A Szovjetunió vasútvonalain az FD nagy teljesítményű gőzmozdony 1931-es megalkotása előtt a tehergőzmozdonyok flottája főként 0-5-0 E sorozatú gőzmozdonyokból és 1-5-0 E sorozatú gőzmozdonyokból állt. módosítások. 1934- ben megkezdődött a CO sorozatú 1-5-0 gőzmozdony tömeggyártása , amelyet az E gőzmozdony alapján hoztak létre.
1931- ben a luganszki mozdonygyár megkezdte az FD sorozatú, 1-5-1 típusú tehermozdonyok gyártását. Ez volt akkoriban Európa legerősebb tömeggyártású gőzmozdonya 2600 LE becsült teljesítménnyel. Val vel. Korlátozott ideig 2900 LE-ig terjedő teljesítményt valósítottak meg. Val vel.
A vorosilovgradi üzemben 1935- ben építettek egy 2-7-2 típusú kísérleti teherszállító gőzmozdonyt. Ez volt az egyetlen gőzmozdony a világon, amelynek hét ikertengellye volt merev vázban. Becsült vonóereje 280 kN (28,0 tf), a kifejlesztett teljesítmény 4000 LE-ig terjedt. Val vel. A gőzmozdonyt gyakorlatilag nem használták vonatmunkában az ilyen összetett legénység sínekre gyakorolt pusztító hatása miatt.
A Szovjetunióban a gőzmozdonyépítés háború utáni időszakában két sorozattípusú tehermozdonyt gyártottak, öt csatlakozótengellyel merev vázban, 18 tonna tengelyterheléssel: az L sorozatú 1-5-0 gőzmozdonyokat, ill . Az LV sorozat 1-5-1 becsült vonóereje 221, illetve 5, illetve 231,5 kN. Az üzemi feltételek és a szállítási munka követelményei lehetővé tették a legfeljebb négy-öt páros tengelyű gőzmozdonyok kezelését egy keretben.
1898-1899 - ben a Brjanszki és a Putilovi gyár megépítette az első orosz csuklós tehermozdonyokat a Henschel gyár terve alapján. Ezek a 0-3 + 3-0 típusú mozdonyok a Ѳ; sorozatot kapták. A mozdony vonóereje Ѳ; olyan volt, hogy a vonat első kocsiinak csavarkövei elszakadtak. A kolomnai gyár 1949 -ben elkészítette az 1-3 + 3-1 típusú P34 csuklós tehermozdony prototípusát. 1954-ben ugyanabban az üzemben két P38-as kísérleti csuklós gőzmozdonyt építettek Mallet 1-4 + 4-2 típusból. A mozdony számított vonóereje 400 kN volt. Ez volt a legerősebb szovjet gőzmozdony.