Isztriai, Stefan konzul
| Stefan isztriai konzul | |
|---|---|
| Stefan isztriai konzul | |
| Születési dátum | 1521 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | legkorábban 1568-ban |
| A halál helye | |
| Foglalkozása | fordító , prédikátor , író , kiadó |
| Autogram | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Stefan isztriai konzul (1521-1568 után) 16. századi protestáns író , műfordító és reformátor , aki vallási könyveket fordított csakávi dialektusra [2] . Számos történész szerint Isztranin volt akkoriban a legjelentősebb horvát nyelvű protestáns író [3] .
Életrajz
Stefan isztriai konzul Buzetben született 1521 -ben. Buzet ekkor a Habsburg Monarchiához tartozott, és a koperi római katolikus egyházmegye fennhatósága alá tartozott, amely az óegyházi szláv nyelvet használta a liturgikus szövegekhez [4] .
Isztranin pályafutását Stary Pazinban kezdte plébánosként, aki glagolita szövegeket írt egészen 1549-ig, amikor is protestáns létére száműzték . Primoz Truber (Trubar) tanácsára Istranin 1559-ben Ljubljanába ment , ahol már Antun Dalmatin liturgikus könyveket fordított.
1561 januárjában Soneg Hans von Ungnad báró megnyitotta Urachban a Délszláv Bibliai Intézetet , aki annak tulajdonosa és pártfogója volt. Az intézeten belül Ungnad nyomdát telepített, amelyet " szlovén, horvát és cirill nyomdának " nevezett. Az intézet igazgatója és felügyelője Primoz Truber volt.
Trubar [6] meghívására Istranin Urachba ment, ahol együttműködött Antun Dalmatinnal, aki jól ismerte a cirill ábécét, és meghívást kapott Urachba a nyomda élére. Trubar felbérelte Isztranint és Dalmatint horvát és szerb fordítóknak, hogy fordítsák le az Újszövetség szlovén fordítását, és nyomtassák ki latinra, glagolita és cirill nyelvre. A cirill betűs szövegek nyomtatására szolgáló típusokat nürnbergi kézművesek alakították ki. Az Urach nyomdában nyomtatott könyveket a déli szlávok által lakott egész területen, a Szocha folyó és a Fekete-tenger között tervezték használni. Trubarnak az az ötlete támadt, hogy a könyveivel terjeszti a protestantizmust a horvátok és más délszlávok körében.
A dalmát és az Isztranin által használt nyelv az északi chakav dialektuson alapult shtokav és ikavi elemekkel. Az intézet munkatársai, köztük Trubar, nem voltak megelégedve Dalmatin és Isztranin fordításaival. Sokáig próbáltak egy bizonyos szerb Dimitrit a segítségükre vonzani, de nem jártak sikerrel. Végül sikerült felvenniük két szerb ortodox papot, Jovan Maleševacot az oszmán boszniai és Matija Popovićot az oszmán-szerbiából.
A Tübingeni Egyetemi Könyvtárban őrzött könyvjegyzék szerint Istranin és Dalmatin 25 000 könyvet nyomtatott Tübingenben és Urachban. A legfontosabb könyv, amelyet kiadtak , az Újszövetség fordítása volt , amely Trubar fordításán alapult.
Jegyzetek
- ↑ Wurzbach D.C.v. Isztriai, Stephan (német) // Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich : enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren wurden oder darin gelebt ha -1 Volume oder darin gelebt und. -8 Vol . 37. - S. 300.
- ↑ Franičević, Šelec & Bogišić 1974, p. 167.
- ↑ Roglić 1969, p. 134.
- ↑ Glas 1967, p. 124.
Irodalom
- Franicevic, Marin. Od renesanse do prosvjetiteljstva / Marin Franičević, Franjo Šelec, Rafo Bogišić. – Liber: Mladost, 1974.
- Roglić, Josip C. Istra; prošlost, sadašnjost . - Binoza-Epoha, 1969.
- Glas. Istarski mozaik . – Glas Istre, 1967.
- Sakcinski, Ivan Kukuljevic. Glasoviti hrvati proslih vjekova: niz zivotopisa . - Naklada "Matice hrvatske", 1886.
- Črnja, Zvane. Kulturna povijest Hrvatske: Temelji . – Otokar Keršovani, 1978.
- Markovic, Bozidar. Zbornik radova: kultura štampe--pouzdan vidik prošlog, sadašnjeg i budućeg : Prosveta-Niš 1925-2000 / Božidar Marković, Dragutin Furunović, Radiša Radić. - Prosveta, 2000.
- Urošević, Milivoje. Pregled istorije književnosti naroda Jugoslavije do XVIII század . - Zavod za izdavanje udžbenika Socijalističke Republike Srbije, 1968.
- Barátság. Bibliotekar . – Društvo bibliotekara NR Srbije., 1972.
- Rotar, Janez. Trubar in Južni Slovani . — Drzavna zal. szlovén, 1988.
- társadalom. Slovene Studies: Journal of the Society for Slovene Studies . – A Társaság, 1990.
Linkek
- Mošin, Vladimir A. Izbrani dela / Vladimir A. Mošin, Ǵorgi Pop-Atanasov. - Menora, 2002. - ISBN 9786082001166 .
- Matica. Szlávisztika áttekintése . – Matica srpska, 1976.
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||