| kerület [1] / önkormányzati kerület [2] | |||||
| Zilairsky kerületben | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| fej Yilair kerületek | |||||
|
|||||
| 52°22′ s. SH. 57°39′ K e. | |||||
| Ország | Oroszország | ||||
| Tartalmazza | Baskír Köztársaság | ||||
| Magába foglalja | 13 vidéki település | ||||
| Adm. központ | Zilair falu | ||||
| Az önkormányzati körzet igazgatási vezetője | Melkoedov Borisz Nyikolajevics | ||||
| kerületi önkormányzati tanács elnöke | Tulenkov Gennagyij Vasziljevics | ||||
| Történelem és földrajz | |||||
| Az alapítás dátuma | 1930. augusztus 20 | ||||
| Négyzet | 5773,99 [3] km² | ||||
| Időzóna | MSK+2 ( UTC+5 ) | ||||
| Népesség | |||||
| Népesség |
↗ 15 087 [4] ember ( 2021 )
|
||||
| Sűrűség | 2,61 fő/km² | ||||
| Nemzetiségek | Baskírok , oroszok , tatárok , csuvasok | ||||
| Vallomások | szunnita muszlimok , ortodoxok _ | ||||
| hivatalos nyelvek | baskír , orosz | ||||
| Digitális azonosítók | |||||
| Telefon kód | +7 34752 | ||||
| Irányítószámok | 4536XX | ||||
| OKATO | 80 227 000 000 | ||||
| Hivatalos oldal | |||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||
Zilairszkij járás ( Bashk. Yilaiyr kerületek ) egy közigazgatási-területi egység ( kerület ) és egy település ( önkormányzati körzet ) a határain belül Zilairszki járás ( Bashk. Yilaiyr kerületek önkormányzati körzetei ) önkormányzati körzet ( Bashk. Yilaiyr kerületek önkormányzati körzetek ) elnevezése délkeleti részén. az Orosz Föderáció Baskír Köztársasága .
Közigazgatási központja Zilair falu .
A kerület területe 5774 km². A körzet a Bajmaszkij, Burzjanszkij, Ziancsurinszkij, Kugarcsinszkij és Khajbullinszkij körzetekkel határos a Baskír Köztársaságban . A Baskír Urál déli részén található. A körzet területe a Zilair-fennsíkon található , amelyet a Barakal, Zilair, Bolsoj Suren folyók kanyonképző völgyei és a Bolsoj Ik felső szakaszai - az Avashla , Berdyash , Tekal folyók - vágnak át . A nyír-fenyvesek elterjedtek, a régió nyugati peremén tölgyesekké, a délkeleti peremeken nyír- és fenyvesekké alakulnak át. Talaj: hegyi csernozjom, hegyi-erdei szürke és csernozjom, keleten - közönséges csernozjom.
A körzet 1930. augusztus 20-án alakult meg Zilair község központjával . Berdyashsky, Vasilevsky, Erovchinsky, Zilairsky, Ivano-Kuvalatsky, Kananikolsky, Novo-Aleksandrovsky, Novo-Nikolsky, Petrovsky, Urkassky, Uspensky és Chuyunchi-Chupanovsky községi tanácsokból állt. Terület 5783 km², lakosok száma: 30304. 1954-ben az iskolázatlan Magnyitogorszki régió részévé kellett volna válnia . Mai határaiban a járás 1965 novemberében alakult meg .
A Nagy Honvédő Háború idején 7585 ember hagyta el a régiót, hogy megvédje a szülőföldet. Hősiességért és bátorságért nyolcan a Szovjetunió Hőse, önzetlen munkájukért ketten a Szocialista Munka Hőse címet kapták.
| Népesség | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1930 | 2002 [5] | 2008 [6] | 2009 [7] | 2010 [8] | 2012 [9] | 2013 [10] | 2014 [11] | 2015 [12] |
| 30 304 | ↘ 18 939 | ↘ 16 962 | ↘ 16 762 | ↘ 16 590 | ↘ 16 212 | ↘ 15 877 | ↘ 15 478 | ↘ 15 163 |
| 2016 [13] | 2017 [14] | 2021 [4] | ||||||
| ↘ 15 079 | ↘ 14923 | ↗ 15 087 | ||||||
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előrejelzése szerint a lakosság száma [15] :
Nemzeti összetételA 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint : baskírok - 56,5%, oroszok - 36,2%, tatárok - 3,2%, csuvasok - 2,8%, más nemzetiségűek - 1,3% [16] .
