Japán bukása (film, 1973)

A Japán alámerülése ( japán 日本沈没: nihon timbotsu ; angolul  Submersion of Japan ) egy 1973 -ban készült japán katasztrófafilm , amelyet Shiro Moritani rendezett Sakyo Komatsu Dragonfall című tudományos-fantasztikus regénye alapján (más fordítások) - "Japán a süllyedő Japán" süllyedés" vagy "Japán áradása"). A japán mozi történetében először a legnagyobb tudósok – geofizikusok, szeizmológusok, oceanográfusok és vulkanológusok – vettek részt tanácsadóként a film munkálataiban. Talán a tudósok részvételének köszönhető, hogy egy fantasztikus katasztrófa olyan meggyőzőnek tűnik a képernyőn. Az eseményeket megismétlő film egy alternatív változatot mutat be , ahol Japánt mégis sikerül megmenteni.

Telek

Kétszázmillió évvel ezelőtt a Föld egyetlen kontinens volt. Teltek az évek, és az egyetlen szárazföld kisebb kontinensekre és szigetekre szakad. Harmincmillió évvel ezelőtt Japán az ázsiai kontinens része volt, és azóta kivált, és saját szigetcsoporttá vált. Hamarosan, a jövőben egy újabb földváltásra kerül sor, amely megváltoztatja a bolygó történelmét.

Jelen idő. A közelgő katasztrófa első jeleit fedezték fel a mélytengeri kutatók. A japán mélyedés fenekét vizsgálva Tadokoro professzor észrevette a földkéreg legsúlyosabb változásait, és felvetette, hogy egy gigantikus kataklizma közeledik, amely az ország nagy részét elpusztíthatja.

A professzor szomorú feltevéseinek megerősítése nagyon hamar következett: Tokió közelében vulkánkitörés kezdődött, a szigetek megborzongtak a földrengés első sokkjaitól, az általa keltett hatalmas hullámok söpörték végig a partokat.

A kormány tudósokat gyűjtött össze egy találkozóra. Mi vár a japán szigetekre? Szörnyű katasztrófák, talán halál – ez Tadokoro professzor véleménye. Nehéz hinni a szörnyűségben. Tadokoro véleményét csak az öreg Watari vette komolyan, aki egykor Yamamoto jelenlegi miniszterelnök mellett dolgozott. Watarinak megvannak a maga okai, hogy miért várja a bajt: a fecskék egyszerre hirtelen elhagyták Japánt! Watari rávette Yamamotót, hogy kezdjen el titkos projekteken dolgozni a lakosság megmentése érdekében. Tudósok egy csoportja további vizsgálatokat végzett a tengerfenékről. Következtetésük nem hagy teret a reménynek: Japán elpusztul, alig egy év múlva a tenger elnyeli a szigeteket.

A tudósok jóslatai rettenetes gyorsasággal kezdenek valóra válni. Újabb földrengés pusztította el Tokiót. A város lakosságának egyharmada meghalt a romok alatt, a tüzekben. A mentőcsapatok nem tudnak megbirkózni a tüzet. A kormány elkeseredett kísérleteket tesz arra, hogy valamilyen módon segítse az embereket. De már késő... Az ország halála elkerülhetetlen.

Yamamoto titkos üzeneteket küld a külföldi kormányoknak, a nemzet megmentéséért, a 110 millió japán befogadásáért és letelepítéséért, akiknek el kell hagyniuk az országot. Ezzel kevés állam ért egyet. Egyikük feje őszinte cinizmussal kijelenti: "Ha elfogadunk valami japánt, akkor a művészi értékeket részesítem előnyben, nem az embereket."

Közben az elemek erősödnek. Egymás után következnek a földrengések. A városok elpusztulnak, a mezőket vulkáni hamu borítja, a vasutak a szakadékba zuhannak. Az ország részekre oszlik. Csak a csodával határos módon megmaradt telefonvonalak kötik össze az embereket. A romos, lángokban álló, fekete hamuval borított Tokyo Onodera, a batiszkáf fiatal sofőrje felé rohan, aki Tadokoro professzorral elsőként értesült a közelgő katasztrófáról. Még mindig sikerült volna megszöknie, de valahol az ország mélyén ott maradt menyasszonya, Reiko. Egy vasúti baleset elzárta az utat Tokió felé. Amikor utoljára az ő hangját hallotta a telefon:

– Onodera… megkereslek… ne várj rám!

Megkezdődött a lakosság tömeges evakuálása. Amerikai és szovjet hajók közeledtek a haldokló Japán partjaihoz, szovjet szállítógépek szálltak le a fennmaradt repülőtereken. Hajókon, repülőkön a japánok elhagyták azt a földet, amelyen felnevelték őket (néhányan azért maradtak, hogy megfelelő módon megéljék halálukat szülőhazájukban, mint például Watari úr). És maga a föld, felperzselt, meggyötört, fokozatosan eltűnt, elbújt az óceán hullámai alatt. Shikoku szigete elsüllyedt, kettévált és Kyushu szigete megszűnt létezni, nincs többé Hokkaido. A hullámok sík felszíne felett egy folt sem maradt az egykori Japánból. A nap felkelt az óceán fölött, és nem látta az országát.

Egy vonat halad át egy furcsa havas síkságon, és elviszi Reikót. A világ másik végén a vonat ablakán kinézve a környező Onodera sivatagra...

Cast

• Keiju Kobayashi , mint Tadokoro professzor (D-1 projektmenedzser)
• Tetsuro Tamba , Yamamoto miniszterelnök
• Hiroshi Fujioka mint Toshio Onodera
• Ayumi Ishida – Reiko Abe
• Yusuke Takita - Yukinaga docens (geofizikus)
• Hideaki Nitani - Nakata
• Shogo Shimada – Watari
• Nabuo Nakamura , Japán ausztrál nagykövete
• Isao Natsuyagi Yuuki
• Tadao Nakamaru mint Kunie (a hírszerző ügynökségtől)
• Kunio Murai – Kataoka
• Mizuho Suzuki - tudományos miniszter

Premierek

• - a film országos premierje 1973. december 29- én volt [1] .
• - az európai premier 1974. november 7- én volt Németországban [1] .
• - az amerikai kontinensen a filmet először 1975 májusában mutatták be az USA -ban [1] .
• - a film francia premierje 1975. május 28- án volt Párizsban [1] .
• - 1975. október 6- án a filmet először a svéd fővárosban, Stockholmban mutatták be [1] .
• - 1975. december 15- től a filmet a lengyel filmforgalmazásban mutatták be [1] .
• - a spanyolországi premierre 1975. december 23-án került sor [1] .
• - 1976 áprilisa óta a filmet a szovjet pénztárak [comm. 1] [2] .
• - 1976. április 30- án a filmet Helsinkiben ( Finnország ) mutatták be a mozik [1] .

Megjegyzések

1. ↑ A szovjet pénztárban a filmet 1976 áprilisától mutatták be, r / y Goskino USSR 2303/75 (1982. október 22-ig) - megjelent: „A jelenlegi alap filmjeinek kommentáros katalógusa: Külföldi játékfilmek”, V / O Sojuzinformkino Ch. volt. filmgyártás és forgalmazás Goskino USSR, M.-1980, 42-43.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Nippon chinbotsu (1973 ) – Kiadási információ az IMDb-n  
2. ↑ A Szovjetunió pénztárában 1955 és 1991 között megjelent külföldi filmek listája. Archiválva : 2017. május 18. a Wayback Machine webhelyen , a Főnix Filmklub fórumán  (orosz)

Linkek

• Japán  bukása az internetes filmadatbázisban