A Zhongaro-Balkhash (Dzhungaro-Balkhash) redőrendszer egy nagy tektonikus szerkezet Kazahsztán délkeleti részén, a hatalmas kazah redős régió része. Ez egy heterogén geoszinklinális rendszer, amely a Bajkál és a Kaledóniai tektonikus korszakban eugeosinklinális fejlődési móddal rendelkezett. A rendszer magában foglalja az északi, északkeleti és északnyugati Balkash régiót, szinte teljesen Zhetysu (Zhongarsky) Alatau. Ez egy 600x700 km méretű rombusz alakú építmény, amelyet északkeletről a Shyngys-Tarbagatai, délnyugatról a Shu-Balkhash Caledonides , északról a Karaganda Synclinorium és annak folytatása, délről pedig az építmények határolnak. az északi Tien Shan . A rendszer önálló regionális szerkezeti elemként a kora - devonban elszigetelődött , amikor kialakult a Kazah-Tien Shan-kaledóniai konszolidált masszívum. A bonyolult geológiai történelem eredményeként jól markáns földtani és szerkezeti elemek alakultak ki - szinklinória, antiklinória, vályúk (vályúk) [1] .
A rendszer északnyugati része a legbonyolultabb és leghosszabb ideig kialakult redős-toló szerkezet. Az itt elhelyezkedő keskeny antiklinória és szinklinória sorát keleten a Közép-Kazahsztáni hossztörés, nyugaton a devon vulkáni öv határolja. Északról délre emelkedik ki [2] :
A dzsungár-balhas rendszer belső részét [2] alkotja :
A hajtogatott rendszer területén három ipari jelentőségű porfírréz lelőhely található: Konyratskoye, Aktogayskoye és Koksayskoye [2] .
A cikk írásakor a „ Kazahsztán. National Encyclopedia " (1998-2007), amelyet a "Kazakh Encyclopedia" szerkesztői biztosítottak a Creative Commons BY-SA 3.0 Unported licenc alatt .
Kazahsztán geológiája | |
---|---|
Ősi platformok: | |
Kaledonidák: |
|
Hercinidák: |
|
Epihertz lemezek: | |
Mesozid: | Mangystau |