Izotachoforézis

Az izotachoforézis (ITP) egy módszer a különböző típusú ionok elválasztására az elektromos térben való mobilitásuk alapján . Az ITF-nél minden típusú ion ugyanabban az irányban vándorol, és olyan zónák halmazát alkotják, amelyek egyensúlyi állapotban vannak, és azonos sebességgel mozognak.

A módszer elméleti alapjai

Az ITF módszer egy olyan rendszeren alapul, amely három különböző elektrolitból áll , amelyeket egy közös ellenion egyesít:

Ha ezen a rendszeren elektromos áramot vezetünk át , akkor az anionok elektroforetikus mobilitásuknak megfelelően sorba rendeződnek, az anód tartományban vezetnek, a katód tartományban záródnak , a többiek pedig keskeny zónák formájában, tiszta koncentrációval. határait. Az egyes zónák szélessége a folyamat végén megfelel a keverékben lévő egyik vagy másik anion abszolút mennyiségének .

Mivel az egyes zónák sorba vannak rendezve. gyakorlatilag érintkeznek egymással, ezért a vizsgált mintába egy közepes mobilitású aniont tartalmazó puffert vezetnek be , melynek zónája beépül a kapott sorozatba és megnyomja a vizsgált anionok zónáit . Ezeket a kiegészítő zónákat távtartóknak - szeparátoroknak nevezzük, amelyek funkcióit az IEF módszerben használt hordozó amfolitok látják el . Az ITF-módszer sajátossága, hogy a folyamatot zónák koncentrálódása kíséri, aminek hatására az IEF -módszerrel végzett szétválasztáshoz hasonló, sőt azt meghaladó felbontás érhető el . A keverékek ITF-módszerrel történő szétválasztásának eredményeit a rögzítőszalagon három paraméter mérési grafikonjaként rögzítik:

Instruments for izotachophoresis

Az analitikai izotachoforézist egy izotachoforézishez szükséges kapilláris készülékben, egy 0,5 mm belső átmérőjű teflon kapillárisban végezzük.

A preparatív izotachoforézist poliakrilamid gél oszlopon végezzük .

Izotachoforézis alkalmazása

  1. Peptidek , fehérjék , nukleotidok , szerves savak , fémionok ( részben izotópok ) nagy felbontású analitikai elválasztása (μg ).
  2. A fehérjék előkészítő elválasztása (d).
  3. A koncentráció hatására nagy mintatérfogatból származó anyagok nyomokban (µg) szűk zóna formájában történő felhalmozódása.
  4. Az elektroforetikus mobilitás meghatározása.

Irodalom

K. Geckeler, H. Eckstein. Analitikai és preparatív laboratóriumi módszerek: Ref. szerk.: Perev. vele. — M.: Kémia, 1994. — 416 p. beteg.

Lásd még