Vidéki település | |
Dreza élesztő | |
---|---|
Drehsa Droždźij | |
51°10′42″ s. SH. 14°33′59″ K e. | |
Ország | Németország |
föld | Szász Szabad Állam |
Terület | Bautzen (kerület) |
Város | Weisenberg (Felső tócsa) |
Történelem és földrajz | |
Első említés | 1400 |
Középmagasság | 185 m |
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 |
Népesség | |
Népesség | 234 ember ( 2016 ) |
Nemzetiségek | Lusatiak , németek |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | +49 35939 |
Irányítószám | 02627 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Drez vagy Drozhdzhiy ( németül Drehsa ; v.-lugs. Droždźij ) vidéki település a Weisenberg városi körzet státuszában , a Bautzen körzetben, Szászország szövetségi tartományában , Németországban .
A település a Steindöfler-Wasser folyó partján fekszik, szláv neve Drozhdzhiychanska ( németül Steindöfler Wasser , V.-lugs. Droždźijska ). A K7227-es út keletről nyugatra halad át a falun, és metszi a faluban található K7226-os utat. Nyugaton a K7227-es út Neupurschwitz (Nowé Porshecy) közelében köti össze az S111-es utat a Flugplatz Bautzen repülőtér (ICAO-kód: EDAB) déli oldalán, köznyelvben "Litten" néven ismert.
Szomszédos települések: északnyugaton - Vurshen (Vortsyn), délkeleten - Rodewits (Rodetsy) és Vavits (Vavetsy) falvak Hochkirch községben , délnyugaton - Vadits (Vadetsy) falu a községben Kubshutz és nyugaton - Kubshutz község Kumshutz (Kumshitz) faluja [1] .
A név az ólazadi „Drož” (reszketés) szóból származik, amelyből a „Droždźe” (élesztő) szó származik. A név agyagos, egyenetlen és tapadós útra utalt, mint az élesztő [2] .
Először 1400-ban említik „Dresaw, Drosaw, Drasaw, Draesaw” néven. 1993 és 1994 között a Vourshen kommunához tartozott. 1994-ben a község az önkormányzati reform eredményeként bekerült Weissenberg város határába [3] .
1847-ben kastély épült a faluban. Az NDK idején "Liselotte Herrmann" óvoda működött [4] .
Jelenleg a község a " Lauzsi Települési Régió " kulturális-területi autonómiához tartozik, amelynek területén Szászország és Brandenburg tartomány törvényhozási aktusai vannak érvényben, amelyek hozzájárulnak a lousi nyelvek megőrzéséhez és a a lusatiak kultúrája [5] [6] .
Történelmi német nevek [3]A hivatalos nyelv a helységben a német mellett a felsőlausi nyelv is .
Arnosht Muka „Dodawki k statisticy a etnografiji łužickich Serbow” statisztikai munkája szerint 1884-ben 304 lakos élt a faluban (ebből 272 louzát (89%)) [7] .
Arnost Czernik lozúz demográfus a „Die Entwicklung der sorbischen Bevölkerung” című esszéjében azt jelzi, hogy 1956-ban a 392 lakosú falu szerbolluzácia lakosságának 46,2%-a volt (ebből 133 felnőtt élt felső-lausi nyelven aktívan). 7 felnőtt volt passzív, 41 kiskorú pedig folyékonyan beszélte a nyelvet) [8] .
1834 | 1871 | 1890 | 1910 | 1925 | 1939 | 1946 | 1950 | 1964 | 1990 | 2011 | 2016 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
285 | 330 | 360 | 312 | 309 | 270 | 340 | 393 | 461 | 333 | 248 | 234 |
Demográfiai és statisztikai adatok 2011.05.09-től [9] | drez | Összesen Weissenbergben |
---|---|---|
népesség | 248 | 3367 |
Átlagos életkor | 46.1 | 44.9 |
A 18 év alatti kiskorúak százalékos aránya a 18 és 65 év közötti korhatárig | 21 | 25 |
A 65 év feletti idősek százalékos aránya a 18 és 65 év közötti életkor nevezőjére | 36 | 34 |
Az emberek százalékos aránya háztartásonként | 2.3 | 2.4 |