Joganji (folyó)

Joganji
Japán 常願寺川
Jellegzetes
Hossz 56 km
Úszómedence 368 km²
Vízfogyasztás 22,0 m³/s
vízfolyás
Forrás  
 •  Koordináták 36°25′37″ s. SH. 137°28′52″ K e.
száj Toyama Bay
 • Magasság 0 m
 •  Koordináták 36°45′23″ s. SH. 137°17′43″ K e.
Elhelyezkedés
Ország
Vidék Toyama
kék pontforrás, kék pontszáj
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Joganji (常願寺川jo : ganjigawa )  folyó Japánban , Honshu szigetén . Toyama prefektúra területén folyik keresztül [1] .

A folyó forrása a Kitanomata-hegység alatt (Tateyama-hegység) található, a felső szakaszon sűrű erdők között folyik. Joganji hordalékkúpot képez Toyama városának keleti részén, és a Toyama -öbölbe ömlik Japán-tenger [1] [2] .

Joganji hossza 56 km, medencéjében (368 km²) körülbelül 28 ezer (30 ezer [2] ) ember él [1] . A japán besorolás szerint a Joganji első osztályú folyó [1] . A Joganji Japán egyik leggyorsabb folyója - lejtésének felső szakaszán körülbelül 1/30, az alsó szakaszon pedig 1/100 [1] A folyó lejtése a torkolattól körülbelül 7 km-re meredeken növekszik [ 3] . A vízhozam 16,2 m³/s [4]  - 22,0 m³/s [2] . Az 1995-ös és 1996-os árvíz idején a vízhozam 1200 m³/s, 1998-ban 1700 m³/s volt [3] . A folyó alsó szakaszán a levegő átlagos hőmérséklete nyáron 27 °C, télen 2 °C [4] .

A Joganji-medence 73%-a több mint egy kilométer magas hegyvidéken fekszik. A folyó középső szakaszában a folyó homokkőből , iszapkőből , konglomerátumból és miocén kori vulkáni kőzetekből álló dombos terepen halad át, a torkolatánál lévő fennsíkot pedig a pleisztocén hordaléklerakódásai alkotják [4] .

A Joganji tipikus japán kanyargós folyó sziklás fenekével [5] [6] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 5 常願寺川 (japán) .日本の川. MLIT Japán (2008). Letöltve: 2021. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 15.
  2. ↑ 1 2 3 Kazuto Sazawa et al. The Evaluation for Alterations of Alterations of DOM Components from Upstream to Downstream Flow of Rivers in Toyama (Japán) Háromdimenziós gerjesztési-emissziós mátrix fluoreszcencia spektroszkópiával  //  International Journal of Environmental Research and Public Health. - 2011. - március.
  3. ↑ 1 2 Fukuoka, Shoji és Tomonori Abe. A kisvízi mederképződés mechanizmusa és a szemcseméret-eloszlás szerepe kavicsmederű folyókban.  // 10th International Symposium on River Sedimentation. – 2007.
  4. ↑ 1 2 3 Hirata, Hiromichi, Seung-Youl Yoo, Kaname Iwatake, Taichi Tebakari, Nagisa Okakita, Jing Zhang és Akira Ueda. Talajvízrendszer geokémiai vizsgálata és folyadékáramlási szimulációja Toyama és Joganji hordalékkúpokban, Japán középső részén, valamint a hőhasznosításra való alkalmasság értékelése  // Geothermics. - 2021. - 93. sz .
  5. ↑ Tatsuya MAESHIMA, Masayuki IWASA, Kengo OSADA és Shoji FUKUOKA. STUDY ON RIVER-BED VARIATION AND ITS GRAIN SIZE DISTRIBUTION IN COMPOUND STONY-BED RIVER WITH MEANDERING AND STRAIGHT CHANNEL  (яп.)  = 石礫複断面直線-蛇行河道の河床変動および河床材料分布に関する研究 // Journal of Japan Society Építőmérnökök, Ser. B1 (Hidraulika). - 2011. -第67巻,第4号. —第I769-I774頁.
  6. ↑ Fukuoka, S. és K. Osada. Üledékszállítási mechanizmus és szemcseméret-eloszlás köves medrű folyókban.  (eng.)  // 33. IAHR Kongresszus: Vízmérnökség a fenntartható környezetért. - 2009. - P. 505-512. .

Linkek