Horizont 2020

A Horizont 2020 ( angol  Horizont 2020 , német  Horizont 2020 ) vagy az Európai Unió nyolcadik kutatás- és technológiafejlesztési keretprogramja ( FP8 ) egy hétéves európai uniós finanszírozási program az Európai Kutatási Térségben folyó kutatás támogatására és ösztönzésére. 2014-től 2020-ig Az EU történetének legnagyobb keretprogramja, 2011-es árakon 80 milliárd eurós költségvetéssel [1] [2] .

A program története

Lisszaboni stratégia

2000-ben az Európai Tanács jóváhagyta a lisszaboni stratégiát , amelynek célja a globális versenyképesség növelése és a világ legdinamikusabb gazdaságának 2010-ig történő létrehozása. 2002-ben Barcelonában az Európai Unió egy másik célt tűzött ki: 2010-re a tudományra fordított kiadásoknak az EU GDP -jének legalább 3%-át kell elérniük. A lisszaboni stratégia céljainak bejelentése után sok kutató szkeptikus volt az uniós vezetés ambícióit illetően, amely a kibontakozó pénzügyi válság hátterében maximális gazdasági növekedést és társadalmi igazságosságot ígért az állampolgároknak. 2005-ben Brüsszelben mérlegelték a lisszaboni stratégia időközi eredményeit, addigra a 15 országból mindössze 2 ország tudta a tudományhoz való hozzájárulását a GDP 3%-ára hozni, számos egyéb problémát is azonosítottak, amelyek megakadályozták a megoldás az Európai Bizottság vezetője, J. M. Barroso szerint a koherencia hiánya. 2000-2005-ben az EU gazdaságának éves átlagos növekedési üteme nem haladta meg a 2%-ot a világgazdaságot a 21. század elején tapasztalt nehézségek miatt. Ennek eredményeként 2005-ben felülvizsgálták a lisszaboni célokat, két pont kimaradt a stratégiából: a környezeti problémák megoldása és a szociális programok megvalósítása. A kitűzött célok megvalósításának határideje is megszűnt [3] .

2007-ben életbe lépett az EU hetedik kutatás- és technológiafejlesztési keretprogramja. Ezt megelőzően az Európai Unió keretprogramjai 5 éves időszakot öleltek fel, a hetediktől kezdődően ez az időszak 7 évre nőtt. A hetedik keretprogram annyiban tért el a korábbiaktól, hogy jelentősen leegyszerűsödött a bürokrácia; a hangsúlyt az ipar érdekeinek megfelelő kutatásokra helyezték; a pénzügyi kockázatok megosztása és a régiók fejlesztésére való odafigyelés.

2008-ban minden állam gazdasága szembesült a globális pénzügyi válsággal . A válság következtében Európa lelassította gazdasági fejlődését, ami kihatott a keretrendszer végrehajtására. Az európai országok fő problémái a következők: magas munkanélküliség, növekvő külső adósság .

Európa 2020

2010-ben elfogadták az „Európa 2020” új gazdaságfejlesztési stratégiát, amely tízéves fejlesztési tervet is rögzített az Európai Unió tagországai számára. A stratégia 5 ambiciózus célt tűz ki: a lakosság foglalkoztatásának és innovációjának növelése, az oktatás minőségének javítása, a társadalmi integráció, valamint a klímaváltozással, energia- és egyéb forráshiánnyal kapcsolatos problémák megoldása. Megvalósításukra hét fő kezdeményezést terjesztettek elő, amelyek közül az egyik az Innovatív Unió –  korunk kihívásaira választ tudó tudományos, műszaki és innovációs politika kialakítása [4] . Az „Európa 2020” egyik célja nem valósult meg: a GDP 3%-a kutatás-fejlesztésre.

