Kompenzációs hézag - a szerkezeti elemek terhelésének csökkentésére szolgál a léghőmérséklet ingadozásából, szeizmikus eseményekből , egyenetlen talajlerakódásból és egyéb olyan hatásokból eredő esetleges deformációk helyén, amelyek veszélyes saját terheléseket okozhatnak, amelyek csökkentik a szerkezetek teherbíró képességét.
Ez egyfajta szakasz az épületszerkezetben, amely a szerkezetet különálló tömbökre osztja, és ezáltal bizonyos fokú rugalmasságot ad a szerkezetnek. Tömítés céljából elasztikus szigetelőanyaggal van feltöltve.
A céltól függően a következő tágulási hézagokat használják:
A tágulási hézagok az épületet a talajszinttől a tetőig rekeszekre osztják, anélkül, hogy az alapozást érintenék, amely a talajszint alatt lévén kisebb mértékben érzékeli a hőmérsékleti ingadozást, ezért jelentős deformációkat nem szenved. A tágulási hézagok közötti távolság a falak anyagától és az építési terület becsült téli hőmérsékletétől függően történik.
A tágulási hézag egy monolit vagy feltételesen monolit födém testében történő vágás, amely lehet egy épület fala, padlója vagy teteje. A tágulási hézag rendeltetése már a neve alapján is egyértelmű - olyan feszültségek kompenzálására szolgál, amelyek az épület szerkezeti elemeinek tönkremeneteléhez, minőségi jellemzőik romlásához vezethetnek [1] .
Az épület különálló részei különböző magasságúak lehetnek. Ebben az esetben a közvetlenül az épület különböző részei alatt elhelyezkedő alaptalajok eltérő terhelést fognak érzékelni. A talaj egyenetlen alakváltozása a falakon és más épületszerkezeteken repedéseket okozhat. A szerkezet alaptalajainak egyenetlen süllyedésének másik oka lehet az alap összetételének és szerkezetének különbsége az épület építési területén belül. Ekkor a jelentős hosszúságú épületekben, még azonos szintszám mellett is, üledékes repedések jelenhetnek meg. Az épületekben üledékes varratok vannak elrendezve, hogy elkerüljék a veszélyes alakváltozások megjelenését. Ezek a varratok, ellentétben a hőmérsékleti varratokkal, az épületeket teljes magasságukban vágják, beleértve az alapokat is.
Hőmérséklet-üledékes varratokHa egy épületben különböző típusú dilatációs hézagokat kell alkalmazni, akkor lehetőség szerint ezeket kombinálják úgynevezett hőmérséklet-ülepítő hézagok formájában.
A földrengéseknek kitett területeken épülő épületekben antiszeizmikus varratokat használnak. Rekeszekre vágták az épületet, amelyeknek konstruktív értelemben önálló stabil térfogatoknak kell lenniük. Az antiszeizmikus varratok mentén dupla falak vagy kettős teherhordó oszlopsorok szerepelnek a megfelelő rekesz teherhordó keretrendszerében.
A zsugorhézagokat különféle típusú monolit betonból épített falakban készítik. A beton keményedése során a monolit falak térfogata csökken. A zsugorkötések megakadályozzák a falak teherbírását csökkentő repedések kialakulását. A monolit falak keményedésének folyamatában a zsugorodási hézagok szélessége nő; a falak zsugorodása végén a varratokat szorosan lezárják.
Különféle anyagokat használnak a tágulási hézagok elrendezésére és vízállóságára: