Ijoid nyelvek
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. augusztus 1-jén felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzéshez
1 szerkesztés szükséges .
Az ijoid nyelveket a Niger-delta ijo és defaka (afakani) népei beszélik , összesen mintegy 10 millió beszélővel. Ebben a csoportban az izon a legtöbb nyelv 4 millió beszélővel, ezt követi a calabari (0,25 millió). hangszórók).
Ez a csoport általában két ágra oszlik: az Ijo és a Defaka nyelvekre . Az Ijo ág 9 nyelvből áll, míg a Defaka ág egyetlen veszélyeztetett nyelvből áll.
Az ijoid nyelvek a niger-kongói családhoz tartoznak . Jellemző szórend: SOV (más niger-kongói nyelveknél szokatlan, kivéve a mandet és dogont , amelyek területileg távol állnak az ijoid nyelvektől. Az utolsó két csoporthoz hasonlóan az ijoid nyelvekben a legcsekélyebb nyoma sincs a niger-kongói nyelvekre jellemző névleges osztályrendszerről, ami e csoport korai családtól való elszakadásáról beszélhet.
A holland alapú berbice - kreol Guyana jó néhány kölcsönszót tartalmaz az ijo nyelvből (Kouwenberg 1994).
Osztályozás
A következő osztályozás Jenevari (1989) és Williamson & Blench (2000) alapján készült.
- defaka
- Ijo nyelvek
- keleti
- Nkoroo
- Ibani-Yokrika-Kalabari nyelvek
- Ijo Délkelet (Nembe)
- nyugati (vagy központi)
Felfedezők
Irodalom
- Freemann, R. A. és Kay Williamson. 1967. Ịjọ közmondások. Kutatási jegyzetek (Ibadan) 1:1-11.
- Jenewari, Charles E. W. (1983) 'Defaka, Ijo's Closest Linguistic Relative', in Dihoff, Ivan R. (szerk.) Current Approaches to African Linguistics Vol 1 , 85-111.
- Jenevari, Charles E. W. (1989) „Ijoid”. In Bendor-Samuel, John and Hartell, Rhonda L. (szerk.), The Niger-Congo languages: A classification and description of Africa's largest language family , 105-118. Lanham, MD: University Press of America.
- Kouwenberg, Silvia 1994. A Berbice holland kreol nyelvtana . (Mouton Grammar Library 12.). Berlin/New York: Mouton de Gruyter.
- Lee, JD és Kay Williamson. 1990. A Ịjọ nyelvjárások lexikostatisztikai osztályozása. Afrikai nyelvek és nyelvészet kutatása 1:1.1-10.
- Orupabo, GJ és Kay Williamson. 1980. Okrika. Nyugat-afrikai nyelvi adatlapokon, II. kötet, szerkesztette: ME Kropp Dakubu. Leiden: Nyugat-afrikai Nyelvészeti Társaság és Afrikai Tanulmányok Központja.
- Williamson, Kay . 1962. (Újra kiadta: Bobbs-Merrill Reprints 1971.). Változások az Okrika Ịjọ házassági rendszerében. Afrika 32,53-60.
- Williamson, Kay. 1963. A mozgás igék szintaxisa a Ịjọ-ban. J. Afrikai nyelvek 2,150-154.
- Williamson, Kay. 1965 (2. kiadás, 1969). A Ịjọ kolokuma dialektusának nyelvtana. (West African Language Monographs, 2.) London: CUP
- Williamson, Kay. 1966. Ịjọ dialektusok a Polyglotta Africana-ban. Sierra Leone Nyelvi Szemle 5. 122-133.
- Williamson, Kay. 1969. „Igbo” és „Ịjọ”, 7. és 8. fejezet in: Twelve Nigerian Languages, szerk. írta: E. Dunstan. Longmans.
- Williamson, Kay. 1971. Állatnevek a Ịjọ-ban. Afr. Jegyzetek 6. sz. 2, 53-61.
- Williamson, Kay. 1971. A Benue-Kongó nyelvek és a Ịjọ. In: Current Trends in Linguistics, Vol. 7, sorozat szerk. szerző: Sebeok T. A., 245-306.
- Williamson, Kay. 1971. A Benue-Kongó nyelvek és a Ịjọ. In: Current Trends in Linguistics, Vol. 7, sorozat szerk. szerző: Sebeok T. A., 245-306.
- Williamson, Kay. 1973. Néhány redukált magánhangzó-harmóniarendszer. Kutatási jegyzetek 6:1-3. 145-169.
- Williamson, Kay. 1975. Meter in Ịzọn temetési diges. Òdùmá 2:2.21-33.
- Williamson, Kay. 1977. Többértékű jellemzők mássalhangzókhoz. Nyelv 53.843-871.
- Williamson, Kay. 1978. A hangtól a hangmagasságig: a Ịjọ esete. Kiabara 1:2.116-125.
- Williamson, Kay. 1979. Mássalhangzó-eloszlás a Ịjọ-ban. In: Archibald Hillnek bemutatott nyelvészeti és irodalmi tanulmányok, szerk. EC Polome és W. Winter, 3.341-353. Lisse, Hollandia: Peter de Ridder Press.
- Williamson, Kay. 1979. Mediális mássalhangzók a Proto-Ịjọ-ban. Afrikai Nyelvek és Nyelvtudományi folyóirat 1.73-94.
- Williamson, Kay. 1987. Nasality in Ịjọ. In: Aktuális irányzatok az afrikai nyelvészetben, 4, szerk. David Odden, 397-415.
- Williamson, Kay. 1988. Nyelvi bizonyítékok a Niger-delta őstörténetéhez. In: A Niger-delta őstörténete, szerk. EJ Alagoa és mások. Hamburg: Helmut Buske Verlag.
- Williamson, Kay. 1989. Hangszín és akcentus a Ịjọ-ban. In Pitch akcentusrendszerek, szerk. írta: Harry vd Hulst és Norval Smith, 253-278. Foris kiadványok.
- Williamson, Kay. 1991. A Ịzọn feszült rendszere. A nigériai nyelvek és az angol feszült rendszereiben, szerkesztette Okon E. Essien. Afrikanistische Arbeitspapiere (AAP) 27.145-167.
- Williamson, Kay. 1998. Defaka átdolgozva. Az afrikai történelem multidiszciplináris megközelítése, szerkesztette: Nkparom C. Ejituwu, 9. fejezet, 151-183. Port Harcourt: University of Port Harcourt Press.
- Williamson, Kay. 2004. A nyelvi helyzet a Niger-deltában. 2. fejezet: A Ịzọn nyelv fejlődése, szerkesztette: Martha L. Akpana, 9-13.
- Williamson, Kay & Blench, Roger (2000) „Niger-Congo”, Heine, Bernd and Nurse, Derek (szerk.) African Languages – An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press, pp. 11-42.
- Williamson, Kay és A. O. Timitimi (szerk.). 1983. Rövid Ịzọn-angol szótár. (Delta Series No. 3.) Port Harcourt: University of Port Harcourt Press.
- Williamson, Kay és A. O. Timitimi. 1970. Megjegyzés a számszimbolikához a Ịjọ-ban. Afrikai feljegyzések (Ibadan) 5:3. 9-16.
- Filatei, Akpodigha. 2006. The Ijaw Language Project. (A www.ijawdictionary.com szerkesztője). www.jawdictionary.com
- Williamson, Kay & Timitime, AO (197)) „Jegyzet az Ijo számszimbolikához”, African Notes , 5, 3, 9-16.
Linkek