megye | |
Gjirokaster | |
---|---|
alb. Rrethi i Gjirokastrës | |
40°04′ s. SH. 20°12′ kelet e. | |
Ország | Albánia |
Tartalmazza | Gjirokastra régióban |
Adm. központ | Gjirokaster |
Történelem és földrajz | |
Négyzet | 1137 km² |
Magasság | 368 m [1] |
Időzóna | UTC+1 , nyári UTC+2 |
Népesség | |
Népesség | 58 000 ember ( 2009 ) |
Vallomások |
|
Digitális azonosítók | |
ISO 3166-2 kód | AL-GJ |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Gjirokastra ( Alb. Rrethi i Gjirokastrës ) Albánia 36 körzetének egyike , az ország déli részén található.
A körzet területe 1137 km², és Gjirokastra régióhoz tartozik . A közigazgatási központ Gjirokastra városa .
A kerület területét hegyek borítják. A kerületet délről északra átszelő Drin folyó völgye meglehetősen kiterjedt sík terület, amelyet nyugaton a Mali i Gjerë-hegység (1800 m), keleten pedig a Lunxhëria-Buretoja-hegység határol. (2,156 m). Északon ezek a hegyek összefolynak, és egy szurdokot képeznek, amelyen keresztül a Drin elhagyja a kerület területét. A települések csak az utóbbi évtizedekben oszlanak el a síkságon, hagyományosan a völgy szélein, hegyek lejtőin vagy dombokon helyezkedtek el. A Drin folyó völgye gazdag kulturális és történelmi emlékekben, amelyek közül mindenekelőtt Antigonea és Adrianapol ősi városait kell megemlíteni.
A Lunxhëria-Buretoja hegyvonulat mögött Zagoria és Pogon nehezen megközelíthető hegyvidéki völgyei találhatók. Keleten a Dhëmbel-Nemërçka (2,485 m) hegyvonulat határolja, amely természetes határt képez Permet kerülettel . Délen és keleten a megye Görögországgal határos .
Gjirokastra városától délre, a kerület 33 falujában nagyszámú görög lakosság él. A görög falvak a Drin-völgy déli részén - a Dropull régióban - és a Pogony-völgyben találhatók. Történelmileg jelentős számú görög élt a kerületben, de a 90-es években fele Görögországba emigrált. Az albániai görögök jogai mindig is politikai viták tárgyát képezték és képezik, többször hangzott el a követelés, hogy a történelmi Epirus régió északi részéhez tartozó körzet egy részét helyezzék át Görögországhoz .
A kerület lakosságának 50%-a vallja az ortodoxiát, 40%-a muszlim, fele pedig bektasi .
Gjirokaster kerületének ősi története van. Antigonea város falának maradványai az illírek korát idézik. A Sofratike falu közelében található ősi színház romjai egy nagy város, Adrianaple létezéséről tanúskodnak. Ez az egyetlen település a Drin folyó völgyében. A Labova e Kryqit községben található Mária-templom a XX. századra nyúlik vissza . Számos kastély, híd és természetesen Gjirokaster városának kitűnően megőrzött, ősi, az UNESCO világörökségi listáján szereplő városrésze emlékeztet az Oszmán Birodalomra . A város híres volt bazárjáról is, ahol hímzéssel, keleti selyemmel és albán fehér sajttal kereskedtek.
Gjirokastra városán kívül a lakosság túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozik. A Gjirokastrából a határ felé vezető út Görögországhoz való közelsége miatt, különösen a görög falvakban, külön kereskedelmi cégek jelentek meg. Az államhatártól nem messze, Glina községben található az ország legnagyobb ásványvízkútja, amely egész Albániát látja el ásványvízzel.
Az idegenforgalmi ágazat elsősorban Gjirokasterben fejlődik.
Gjirokastra Tiranától 120 km-re délre fekszik, a Tiranát és Sarandát , majd Görögországot összekötő főúton a Kakavie határátkelőn keresztül.
A körzet két városból áll: Gjirokastra , Libohova és 11 település: Antigone, Cepo, Dropull i poshtëm, Dropull i sipërm, Lazarat, Lunxhëri, Odria, Picar, Pogon, Qendër Libohova, Zagorje.
Albánia megyéi | |
---|---|