Az Európai Bizottság 2011. február 9-én kiosztotta a „Kihívásoktól a lehetőségekig: az EU kutatás- és innovációfinanszírozásának közös stratégiai jövőképe felé” című tervezetet [5] , amely meghatározta az EU-n belüli kutatás-fejlesztés fő prioritásait. 2011. június 21-én az Európai Bizottság kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztosa, Maer Jorjigan-Queen ismertette a jövőbeli program nevét: Horizont  2020 - The Framework Programme for Research and Innovation ) [6] . A címet a legjobb megfogalmazásért kiírt pályázaton hagyták jóvá. A Horizon költségvetését 2011-es árakon 80 milliárd euróra becsülték.

Eltérések a korábbi programoktól

A Horizont 2020 számos minőségi változáson ment keresztül a korábbi uniós keretprogramokhoz képest. Ezek a változások a következők voltak [7] :

• A támogatások megszerzésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése, amely lehetővé teszi azok 100 napon belüli kézhezvételét;
• Nyitottság a nem szokványos ötleteket kínáló kutatók felé;
• Projekt marketing ;
• Az innovációs piac támogatásának bővítése;
• Társadalmi-kulturális problémák megoldása;
• Az új tagok lehetőségeinek bővítése munkáik benyújtására.

Költségvetés

Az Európai Bizottság kezdetben 87 milliárd eurós programköltségvetést hirdetett [8] , de az uniós költségvetés felülvizsgálatakor ezt az összeget 70,2 milliárd euróra csökkentették [9] [10] . A növekvő infláció figyelembevételével az Európai Bizottság 2014-ben elindította a Horizont 2020-at, 2011-ben a nyolcadik keretprogram költségvetését 80 milliárd euróra becsülték. Emellett az Európai Unió leszakadó gazdaságainak és régióinak támogatására mintegy 86 milliárd eurót biztosítanak az európai kiegyenlítési program forrásai [11] .

Programstruktúra

A 7. keretprogramhoz képest a hangsúly a kockázatvállaló kutatáson és innováción van, amelynek célja, hogy üzleti áttörést vezessen az európai gazdaságban. A Horizont 2020 három fő prioritáson alapul, amelyek mindegyike számos programot tartalmaz:

• Advanced Science ( angolul  Excellent Science ) – 24,6 milliárd €
  • Európai Kutatási Tanács (ERC);
  • Future and Emerging Technologies (FET);
  • Marie Curie program;
  • Infrastruktúra a tudomány számára.

• Társadalmi kihívások ( eng. Social  challenges ) - 31,7 milliárd €
  • Egészség, demográfia és életminőség;
  • Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és biogazdaság;
  • Biztonságos, tiszta és hatékony energia;
  • Intelligens, környezetbarát és integrált közlekedés;
  • Klímaváltozás, az erőforrások és nyersanyagok hatékony felhasználása;
  • Nyitott, innovatív és biztonságos társadalom.

• Ipari vezető szerep ( angol  vezető szerep az alap- és ipari technológiák terén ) – 17,9 milliárd €
  • Az ipari technológiák kiemelt területeinek fejlesztése:

• Hozzáférés a tőkéhez;
• Innovációk kis- és középvállalkozások számára.

Részvételi szabályok

A Horizont 2020 egy nyílt program, amelyben szinte bármely állam szervezete részt vehet. Az EU-keretprogramban résztvevők azonban három típusra oszthatók:

• az Európai Unió tagállamai ( EU-tagállamok );
• Társult tagok ( AC ): Albánia, Örményország, Izrael, Izland, Liechtenstein, Macedónia, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország, Svájc, Bosznia-Hercegovina, Feröer-szigetek, Moldova, Ukrajna, Grúzia;
• harmadik országok – olyan államok, amelyek nem részei az EU-tagállamoknak és az AU -nak .

Harmadik országok szervezetei a Horizont 2020 programban való részvétel szabályai szerint részt vehetnek az FP8-ban, de nem jogosultak automatikus pénzügyi támogatásra a program költségvetéséből. A részt vevő szervezetek konzorcium tagjai lehetnek, de maguknak kell finanszírozást keresniük projektjeikhez [12] . Ennek ellenére harmadik országbeli szervezetek projektjeihez bizonyos esetekben támogatást biztosítanak: a finanszírozást a meghirdetett pályázat szövegében jelzik, a támogatást kétoldalú tudományos és műszaki együttműködési megállapodás vagy bármely más, az EU által aláírt dokumentum alapján biztosítják. és egy harmadik ország, az Európai Bizottság szükségesnek tartja a szervezet részvételét a Horizont 2020 [12] [13] keretében finanszírozott projekt végrehajtásához .

