Katolikus Egyetem Esterházy Károly

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2020. július 18-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Esterházy Károly Egyetem
lógott. Eszterházy Karoly Katolikus Egyetem
nemzetközi cím Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Korábbi nevek lógott. Eszterházy Károly Egyetem
Az alapítás éve 1774
Rektor Paytok-Tary Ilona [d] [1]
hallgatók 8500
Weboldal uni-eszterházy.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Esterházy Károly Catholic University of Applied Sciences [2] ( Hungarian Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, 2021. augusztus 1-ig - Eszterházy Károly Egyetem ) is a university in the Hungarian city of Eger . 1774 -ben alakult ; 1989 - ben nevezték át alapítója, Esterházy Karoy püspök tiszteletére. Több mint 8000 diák tanul ezen az egyetemen ; épületei városszerte helyezkednek el, és magukban foglalják a legtágasabb barokk stílusú épületet [3] .

Korábbi címek

Az Esterházy Károly Műegyetemnek több neve is volt a múltban: Líceum , Nevelési Főiskola (1828-tól), Nevelési Főiskola, Egri Tanári Főiskola (1962-től), Tanári Főiskola. Ho Si Minh (1969 óta), Tanári Főiskola. Eszterházy Károly (1990-től), 2000. január 1-től 2016. június 30-ig "Eszterházy Károlyról elnevezett főiskola" volt.

Történelem

1761-ben Barocki Ferenc úgy döntött, hogy egri szemináriuma a Pazman Péter által alapított Nagiszombati Egyetemmel azonos úton fejlődik , amely akkor három fakultásból ( teológiai , bölcsész és jogtudományi ) állt. Az új oktatási intézmény építési terveit Josef Ignaz Gerl (1734-1798) készítette.

Ferenc utóda, Esterházy Károly orvosi karral egészítette ki ezt a koncepciót , feltételezve, hogy ez lesz Magyarország első négykaros egyeteme . Az egyetemalapításhoz Mária Terézia császárnő engedélyére volt szükség : Károly elődje, Barocki Ferenc negatív véleménye miatt elutasította az egyetemalapítási javaslatot. A jövőbeni siker reményében Esterházy az eredeti terveknek megfelelően folytatta az építkezést, és 1769-ben létrehozta a negyedik kart - ez volt az első egészségügyi oktatási intézmény Magyarországon. Mária Terézia minden igyekezet ellenére a Nagizombati Egyetemet jelölte ki az ország orvosi kutatásainak bázisául – bár a ma Nagyszombatnak nevezett és Szlovákiában található városnak még kórháza sem volt (ellentétben Egerrel, ahol Markhot Ferenc irányította a helyi intézetet). kórház) . Emiatt az egri orvosi kar elvesztette az orvosi cím adományozási jogát, ami az intézmény 1775-ös bezárásához vezetett.

1774-ben új épületben folytatódott a tanítás az egyetemen. Ám az oktatási intézmény már 1777-ben nehéz helyzetbe került: Mária Terézia áthelyezte Budára a nagizombati egyetemet, és nyilvánosan kijelentette, hogy Magyarországon csak egy egyetem lehet. Ettől a pillanattól kezdve az egri oktatási intézmény „líceum” néven vált ismertté.

1784-ben megszűnt a filozófia és a jogi oktatás, a helyi szeminárium 1786- ban Pestre került. Esterházy azonban nem hagyta fel teljesen a terveit. II. József halála után , 1790-ben a filozófia oktatását – a jogi karral és a szemináriummal együtt – helyreállították.

1828-ban Johann Ladislaus Pirker érsek megalapította Magyarország első tanítóképző intézményét: 1852-ben a Líceumba helyezték át, és 1948-ig működött. 1921-től Louis Shkretsanni érsek kezdeményezésére a római katolikus egyházhoz tartozó Felső Kereskedelmi Fiúiskola is működött az épületben .

Ennek eredményeként a Pedagógiai Főiskola fél évszázadon át országos főiskolai szintű intézmény maradt. Az egyetem fennállása alatt több mint harmincezer szakember szerzett felsőfokú végzettséget benne. Ma már az ország minden részéből, de külföldről is érkeznek hallgatók az egyetemre.

Szerkezet

Jegyzetek

  1. Átvette rektori kinevezéset intézményünk vezetője - 2020.
  2. Petrov V. V., Kosheutova O. L. A nemzetközi együttműködés mint kritérium egy egyetem hatékonyságának értékeléséhez  // Siberian Philosophical Journal. - 2014. - T. 12 , sz. 3 . – S. 185–186 . — ISSN 2541-7517 . Archiválva : 2019. május 16.
  3. Lajos, 2001 , p. 10–11.

Irodalom