: Beljajevszkij, Vandysevszkij, Verbilkovszkij, Vereinszkij, Verinszkij, Gainovszkij, Goricszkij, Gorozsankinszkij, Dubrovszkij, Zarucsevszkij, Zinovikhinszkij, Koskin, Kiszelevszkij, Krosszkij Nikolo-Neverevsky, Novonikitsky, Pechetovsky, Pravdovsky, Pustyrsky, Radomensky, Rusilovsky, Rybushkinsky, Seletsky, Silovsky, Stoyantsevsky, Tvorogovsky, Chuhovsky és Yakimtsevsky.

1934. február 11-én megszüntették a Bereznikovszkij, Szavelovszkij és Csernyigov s/s-t. Május 15-én megszűnt az Ivankovszkij és Filippovszkij s/s. A Yurkinsky s/s-t Alekszandrovszkijra keresztelték át.

1935. január 29- én a Kimrszkij körzet az újonnan alakult Kalinin régió része lett [5] .

A modern Kimrsky kerület északnyugati része 1935-1963 között a Goritsky kerület része volt .

A kerület területén található a Vjaticsi ókori temetkezési halma, akik az i.sz. 5. század óta éltek itt. A Volga bal partján volt, Pleshkovo falutól északkeletre . 1980-1982 - ben régészeti ásatásokat végeztek itt, a leleteket a Kimry Múzeumba küldték .

Népesség

Népesség
1939 [6]1959 [7]1970 [8]1979 [9]1989 [10]2002 [11]2009 [12]2010 [13]2011 [14]
58 673 28 335 27 689 20 417 18 439 15 604 14063 13 190 13 121
2012 [15]2013 [16]2014 [17]2015 [18]2016 [19]2017 [20]2018 [21]2019 [22]2020 [23]
12 920 12 711 12 353 12 232 12 064 11 971 11 779 11403 11 238
2021 [4]
11 121
Urbanizáció

A városi lakosság ( Bely Gorodok ) a járás összlakosságának 16,56%-át teszi ki.

Közigazgatási-önkormányzati struktúra

Kimrsky járás a régió közigazgatási-területi szerkezetét tekintve 14 települést foglal magában [24] [25] .

A községi körzet a helyi önkormányzati szervezet keretében 14 községre tagolódik , ebből egy városi és 13 vidéki település [26] :

Nem.Önkormányzati
szerv
Közigazgatási központ
Települések száma
_
Népesség
(fő)
Terület
(km²)
1e-06Városi települések:
egya Bely Gorodok faluFehér városegy 1842 [4]1,34 [3]
1.000002Vidéki települések:
2Bykovsky vidéki településRadomino falu28 277 [4]121,05 [3]
3Goritsky vidéki településGoritsy falu47 1263 [4]265,97 [3]
négyIljinszkij vidéki településIlinszkoje falu42 1338 [4]289,73 [3]
5Krasznovszkoje vidéki településKrasznoje falu24 318 [4]144,18 [3]
6Malovasilevsky vidéki településMaloye Vasilevo falu21 857 [4]134,37 [3]
7Neklyudovskoye vidéki településfalu Neklyudovo24 313 [4]138,46 [3]
nyolcPechetovskoe vidéki településPechetovo falu56 326 [4]246,04 [3]
9Volga vidéki településPrivolzhsky település36 880 [4]265,99 [3]
tízSztojancevó vidéki településStoyantsy falutizenöt 224 [4]115,40 [3]
tizenegyTitovskoe vidéki településTitovo falu19 787 [4]130,37 [3]
12Ustinovszkoje vidéki településUstinovo faluharminc 353 [4]145,12 [3]
13Fedorovskoe vidéki településFedorovka falu19 630 [4]165,90 [3]
tizennégyKözponti vidéki településKözponti falu56 1713 [4]349,83 [3]

Települések

A Kimrsky körzetben 418 település található.

Közgazdaságtan

Közlekedés

A régió legnagyobb közlekedési csomópontja Kimry városa, Goritsy falu pedig egyben a kerületek közötti útkereszteződés is . Kimri és Moszkva távolsága 133 km, Tver 100 km, Iljinszkij - 15, M. Vasileva - 22, Gorits - 53, Bykov - 65, Krasznoj - 73, Paskin - 30, Ustinov - 30, Nyekljudov - 38, Fedorovka - 10 , Dubna - 18, Bely Gorodok - 16, Privolzhsky - 18 km.

1956 - tól 2009 -ig Iljinszkoje község közelében működött a Kimry tőzegipari vállalkozás keskeny nyomtávú vasútja, amely mentén a tőzegmezőkről mart tőzeget szállítottak egy tőzegbrikett üzembe.

