| Péter tíz rubel III | |||
|---|---|---|---|
|
| |||
| Az érme leírása | |||
| Megnevezés | 10 rubel | ||
| A pénzverés éve | 1762 | ||
| Típusú | Aktuális érme | ||
| Anyag | Arany ( 917 ) | ||
| Súly (nettó) | 16,57 (15,20) g | ||
| Átmérő | 31 mm | ||
| Előlap | Péter császár profilja III | ||
| Fordított | A moszkvai , kazanyi , szibériai és asztraháni királyságok címereinek összetétele , középen az Orosz Birodalom címerével | ||
| él | Vezetékes | ||
| A sorozat (csoport) leírása | |||
| Kibocsátó | Orosz Birodalom | ||
| Pénznem mértékegysége | rubel | ||
| Felekezetek | 10 rubel | ||
| anyagokat | Arany 917 | ||
| Fajták | egy | ||
| Teljes keringés | 25 876 | ||
| Évek pénzverése | 1762 | ||
| Állapot | Az érmék kibocsátása befejeződött | ||
| Menta | Szentpétervár | ||
Tíz rubel vagy III. Péter császári pénze – az Orosz Birodalom 10 rubel névértékű aranyérme , amelyet 1762-ben, III. Péter uralkodása alatt vertek a szentpétervári pénzverdében . Az érme előlapján a császár profilképe, hátoldalán a moszkvai , kazanyi , szibériai és asztraháni királyság emblémáinak keresztes kompozíciója, középen az Orosz Birodalom címerével . 1] [2] .
III. Péter alatt folytatódott a birodalmi pénzverés hagyománya, akárcsak az előző uralkodók idején. Európában azonban németbarát politikája kapcsán sokkal többre értékelték valutáját.
Arany 10 rubel - III. Péter császár uralkodásának legdrágább érme. Mindössze 186 napig volt használatban – ennyi ideig volt hatalmon III. Péter. Ez idő alatt 25 876 darab tízrubeles érmét bocsátottak ki.
Timofey Ivanov és Samoilo Judin dolgozott az érmék verésének bélyegén. Mivel Judin bélyegzője több minta verése után tönkrement, Ivanov bélyegét tömeggyártásra engedélyezték [1] .
III. Péter 917 aranyból készült birodalmának átmérője 31 mm ; az érme tömege 16,57 g [3] .
A pusztító érme előlapja III. Péter jobb oldali mellprofilját ábrázolja . Fején paróka, szalaggal átkötött kaszával. A császár cuirass-ba van öltözve, mellkasán sas, jobb vállára Szent András szalagot vetnek, bal válláról leeresztik a császári palástot.
III. Péter képe alatt az "SPB" rövidítés található - a szentpétervári pénzverde jele ; az érme körének tetején a "PETR•III•B•M•IMP•ISAMODERZH•VSEROS" [4] felirat .
A félbirodalmi hátoldalon négy keresztben elhelyezett mintás pajzs látható. A felső pajzsban Moszkva címere látható : a skarlátvörös mezőben Győztes György lóháton lándzsával megüt egy szárnyas sárkányt. Az alsó pajzsban a Szibériai Királyság címere látható : két , hétágú korona alatt ábrázolt, hátsó lábukon álló sable íjat és két hegyével lefelé mutató nyilat tart. A bal oldali pajzson az asztraháni királyság címere látható : kék mezőben hétágú korona, alatta keleti kard van ábrázolva. A jobb oldali pajzsban a kazanyi királyság címere látható, amely egy koronás sárkányt ábrázol. A Moszkva címeres pajzsa fölött a császári korona; a másik három pajzs fölött ötágú koronák. A kompozíció közepén az Orosz Birodalom címere látható - egy kétfejű, három birodalmi koronával megkoronázott sas, amely mancsában jogart és gömböt tart . A perifériás pajzsok által alkotott résekben négy rózsa található.
Az érme hátoldala körül a bal oldalon „MON • PRICE TEN • RUB”, a jobb oldalon pedig „IMPRSKAYA RUSSIA” felirat található. A pajzsok közötti mezőkben az érme verésének évét jelző számok találhatók: "1", "7", "6" és "2" [4] .
III. Péter birodalmának zsinórszerű éle balra dől [4] .