A Zilairsky kerület , mint a köztársaság közigazgatási-területi egysége 13 községi tanácsot foglal magában [17] [18] [19] .
Az azonos nevű községi körzet a helyi önkormányzat keretein belül 13 falusias település jogállású községet foglal magában [20] [21] [22] :
| Nem. | Önkormányzati szerv | közigazgatási központja | Települések száma _ | Népesség (fő) | Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| Vidéki település | |||||
| egy | Berdyashsky községi tanács | Berdyash falu | négy | ↗ 528 [14] | 546,00 [3] |
| 2 | Verkhnegaleevsky falusi tanács | Verkhnegaleevo falu | 6 | → 512 [14] | 124,00 [3] |
| 3 | Dmitrijevszkij községi tanács | falu Dmitrievka | 7 | ↗ 529 [14] | 1010,00 [3] |
| négy | Zilair községi tanács | Zilair falu | nyolc | ↘ 5580 [14] | 1115,00 [3] |
| 5 | Ivano-Kuvalatsky községi tanács | Ivano-Kuvalat falu | négy | ↘ 460 [14] | 782,36 [3] |
| 6 | Kananikol községi tanács | Kananikolskoe falu | 3 | ↘ 803 [14] | 1048,00 [3] |
| 7 | Kanzafarovsky községi tanács | Yumaguzhino falu | négy | ↗ 565 [14] | 132,00 [3] |
| nyolc | Kaskarovszkij községi tanács | Kashkarovo falu | négy | ↗ 725 [14] | 195,25 [3] |
| 9 | Matrajevszkij községi tanács | Matraevo falu | 7 | ↘ 1360 [14] | 156,61 [3] |
| tíz | Sabyrovsky községi tanács | Sabyrovo falu | 3 | ↗ 723 [14] | 170,80 [3] |
| tizenegy | Urkas községi tanács | Kyzlar-Birgan falu | egy | ↗ 286 [14] | 144,00 [3] |
| 12 | Yuldybaevsky falutanács | Yuldybaevo falu | négy | ↘ 2005 [14] | 156,83 [3] |
| 13 | Yamansaz községi tanács | Yamansaz falu | 2 | ↘ 847 [14] | 193,14 [3] |
A Zilairsky kerületben 57 település található.
A régió gazdasága agrárfaipari jellegű. 143,2 ezer hektárt (a járás területének 24,8%-át) foglalnak el mezőgazdasági területek, ebből szántó - 56,8, széna - 38,6, legelő - 47,8 ezer hektár. Az erdők 333,0 ezer hektárt foglalnak el (a kerület 57,6%-a), 53434,5 m³ fakészlettel, amelyből a lágylevelű fajok érett és túlérett ültetvényei dominálnak.
9 mezőgazdasági vállalkozás és 80 gazdaság működik. A faiparban a Zilairsky és Kananikolsky erdőgazdaságok, az Urkassky faipari vállalkozás, a Kananikolsky fatelep és 9 erdőgazdaság játssza a vezető szerepet [23] .
A régióban található utak hossza 506 kilométer [23] . A kerület területén haladnak át a Sibay - Ira , Yuldybaevo - Akyar , Zilair - Kyzlar - Birgan autópályák .
A kerületben 1 szakiskola, 48 középiskola, ebből 13 középiskola, 20 közkönyvtár, 43 klubintézmény, központi körzeti kórház és 2 körzeti kórház működik. Egy újság jelenik meg orosz és baskír nyelven "Rural Lights" - "Auyl Uttary".