Kultúra

2011 óta a történelmi rekonstrukció " Epic Coast " fesztiválját minden évben megrendezik a Kimrsky kerületben, kormányzati szervek támogatásával. 2018-ban a fesztivál a TurStat elemző ügynökség szerint bekerült a 3 legjobban várt oroszországi esemény közé , és megkapta a rangos Russian Event Awards nagydíját is a „Legjobb történelmi turisztikai esemény” [27] jelölésben .


Jegyzetek

  1. A tveri vidék közigazgatási-területi szerkezete szempontjából
  2. A tveri vidék önkormányzati szerkezete szempontjából
  3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 Tver régió. Az önkormányzat teljes földterülete . Letöltve: 2016. június 7. Az eredetiből archiválva : 2018. augusztus 2..
  4. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  5. Kézikönyv a moszkvai régió közigazgatási-területi felosztásáról 1929-2004 .. - M . : Kucskovói mező, 2011. - 896 p. - 1500 példány.  - ISBN 978-5-9950-0105-8 .
  6. 1939-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió tényleges lakossága régiók és városok szerint . Letöltve: 2013. november 20. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16..
  7. 1959-es szövetségi népszámlálás. A városok és más települések, körzetek, regionális központok és nagy vidéki települések tényleges népessége 1959. január 15-én az RSFSR köztársaságaiban, területein és régióiban . Letöltve: 2013. október 10. Az eredetiből archiválva : 2013. október 10..
  8. 1970-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió városainak, városi jellegű településeinek, kerületeinek és regionális központjainak tényleges lakossága az 1970. január 15-i népszámlálás szerint a köztársaságokra, területekre és régiókra vonatkozóan . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  9. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR, autonóm köztársaságok, autonóm régiók és körzetek, területek, régiók, körzetek, városi települések, faluközpontok és 5000 főt meghaladó lakosságú vidéki települések tényleges lakossága .
  10. 1989-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió, az RSFSR és területi egységeinek lakossága nemek szerint . Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án.
  11. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - regionális központok és 3 ezer fős vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  12. Az Orosz Föderáció állandó lakosságának száma városok, városi típusú települések és kerületek szerint 2009. január 1-jén . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  13. - _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 50 51 52 53 54 55 56 56 57 58 59 61 62 63 64 65 66 67 68 68 69 70 71 72 73 74 76 77 78 78 78 82 82 83 84 85 86 87 88 89 90 92 92 94 95 96 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 98 100 101 101 101 104 104 106 106 106 106 107 108 109 110 110 111 112 114 115 115 116 117 118 118 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 137 138 139 140 141 142 143 144 147 148 148 148 149 149 150 151 152 153 154 155 155 155 159 160 160 161 162 163 164 164 165 167 167 168 170 171 172 173 174 175 177 177 178 178 181 182 184 185 187 188 189 190 191 192 193 196 196 196 196 196 _ _ 200 201 202 204 205 206 208 208 208 210 _ _ _ 211 212 212 213 214 215 216 217 218 219 220 220 222 223 224 224 225 226 227 228 229 230 232 233 234 235 236 237 239 240 241 242 243 245 246 247 248 248 249 250 251 252 253 254 255 256 257 258 259 260 261 262 263 264 265 266 267 268 269 270 271 272 273 274 275 276 27 7 278 279 280 281 282 283 284 285 286 287 288 289 290 291 292 293 294 295 296 296 297 298 299 300 301 302 304 305 306 307 308 309 311 312 313 314 315 316 316 319 320 320 320 322 322 _ _ _ _ 327 328 329 330 331 332 333 334 335 336 336 337 339 340 341 342 343 344 345 346 347 349 350 352 353 354 355 356 356 366 366 366 366 366 366 366 366666666666666666666666666666666666666666666666666666666666666666666 . _ _ 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 366 377 378 379 380 381 382 383 384 385 386 386 387 388 389 390 391 392 393 394 395 396 397 398 398 399 400 401 403 404 405 406 408 409 410 412 413 414 415 416 418 418 Össz- orosz Össz-orosz Cescene 2010 év. A tveri vidék települései
  14. Tver régió. A becsült lakosságszám január 1-jén
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  17. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  20. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  21. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  22. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  23. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17.
  24. Törvény "A Tveri régió közigazgatási-területi szerkezetéről" . Letöltve: 2019. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2016. november 3..
  25. A Tveri régió közigazgatási-területi egységeinek és területi egységeinek nyilvántartása . Letöltve: 2022. április 7. Az eredetiből archiválva : 2021. január 14.
  26. A tveri régió 2005. február 28-i törvénye, N 30-ZO "A "Kimrsky kerület" Tveri régió önkormányzatának területének részét képező települések határainak megállapításáról és városi státusz megadásáról, vidéki település" . Letöltve: 2019. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 24.
  27. Az "Invasion" és az "Epic Coast" szervezői mesterkurzust tartanak a rendezvényturizmus területén dolgozó szakemberek számára . A Tveri régió Idegenforgalmi Minisztériumának hivatalos honlapja - 2018.11.23.

Linkek