Jujuy exodus

A Jujuy exodus ( spanyolul:  El Éxodo Jujeño ) az argentin függetlenségi háború egyik epizódja , amely az Egyesült Dél-Amerikai Tartományok csapatainak tömeges visszavonulása és Jujuy tartomány lakóinak kényszerbetelepítése . Az északi hadsereg kivonulásaManuel Belgrano parancsnoksága alatt a lakosok letelepítése 1812. augusztus 23-án kezdődött - a perui királyi hadsereg közeledtére válaszul elhagyták a várost és a tartomány területétEustocio Díaz Vélez parancsnoka[1] [2] . A parancsnak való engedetlenséget lőosztag halállal fenyegették [3] .

Az események rövid leírása

1812 elején Manuel Belgrano tábornok alkotta meg az Argentína kokárdáját.és a nemzeti zászló , amelyet Rosarioban szenteltek fel . Belgrano elfogadta az északi menetelés parancsát, és átvette az Északi Hadsereg parancsnokságát, amelynek főhadiszállása San Salvador de Jujuy városa volt . A helyzet nem a lázadó argentinoknak kedvezett: nem sokkal ezt megelőzően Juan José Castella hadjárataPeru északi részén a huaqui-i csatában végérvényes vereséggel ért véget. A hadsereg túlélő maradványai délre, Jujuy-ba mentek, de nem volt elegendő személyi állományuk, felszerelésük és eszközük a 4-szeres túlerőben lévő és lefegyverzett spanyol hadsereg megállítására.

A Pio de Tristan tábornok parancsnoksága alatt álló, 3000 fős hűséges erők Bolíviából Argentína északnyugati részébe (Humahuacán keresztül) vonultak. A forradalmárok feleannyi katonával rendelkeztek, ráadásul rosszul voltak felfegyverkezve, erkölcsileg depressziósak, a központi kormányzat segítsége nem jöhetett, a környéken maláriajárvány tört ki. A felső osztály számos képviselője megtagadta a forradalmárok segítségét, és készen állt átmenni a spanyolok oldalára anélkül, hogy megvárták volna a Buenos Aires-i erősítés érkezését.

A teljes vereség és a területvesztés veszélye fenyegette Belgrano csapatait, aminek következtében megparancsolta minden lakosnak, hogy gyűjtsék össze a személyes holmikat, és kövessék őt gyalog vagy szekéren minden jószággal, a többit pedig égesse el az egész várossal együtt. hogy a hűségesek ne juthassanak legalább némi készlethez. 1812. július 29-én aláírta a parancsot, a felszabadulás vágyára hivatkozva, és arra figyelmeztetve, hogy azokat, akik nem engedelmeskednek a parancsnak, kivégzik, vagyonukat pedig megsemmisítik.

Rendelés

A tartományok lakosságának: mióta az önök földjére tettem a lábamat, hogy átvegyem a védelmet, amely iránt Őexcellenciája, a Rio de la Plata Köztársaság Egyesült Tartományainak Kormányzója érdeklődik, őszintén beszéltem Önnel. Megmondom őszintén, hogy Abaskal csapatai, akik elhagyták Goyenecét, Suipache felé közelednek; A legrosszabb az egészben, hogy olyan degeneráltak támogatják őket, akik közöttetek élnek, és akik nem törődnek azzal, hogy megsértették a szabadsághoz, a magántulajdonhoz és a biztonsághoz való szent jogainkat, és vissza akarnak állítani minket a rabszolgaságba.

Eljött tehát a pillanat, hogy megmutatja hősiességét, és csatlakozzon a parancsnokságom alá tartozó hadsereghez; ha, ahogy mondod, szabad akarsz lenni, akkor hozz nekünk lőfegyvereket, éles fegyvereket és minden kelléket, amivel rendelkezel vagy beszerezhetsz; adjon hitelt azoknak, akiknek volt készletük, de nem törődnek azzal, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy elveszíti mind a jogait, mind a tulajdonát.

