Hermundurok (lat. Hermunduri , németül Hermunduren ) - egy ősi germán törzs, a szuevekkel rokonságban, a Kr.e. I. században alakult és élt. időszámításunk előtt e. század szerint a VI. n. e. a Sale folyó felső szakaszán , főleg a modern Türingia területén .
Harcoltak a szomszédos ókori germán törzsekkel - szuebekkel , hattiánusokkal , markomannokkal , quadokkal , valamint a rómaiakkal. Kr.u. 58-ban e. a rómaiak segítségével legyőzték a hattiánusokat a folyó sós forrásaiért vívott háborúban. Werra . A törzs letelepedési területének déli részén élő hermundurok kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek a dunai tartományokban a rómaiakkal. Korunk elején a hermundurok Marobod markomann király államának részei voltak . Ezt követően a hermundurok alkották a türingiai törzsek szövetségének magját, amelynek államát a frankok 531-ben hódították meg . A türingiai hermundurok leszármazottaitól származik a közép-német Türingia (németül: Thürigen) elnevezése.
Publius Cornelius Tacitus a Hermunduriról:
„És a Suebinak az a része, amelyről most elmesélek egy történetet, szintén olyan vidékeken él, amelyek Németország legmélyéig terjednek. A legközelebbi a Hermunduri törzs, amely hűséges a rómaiakhoz, mert úgy fogok lefelé haladni a Dunán, mint nem sokkal korábban a Rajnán; ez okból velük, az összes németek között, nemcsak a tengerparton, hanem a szárazföldön, valamint Rezia tartomány legvirágzóbb gyarmatán is folyik a kereskedelem. Mindenhol szabadon kószálnak, és nem rendelünk hozzájuk őrt; és ha más törzseknek csak fegyvereinket és megerősített táborainkat mutatjuk meg, akkor azoknak, akik a legcsekélyebb kapzsiságot sem mutatják, megnyitjuk házainkat és birtokainkat. A Hermundurok földjén kezdődik az Albis, egy híres és egykor általunk jól ismert folyó, de ma már csak név szerint ismerjük [1] .
| germán törzsek | |
|---|---|
| |