Történelmileg a megyékre való közigazgatási-területi felosztás a 15. században alakult ki Havasalföldön , Moldovában pedig a ciniékre való felosztást alkalmazták . A judok , illetve a pirkalábok vezették őket, akik a késő Bizánci Birodalomban alkalmazott rendszer alapján adminisztratív és bírói feladatokat láttak el . Erdélyben a Magyar Királyság fennhatósága alatt vármegyékre való felosztás volt .
A megyék általános felosztása Románia 1859- es egyesítése után alakult ki , a francia megyék mintájára minden megye élén egy-egy prefektus állt , ez a rendszer a mai napig fennmaradt (a kommunista időszak kivételével 1968-ig).
A politikai hatalom a megyékben, valamint Románia egészében végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalomra oszlik. A prefektus és közigazgatása alkotja a végrehajtó hatalmat, míg a megyei tanács gyakorolja a törvényhozó hatalmat.
Az egyesült állam létrejötte után a Román Királyságot 33 megyére osztották, a következő közigazgatási központokkal:
|
A második balkáni háború után Románia annektálta Dél-Dobrudzsát , amelyet két megyére osztottak:
A későbbi változások Románia közigazgatási-területi felosztásában az új területek csatlakozása miatt következtek be . 1923- ban új román alkotmányt fogadtak el, amely Erdély, Bukovina és Besszarábia közigazgatási-területi rendszerét egyesítette a Román Királyság közigazgatási-területi rendszerével . Ennek eredményeként 1925-ben Románia területét 71 megyére, 489 járásra ( plas ) és 8879 községre osztották. A megyék közül sok a mai napig létezik, mások a második világháború alatt megszűntek, néhány pedig megszűnt. Utóbbiak közül:
1938-ban új alkotmányt fogadtak el, amely szerint Románia közigazgatási felosztása ismét megváltozott. Az országot 10 qinutra osztották , élükön királyi lakosok álltak. Ez a területi berendezkedés rövid életű volt: a második világháború kitörése , a második bécsi választottbíróság és a Molotov-Ribbentrop-egyezmény kapcsán Románia területi veszteségeket szenvedett, és ez a beosztás csak a monarchia bukása után állt helyre.
| Címer | Cynut |
Közigazgatási központ |
| Arges | Bukarest | |
| Duneriy | Galati | |
| Jiu | Craiova | |
| Krishur | Kolozsvár | |
| Maros | Alba Julia | |
| Városháza | Constanta | |
| Nistru | Kisinyov | |
| Rúd | Iasi | |
| Suceava | Csernauci | |
| Timish | Temesvár |
1941 nyarán , a Szovjetunió német inváziója után, a román csapatok elfoglalták az Ukrán SSR Vinnitsa , Odessza , Nikolaev régióit és a Moldvai SSR balparti részét . A megszállt területen 13 megye jött létre:
1940 nyarán a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Románia a Szovjetunióhoz adta Besszarábia , Észak-Bukovina és a Hertz régió területeit . A Szovjetunió összeomlása után ezek a területek a független Moldova és Ukrajna részeivé váltak.
|
Ukrajna:
|
Moldova: |
A craiovai békeszerződés eredményeként Románia Dél-Dobrudzsa területét is átengedte Bulgáriának .
A szovjet mintára közigazgatási-területi rendszer bevezetését biztosító új reform előkészületei 1949 januárjában kezdődtek meg . 1950. szeptember 6- án megjelent egy törvény, amely szerint 58 megye helyébe 28 régió lépett, 177 járásra, 148 városra és 4052 községre [1] .
Az 1952. szeptember 19-i 331. számú rendelet értelmében a régiók számát 18-ra csökkentették, és az 1918-as Nagy Egyesülés óta először jött létre etnikai alapú közigazgatási-területi egység - a Magyar Autonóm Terület a központja Marosvásárhely városában .
1956- ban Arad és Byrlad régiókat megszüntették.
1960- ban Románia területi felosztása az utolsó változásokon ment keresztül, amikor a Magyar Autonóm Területet Maros-Magyar Autonóm Területre, a Sztálin-vidéket pedig Brassóra keresztelték.
1968 februárjában a Román Nemzetgyűlés döntésével visszaadták a ma is fennálló megyerendszert. Az új közigazgatási rendszerbe 39 megye, 236 város (köztük 47 község) és 2706 község, köztük 13149 község tartozott [2] .
1981- ben Ilfov megye helyett Ilfov Agrárágazat és Giurgiu megye, Ialomica megye déli részén pedig Calarasi megye jött létre.
1997- ben Ilfov mezőgazdasági ágazata megyévé alakult.
Jelenleg Románia területe 41 bukaresti megyére és önkormányzatra oszlik.