A laktanyai néprendőrség ( KNP , németül: Kasernierte Volkspolizei ) az NDK Nemzeti Néphadseregének előfutára volt . 1952. július 1-jén jött létre , kezdetben az NDK Belügyminisztériumának harci kiképzési főosztályának egységeként ( ezredként ), a szárazföldi erők több hadosztálya formájában . A főhadiszállás kezdetben Berlin-Adlershofban (Rudover-Chasse), 1954 júniusától Strausbergben volt . A KNP katonai egyenruhája a szovjet hadsereg egyenruhájára emlékeztetett , az egyenruha színe először kék, majd khaki volt .
A Bundeswehr NSZK-beli megalapítására válaszul a KNP személyi állománya - mintegy 100 000 fő - átkerült az újonnan megalakult NDK Nemzeti Néphadseregébe .
1948 októberében a szovjet katonai közigazgatás (SMAD) parancsára a Népi Rendőrség 40 állandó (laktanya) egységét hozták létre , egyenként 250 fővel. A "Német Belügyminisztérium" (DVdI) részeként a " Határrendészeti és Harcerők Osztályának" voltak alárendelve . 1949 júliusában a határrendészetet leválasztották a minisztériumról, és az osztályt "Kiképzési Igazgatóságnak" (VfS) nevezték át (vezetője Wilhelm Zeisser főfelügyelő volt ). Az NDK 1949. október 7-i megalapítása óta a DVdI az NDK Belügyminisztériumává alakult . 1950 áprilisában a Kiképzési Igazgatóság átalakult Harci Kiképzési Parancsnoksággá (HVA), amelynek élén Heinz Hoffmann főfelügyelő állt . Miután a szovjet hatóságok 1952 áprilisában reguláris hadsereg létrehozását javasolták, 1952. július 1-jén Willi Sztof belügyminiszter utasítására a HVA alakulatait a laktanyai néprendőrséggé alakították át.
1952 végétől az NDK vezetésének a védelem és a nehézipar felé egyoldalúan elfogult politikája a lakosság ellátási válságához vezetett. Ez vezetett az 1953. június 17-i felkeléshez , amikor mintegy másfél millióan vettek részt tüntetéseken vagy sztrájkokon. A felkelés leverését főként a szovjet csapatok németországi csoportjának egységei vállalták . Ő vezette a szovjet csapatok NDK-beli főhadiszállásának elnyomását célzó hadműveletet. A felkelés első napján a KNP mindössze 8200 harcost számlált, akik a szovjet hadsereggel ellentétben nem használhattak lőfegyvert. Ám már másnap a KNP vezetése a szovjet adminisztrációval egyetértésben fegyvereket osztott ki az egységeknek, amelyeknek jogában áll használni azokat a sztrájkolók ellen. [1] A lipcsei , drezdai és rostocki tüntetések leverése során a KNP egységei lőfegyverhasználat következtében megsebesültek. Halléban a KNP tagjai agyonlőttek egy tüntetőt. Június 23-ig a KNP (egyenruhában és civilben egyaránt) 2329 résztvevőt vett őrizetbe a felkelésben. [2] Az NDK vezetésének attól való félelme, hogy a KNP egységeinek lakosság elleni bevetése logisztikai problémákba ütközik, és egyben népszerűsége is csökken, a felkelés leverése után azonban nem vált be, komolyan kellett foglalkozniuk a KNP részeinek felszerelésének és megszervezésének kérdéseivel.
1956. január 18-án a Népi Kamara , miután egyeztetett a SED vezetőségével az SZKP Központi Bizottságával, elfogadta az Országos Néphadsereg és a Honvédelmi Minisztérium létrehozásáról szóló törvényt. A törvény elfogadása alkalmából Willi Stof leendő honvédelmi miniszter mondott beszédet a sorkatonai szolgálat közelgő bevezetésével kapcsolatban. [3] A KNP strausbergi székháza az NDK Nemzetvédelmi Minisztériumává (MfNV) alakult.
Az NPA létrehozását a SED által szervezett propagandakampány kísérte. Vállalkozások és pártszervek határozatokat fogadtak el az NPA megalakulása mellett; "hű polgárok" táviratait küldték az NDK vezetőségéhez azzal a kéréssel, hogy hozzanak létre hadsereget Nyugat-Németország újrafegyverzésére válaszul. A SED belső dokumentumai azonban negatív hozzáállást fogalmaztak meg az NDK újrafelfegyverzésével kapcsolatban az értelmiség, a fiatalok és az egyházi körök körében, elsősorban az életszínvonal csökkenésétől és a katonai szolgálat bevezetésétől való félelem miatt. Időnként névtelen tiltakozó szórólapokat osztottak szét. [négy]
1956. március 1-jén a tevékenység nagyrészt befejeződött, az NDK Honvédelmi Minisztériuma és a katonai körzetek igazgatása hivatalosan is megkezdte munkáját. Az NDK Minisztertanácsának Elnöksége határozata alapján ezt a napot később a „Nemzeti Néphadsereg napjaként” ünnepelték.
Miután 1956. december 31-én a KNP utolsó része az NDK NNA részévé alakult, a KNP hivatalosan feloszlott. [5]
A KNM dokumentumai (87 kötet) jelenleg a Freiburg an der Breisgau -i Szövetségi Katonai Levéltárban találhatók .