2022-ben az Európai Bizottság „a Putyin-rezsim ellen Ukrajna és az ukrán nép elleni brutális agressziójára adott válaszként” hozott szankciócsomagjának részeként leállították az orosz állami szervezetek részvételét a Horizont 2020 programban [14] .

Jegyzetek

1. ↑ Grove, Jack A „Triple miracle ” a felderítő kutatásra szánt uniós források hatalmas növekedését látja  . Times Higher Education (2011. július 28.). Hozzáférés időpontja: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2014. október 25.
2. ↑ Elindult a Horizont 2020 – 15 milliárd eurót különítettek el az első két évre . Az Európai Unió oroszországi küldöttsége (2013. december 13.). Letöltve: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2014. szeptember 23.. (határozatlan)
3. ↑ Zubchenko, Lilia EU Lisszaboni stratégia: csalódások és remények (hozzáférhetetlen link) . Perspektívák (2007. szeptember 26.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. április 15. (határozatlan) 
4. ↑ Főbb kezdeményezések  . Európai Bizottság. Hozzáférés időpontja: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. december 20.
5. ↑ Zöld könyv. A kihívásoktól a lehetőségek felé: az EU kutatási és innovációs finanszírozásának közös stratégiai kerete felé  (angolul)  (a hivatkozás nem elérhető) . Európai Bizottság (2011. február 9.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. március 27.
6. ↑ Új név a jövőbeli uniós kutatási és innovációs finanszírozási programnak  . Európai Bizottság (2011. június 21.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2015. április 18.
7. ↑ M.Gaillard. Grands défis pour Horizon 2020  (fr.)  (nem elérhető link) . FutuRIS (2012). Letöltve: 2014. október 25. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
8. ↑ Kommissionsvorschlag  (német)  (elérhetetlen link) . Forschungsrahmenprogramm.de. Hozzáférés időpontja: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2014. december 21.
9. ↑ Rabesandratana, Tania E.U. A vezetők megállapodnak a tudományos  költségvetésről . Sciencemag.org (2013. június 27.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2013. december 4.
10. ↑ Schiermeier és Quirin Horizon 2020 megállapodás született  Brüsszelben . Természet (2013. június 26.). Hozzáférés dátuma: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2015. február 11.
11. ↑ Európai Regionális Fejlesztési  Alap . Európai Bizottság. Hozzáférés dátuma: 2015. január 7. Az eredetiből archiválva : 2015. január 1..
12. ↑ 1 2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja. a „Horizont 2020 – Kutatási és Innovációs Keretprogram (2014–2020)  ” programban való részvételre és terjesztésre vonatkozó szabályok . Európai Bizottság (2013. december 20.). Hozzáférés időpontja: 2015. január 8. Az eredetiből archiválva : 2014. december 27.
13. ↑ HORIZONT 2020. MUNKAPROGRAM 2014 - 2015  (eng.) . Európai Bizottság (2014. július 22.). Hozzáférés időpontja: 2015. január 8. Az eredetiből archiválva : 2014. december 27.
14. ↑ Ukrajna: Az EU elfogadta az Oroszország elleni korlátozó intézkedések ötödik csomagját  . Európai Bizottság (2022. április 8.). Letöltve: 2022. április 8. Az eredetiből archiválva : 2022. április 9..

Linkek

• A „Horizont 2020” szakasz az Európai Bizottság hivatalos honlapján  (eng.)
•  Horizont 2020 a Twitteren _
• Horizont 2020 gyakorlati útmutató orosz kutatók számára

A közösségi hálózatokon	Twitter
Bibliográfiai katalógusokban	VIAF : 306350312 WorldCat VIAF : 306350312