A földbirtokosoknak: siessetek, hogy a telketeken lévő marháikat, lovaitokat, öszvéreiteket és juhaitokat, és egyben élelmiszerkészleteiket is elhozzák Tucumanba; ne adj okot, hogy fájdalmas intézkedéseket tegyek ellened, ha nem akarsz nemzetáruló maradni.

Dolgozók: biztosítsanak minden vagyont az utolsó apróságig, mert engedetlenség esetén ugyanolyan szégyen fenyeget, mint a fentiek.

Kereskedők: ne vesztegesse az idejét áruinak szaporításával vagy eladásával, bármennyire is képes és mennyi van; nem követi a parancsot, ugyanúgy megbüntetik, mint a fentieket; sőt, minden talált dolog megsemmisül, függetlenül attól, hogy ki került hozzájuk és kihez tartozik.

Mindenki értse meg, hogy aki bárhol katonai védelem nélkül van, vagy az engedélyem nélkül próbál elmenni, azt azonnal lelövik minden tárgyalás és vizsgálat nélkül. Hasonló büntetés vár azokra is, akik szavaikkal vagy tetteikkel megpróbálják szembeszállni az anyaországgal szembeni szent kötelességgel, osztálytól, nemtől és állapottól függetlenül. Azokat pedig, akik példájukkal csüggedést és pánikot keltettek, hasonlóképpen lelövik, ha ennek legalább két tanúja lesz.

Mindazokat, akik első parancsomra nem állnak készen a menetelésre, és nem készülnek minden gonddal, származástól és állapottól függetlenül, az anyaország árulójának nyilvánítják.

Nem remélem, hogy lesz legalább egy, aki a fent említett büntetések alkalmazására kényszerít, hiszen hazájuk igaz gyermekei megígérik, hogy segítenek nekem, mint méltó édesanyjuknak; a degeneráltak pedig vakon engedelmeskednek és eltitkolják szándékaikat. Sőt, ha nem így lenne, akkor tudd, hogy nincs itt semmi megbeszélnivaló, amit meg lehetne vitatni, és semmi sem kényszerítheti az általam adott parancsok engedetlenségét.

Jujuy főhadiszállása, 1812. július 29.

Manuel Belgrano.

Eredeti szöveg  (spanyol)[ showelrejt] Pueblos de la Provincia: Desde que puse el pie en vuestro suelo para hacerme cargo de vuestra defensa, en que se halla interesado el Excelentísimo Gobierno de las Provincias Unidas de la República del Río de la Plata, os he hablado con verda. Siguiendo con ella os manifiesto que las armas de Abascal al mando de Goyeneche se acercan a Suipacha; y lo peor es que son llamados por los desnaturalizados que viven entre vosotros y que no pierden arbitrios para que nuestros sagrados derechos de libertad, propiedad y seguridad sean ultrajados y volváis a la esclavitud.

Llegó pues la época en que manifestéis vuestro heroísmo y de que vengáis a reunirnos al Ejército de mi mando, si como aseguráis queréis ser libres, trayéndonos las armas de chispa, la blanca y municiones que a tengáisdquiro y municiones los que las tuvieron y permanecieren indiferentes a vista del riesgo que os amenaza de perder no solo vuestros derechos, sino las propiedades que tenéis.

Hacendados: apresuraos a sacar vuestro ganado vacuno, caballares, mulares y lanares que haya en vuestras estancias, y al mismo tiempo vuestros charquis hacia el Tucumán, sin darme lugar a que tome providencias a loandóra a himásias not os seciesei patria.

Labradores: asegurad vuestras cosecas extrayéndolas para dicho punto, en la inteligencia de que no haciéndolo incurriréis en igual desgracia que aquellos.

Comerciantes: no perdáis un momento en enfardelar vuestros efectos y remitirlos, e igualmente cuantos hubiere en vuestro poder de ajena pertenencia, pues no ejecutándolo sufriréis las penas penas sequi aquellos, y adequeosqueosquean quien pertenezcan.

