| Igazolvány a jogokról és az előnyökről az Orosz Birodalom városainak | |
|---|---|
| Az alapítás / létrehozás / előfordulás dátuma | 1785 |
| Állapot | |
| A jogalkotó elfogadta | Katalin II |
| Alternatív név | Díszlevél a városoknak 1785. évi |
Az Orosz Birodalom városainak címzett jogokról és előnyökről szóló levél , más néven az 1785-ös városok panaszlevele II. Katalin 1785. április 21-én kiadott jogalkotási aktusa, amely szabályozza a „ városi lakosok ” jogállását . 1] .
A charta új választható városi intézményeket határozott meg, némileg kibővítve a választók körét. A polgárokat vagyoni és társadalmi jellemzőik alapján hat kategóriába sorolták:
A városiakról szóló információk bekerültek a város filiszterkönyvébe . Valójában a városokhoz írt panaszlevél két birtokot rögzített: a kereskedő osztályt és a burzsoáziát. Ezek a rangok kapták meg az önkormányzatiság alapjait, hasonló értelemben az 1785-ös nemesi oklevél alapjaihoz. A Charta értelmében a városokban háromévente összehívták a „városi társadalom” gyűlését, amely csak a leggazdagabb polgárok voltak benne. Az állandó városi testület az "általános városi tanács" volt, amely a polgármesterből és hat magánhangzóból állt. A városokban a választott bírói intézmények a városbírók voltak - osztályvárosi önkormányzati testületek, a bíróságokat külön választották a nemesség és a városi lakosság számára.
A "Levelek levele a városoknak" a "Levelek levele a nemességnek" egy időben jelent meg 1785 áprilisában. Kiáltványból, tizenhat részből és 178 cikkből állt.
A városoknak szóló adománylevél kiegészítette az úgynevezett városi társadalom szerkezetét. Ez a társaság adóköteles birtokokhoz tartozó lakosokból, azaz kereskedőkből, filiszteusokból és kézművesekből állt. Az oklevél a városok teljes lakossága számára biztosított egybirtokos státuszt, függetlenül a foglalkozástól és a tevékenység típusától.
Az Alapokmány által a városokra bevezetett rendelkezések az 1870-es városi szabályzat elfogadásáig voltak érvényben.