Entended todos que al que se encontrare fuera de las guardias avanzadas del ejército en todos los puntos en que las hay, o que intente pasar sin mi pasaporte será pasado por las armas inmediatamente, sin forma alguna de proceso. Que igual pena sufrirá aquel que por sus conversaciones o por hechos atentase contra la causa sagrada de la Patria, sea de la clase, estado o condición que fuese. Que los que inspirasen desaliento estén revestidos del carácter que estuviesen serán igualmente pasados ​​​​por las armas con sólo lo deposición de dos testigos.

Que serán tenidos por traidores a la patria todos los que a mi primera orden no estuvieran prontos a marchar y no lo efectúen con la mayor escrupulosidad, sean de la clase y condición que fuesen.

A Más, si así no fuese, sabed que se acabaron las regardaciones de cualquier especie que sean, y que nada será bastante para que deje de cumplir cuanto dejo dispuesto.

Cuartel General de Jujuy, 1812. július 29.

Manuel Belgrano.

Jelentése

San Salvador de Jujuy városa és a tartomány különböző becslések szerint mintegy 1,5 ezer embert hagyott el a város és a tartomány lakosságából. Belgrano szerint Jujuy tartomány lakói önként követték [4] . A felperzselt föld taktikája erőforrás és erő nélkül hagyta az előrenyomuló spanyolokat: Pio de Tristan egyáltalán nem talált semmit a lerombolt városban és tartományban. A menekültek mintegy 250 km-t dél felé vonultak, majd 1812. augusztus 29-én hajnalban indultak el a Pasacha folyóhoz (Tucuman tartomány). A Tucumanból való visszavonulás során Belgrano legyőzte de Tristan csapatait , és 1813. február 20-án megszilárdította sikerét a saltai csatában.maga mögött hagyva az egész tartományt. Ez nagymértékben meghatározta az Argentína függetlenségéért folytatott háború kimenetelét.

Memória

A Jujuy-kivándorlást minden évben hősies önfeláldozásként ünneplik az argentinok, amely nagymértékben meghatározta az Egyesült Tartományok győzelmét a spanyol királyi hadsereg elleni háborúban [5] [6] . 2002. október 28-án írták alá a 25.664-es törvényt, amely szerint San Sebastian de Jujuy városa minden év augusztus 23-án "az argentin nép tiszteletbeli fővárosa" lesz ( spanyol  főváros Honorífica de la Nación Argentina [7]). A legnagyobb ünnepségre 2012-ben került sor a Jujuy Exodus 200. évfordulója alkalmából.

Minden év augusztus 22-én, a jeles dátum előtti napon ünnepélyes visszavonulási menetet (1955-től) és jelképes városégetést tartanak: fából és szalmából épült épületeket építenek a Szebi-Szibi folyó partján, amelyeket aztán elégetnek, és az emberek gyalog és szekereken hagyják el a rögtönzött várost, akik személyes tárgyaikat a városban hagyják, feláldozva azokat az argentin nép szabadságáért. Magában a városban egy futballstadiont Jujuy exodusának dátumáról neveztek el .

Jegyzetek

  1. Torres, Juan Lucio: El español como soldado argentino: Participación en las campañas militares por la libertad e independencia. Madrid, Ediciones de la Torre. 2014. ISBN 978-84-7960-578-0 . 141. o
  2. Sierra, Vicente D.: Historia de la Argentina: Los primeros gobiernos patrios: 1810-1813. Union de Editores Latinos. 1962. 559. o
  3. Roca, José Luis. Ni con Lima ni con Buenos Aires: la formación de un estado nacional en Charcas . - Többes számú szerkesztő, 2007. - 315. o. - ISBN 99954-1-076-1 .
  4. [geosfera.org/yuzhnaya-amerika/argentina/2395-zhuzhuy.html A Föld földrajza. Argentína. Jujuy tartomány]   (orosz)
  5. Preparan evocación del Exodo Jujeño  (nem elérhető link)  (spanyol)
  6. Camino al bicentenario del Exodo Jujeño  (nem elérhető link)  (spanyol)
  7. Ley 25.664: Declárase a la provincia de Jujuy Capital Honorífica de la Nación Argentina el 23 de agosto de cada año, memoración del "Exodo Jujeño"  (spanyol) . Biblioteca Nacional de Maetros. Letöltve: 2012. július 22.

Linkek